Emlékezés a kurucokra

„Külön öröm számomra, hogy az egykori Rákóczi-birtok határon inneni és túli részeiről érkeztek vendégek, így nyíregyháziak, tyukodiak, ópályiak, csengeriek, valamint a Szatmár megye több településén élők közösen emlékeznek a majtényi síkon történt eseményekre” – fogalmazott a főszervező.

A szombati megemlékezést hagyományosan a kismajtényi vasútállomás melletti emlékműnél rendezték, ott, ahol csaknem 300 éve gróf Károlyi Sándor vezetésével a kuruc csapatok megadták magukat a császári hadak területi képviselőjének. Az oszlop, amely a kuruc zászlótörésnek állít emléket, 1875 telén került a fegyverletétel egykori helyszínére, és a valamikori majtényi vasúti híd oszlopkőiből készült. Az emlékmű felállítására 1848-ban gróf Károlyi Lajos adott utasítást.

Az emlékmű előtt Szilágyi Mátyás, a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulja elmondta, a nagyságos fejedelem a rendeket egyesítő erő jelképe, olyan vezér, aki a jobbágytömegeket és a különböző nemesi csoportosulásokat egy közös ügy zászlaja alá tudta gyűjteni, és jól szervezett seregével 8 éven át képes volt kitartani a nagyszámú túlerővel szemben. Günthner Tibor, Szatmár megye RMDSZ-es szenátora beszédében rávilágított, máig vitatott kérdés a majtényi fegyverletétel.

„Egyesek szerint szégyenteljes hazaárulás, mások úgy vélik, előrelátó politikai lépés, megint mások az értelmetlen vérfürdő megfékezéseként könyvelik el, amikor is a hazatérő katonák Te Deumot zengtek a majtényi síkon” – részletezte. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, a rendezvény fő előadója hozzászólásában megemlítette, a kuruc szabadságharc a térségbeli népek példás összefogása volt. „Magyarok, románok, tótok, ruszinok, szatmáriak, szabolcsiak és zempléniek együtt küzdöttek egy közös ügyért, és tették le végül a zászlót” – idézte fel az 1711. április 27-i eseményeket a magyarországi vendég.

A majtényi ünnepségek két évtizedes hagyományaihoz híven idén is Nagy Csaba nyíregyházi művész  tárogatójátéka idézte fel a kor hangulatát, Komlódi István nagykárolyi történész pedig az esemény történelmi hátterét ismertette. Emellett helyi és magyarországi műkedvelő csoportok mutattak be műsort, a tyukodi Rezeda kórus citerán adott elő kurucnótákat, a domahidi tánccsoport magyar táncokat járt.
A 2011-ben rendezendő majtényi megemlékezést a Kárpát-medencei magyarság közös ügyeként kívánják megszervezni, ezért a hagyományos ünnepségek mellett tudományos ülésszakot is szerveznek.

„Azt szeretnénk elérni, hogy köztéri Rákóczi-szobor kerüljön Szatmárnémetibe, Nyíregyházára és Beregszászra. A mai gazdasági viszonyok mellett úgy vélem, az lenne a legkifizetődőbb, ha ugyanaz a mester ugyanabból az anyagból három egyforma szobrot készítene, és ezeket állítanánk fel” – vetítette elő a jubileumi ünnepség részleteit Muzsnay.