2012. december 07., 07:302012. december 07., 07:30
„Semmilyen más párt plakátjai számára nem hagy helyet az USL Nagyváradon” – panaszkodott tegnap Pásztor Sándor és Huszár István, az RMDSZ két képviselőjelöltje, városi önkormányzati képviselők. Huszár István elmondása szerint az egyik, Rogériusz negyedbeli hirdetőoszlop tele van ragasztva az USL plakátjaival, holott törvény szerint egy párt egy helyszínre csak két plakátot ragaszthat ki.
Amikor szerda este az RMDSZ önkéntesei megpróbáltak a maguk plakátjaiból is ráragasztani a „letapétázott” oszlopra, két rendőr azonnal igazoltatta őket, és közölte velük, hogy amit tesznek, illegális – ráadásul mindezt nem is a helyszínen tették, hanem úgy, hogy a fiatalokat behívták a tömbházak közé. A USL ugyanakkor azokat a konténereket is kampánysátorrá alakította, amelyeket az akkor liberális párti, ma USL-s vezetésű önkormányzat kánikula menedéknek vásárolt.
Az RMDSZ polgármesterei által elkövetett visszaélésekre hívta fel ugyanakkor a figyelmet az EMNP tegnapi sajtótájékoztatóján is. Több korábbi eset után most az egyik legfrissebb, hogy Tóti község polgármestere állítólag inzultálta és megfélemlítette a néppárt egyik fiatal önkéntesét, aki épp az alakulat plakátját szerette volna kihelyezni törvényesen. Csomortányi István néppárti képviselőjelölt beszámolója szerint Vincze Nándor István polgármester nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illette az önkéntest, majd amikor harmadjára is visszatért a helyszínre, autójával csaknem a lábára hajtott.
A fiatal plakátoló annyira megijedt, hogy a 112-es hívószámon értesítette a rendőrséget. Egy másik esetben Biharfélegyházán fenyegette meg a polgármester a néppártosokat, akiket elküldött a község területéről, és közölte velük, hogy amint elmentek, a plakátokat azonnal letépi. A legdurvább bihari eset azonban az érsemjéni: már mi is beszámoltunk róla, hogy Balazsi József polgármester nem volt hajlandó a néppártnak bérbe adni az érseléndi kultúrházat. Szombaton ez ellen tiltakozott mintegy 100 EMNP-szimpatizáns az épület előtt.
Az elöljáró később a sajtóban megjelent fényképek alapján hívta be a résztvevők közül a rászorulókat, és megfenyegette őket azzal, hogy nem kapják meg a szociális segélyüket – mondta el Csomortányi István. Szilágyi Zsolt néppárti alelnök ugyanakkor megjegyezte: sajnálja, hogy néhány kivételtől eltekintve nem valósult meg a magyar–magyar párbeszéd a választás előtt.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.