Építő városházi vita a kolozsvári köztemetőkről

Korábban a helyi román sajtó a kolozsvári temetőügy etnikai vonatkozásait hangsúlyozta, az egyik lap pedig nagy példányszámban kinyomtatott, ingyenes mellékletet adott ki, melyben közölte, hogy a polgármester a magyarok utasításait követve, magyar múzeummá akarja alakítani a Házsongárdi temetőt. A közvitán mintegy ötven kolozsvári polgár vett részt, többségükben Horváth Anna alpolgármester felhívásának téve eleget.

Az alpolgármester a közvita után elmondta, megítélése szerint a kolozsvári magyar közéleti személyiségek, szervezetek, valamint az egyházi személyiségek jelenléte biztosította a közvita építő hangulatát. Hozzátette, a vita kicsengése számára is kellemes meglepetést okozott, hiszen minden előjel arra mutatott, hogy egyes politikai erők etnikai konfliktust akartak szítani a Házsongárdi temető kapcsán. Horváth Anna elmondta továbbá, az új temetőszabályzat elsősorban műemlékvédelmi szempontból hoz újításokat. A 40 éve műemlékké nyilvánított Házsongárdi temetőben tavaly, Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter kezdeményezésére 394 síremléket helyeztek egyedi védettség alá.

A Házsongárd nem kampánytéma

A közvita ügyrendi javaslatokkal kezdődött, egyedül itt alakult ki kisebb nézeteltérés, Vekov Károly, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kolozsvári szenátorjelöltje ugyanis a kampányra való tekintettel a közvita elnapolását javasolta. Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester elhárították Vekov javaslatát, mindketten hangsúlyozták, a kolozsvári temetők ügye közügy, nem kampánytéma. „Bízunk az emberek jóhiszeműségében” – jelentette ki Emil Boc.

Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátorjelölt a pozitívumok között említette, hogy a tervezet megteremti a törvényes kereteket a temetők működéséhez, ismét örökölhetőek lesznek a sírhelyek, a civil szervezetek is könnyeben hozzáférhetnek a temetőkhöz. László Attila, Kolozsvár korábbi alpolgármestere ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy hamarosan betelnek a kolozsvári temetők, új temetők megnyitására lesz szükség. Kifejtette, azt hiányolja, hogy az új szabályozásban nincs előírva, hogyan zárják be a betelt, és hogyan nyitják meg az új temetőket. Hozzáfűzte: szeretné, ha tisztáznák, kinek van joga koncesszióba venni a sírhelyeket.

Átláthatóbb szabályzatot kérnek

Vekov Károly ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a temetőt gondozó civil szervezetek nem tudtak hozzáférni a Házsongárdi temető dokumentumaihoz, mert azt a temetőt adminisztráló vállalat titkosította. Horváth Anna válaszában elmondta: az új tervezet többek közt a temető adminisztrációnak az átláthatóságát is lehetővé teszi. Florian Gherasim antrópológus – aki saját bevallása szerint a temető történetéből doktorált – azt javasolta, hogy hivatalosan is adják vissza a Házsongárd régi nevét, román nyelven ugyanis csak  egyszerűen központi temetőnek nevezik.

Amint arról beszámoltunk, a novemberi tanácsülésen elnapolták a kolozsvári temetők működési és szervezési szabályzatára vonatkozó városi tanácsi határozattervezet elfogadását. Csoma Botond RMDSZ-es helyi tanácsos akkor elmondta, Gheorghe Ioan Vuşcan prefektus azzal fenyegetőzött, hogy a határozatot megtámadja a közigazgatási bíróságon, mert elfogadását nem előzte meg egy, a törvény által előírt 30 napos közvita-periódus.

A szabályzat többek között szavatolja a meg nem váltott műemlék sírok lezárását, a törvénytelen sírügyletek, rongálások és viráglopások megállítását, ugyanakkor visszaállítja a sírhelyek negyedfokú rokonsági szintig való adományozhatóságát. Az új szabályzat-tervezet tulajdonképpen első ízben teremti meg a sírhelyek kiutalásának átlátható rendszerét, tiszta és rendezett, biztonságos környezetet a város valamennyi temetőjében, a kolozsvári lakosok méltóságteljes kegyelethez való jogainak védelmét – tájékoztatott korábban Horváth Anna alpolgármester.

Míg a Sorin Apostu polgármestersége idején eszközölt módosítás értelmében csak másodfokú rokonoknak lehet továbbadni a sírhelyet, ezt a rendelkezést most módosítanák, hogy negyedfokú rokonoknak is átadható legyen a nyughely. Ugyanakkor fontos módosításnak számítana az is, hogy egy műemlék sírhely korlátozott koncessziós szerződés révén gondozás céljából átadható egy egyháznak vagy egy civil szervezetnek abban az esetben, ha már sem hozzátartozók, sem leszármazottak nem élnek.