Elutasították a magyar karokat

Egyelőre nem alakulhatnak meg a Babeº–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) a magyar oktatók által kért önálló magyar karok. Az intézmény szenátusának tegnapi ülésén a karok létrehozásának igényét a rektori tanács nem is terjesztette elő önálló napirendi pontként megvitatásra, hanem összekapcsolta a rektor ama válaszával, amelyben Nicolae Bocºan elutasításra javasolta a magyar oktatók által beterjesztett kérést. A rektori ajánlás a BBTE multikulturális jellegének megőrzését és továbbfejlesztését javasolta a szenátusnak, ezt pedig elsöprő többséggel – 85 igen szavazattal és kilenc tartózkodással – fogadta el a testület. A szenátus elfogadta továbbá az Akadémiai Tanács által előterjesztett tevékenységi tervet, amely ugyancsak a multikulturalitást hangsúlyozza, és ennek megfelelő stratégiát javasol az egyetem továbbfejlesztésére. „Az egyetem rektora és az Akadémiai Tanács előterjesztette dokumentumok elfogadásával a szenátus gyakorlatilag elutasította a magyar karok létrehozására irányuló kezdeményezést” – nyilatkozta az ülés után Salat Levente rektorhelyettes, a magyar tagozat vezetője. Salat úgy vélte: az egyetemen már ebben a formában, belátható időn belül nem lehet a magyar karok létrehozásának kérdésére visszatérni.
A továbblépési módozatokat illetően a rektorhelyettes úgy fogalmazott: a kezdeményezés korábban elkötelezett támogatói közül egyre többen győződnek meg arról, hogy a magyar karok létrehozásának megoldása meghaladja az egyetemen rendelkezésre álló eszközöket. Salat szerint nemcsak arról van szó, hogy az erőviszonyok miatt a magyar közösség nem tudja érvényesíteni akaratát, hanem arról is, hogy ennek a kérdésnek olyan jogi hozadékai vannak, amelyek kormányszintű döntést igényelnek. Állítása szerint a BBTE vezetősége által gyakorta emlegetett többnyelvű egyetemek nagyon kevés kivétellel csak a föderatív szerkezetű államokban fordulnak elő, vagy pedig olyan államokban, ahol az illető kisebbségi nyelv hivatalos nyelvnek számít. „A következtetés egyértelmű: mielőtt az egyetem létrejött volna az állam és az illető kisebbség viszonya magasabb szinten dőlt el. A sikeres egyetemalapítási törekvések a kisebbség és az állam viszonyának magasabb szintű rendezését feltételezik” – vélekedett Salat Levente.
Meglátása szerint a jelenlegi konfliktusos állapotnak három összetevője van. Egyik a magyar oktatók közösségében felgyűlt frusztráció az egyetem működésének módját illetően. „Habár ez a frusztráció semmilyen megoldást nem kínál, a magyar oktatók mégsem érzik jól magukat az egyetem jelenlegi struktúrájában” – fogalmazta meg. Másik tényező a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) beadványa, amelynek célja Salat szerint egy elutasító válasz kicsikarása volt, ahhoz, hogy a BKB nemzetközi szintre vihesse a kérdést. Harmadik az egyetem szenátusának döntése, amely elutasítást jelent ugyan, de a magyar tagozatvezető meglátása szerint a két elfogadott dokumentumban vannak paragrafusok, melyek az intézmény nyitottságát bizonyítják, és amelyekkel a jelenlegi struktúrák tökéletesítésére törekszenek. Nehéz megmondani, mi következik e szenátusi döntés után. Kérdés, hogy a Bolyai Kezdeményező Bizottság elérte-e a célját, és továbbmegy-e ezen az úton, vagy pedig hagyja, hogy használjuk ki a meglévő kiskapukat, melyeket a két dokumentum is tartalmaz” – vázolta a lehetséges továbblépési módozatokat a rektorhelyettes. A magyar tagozat vezetője hozzátette: amikor elfogadta a tagozatvezetői megbízatást, közvetítői szerepet vállalt. Egyfelől arról akarta meggyőzni a magyar nyilvánosságot, hogy a multikulturalizmusban vannak kihasználható lehetőségek, és igyekezett lebontani azokat az előítéleteket, amelyek e kérdésben a magyar közgondolkodást terhelik, ugyanakkor a román tagozat képviselőit is meggyőzni remélte, hogy az egyetem jelenlegi struktúráját a multikulturális jellegből kiindulva érdemes kiegészíteni.
„Ez az elképzelésem kudarcot vallott, a következményeket is vállalnom kell. Az egyetemnek ártok, ha nem próbálom megoldani ezt a legitimitási válságot, melyet a magyar karok létrehozását igénylő beadvány és a projektem kudarca fakasztott – nyilatkozta a rektorhelyettes. – Nem tudok egyenes gerinccel képviselni egy közösséget, ha az nem ért egyet e képviselettel.” Mint mondta, ezt a válságot mihamarabb fel szeretné oldani, ezért nemsokára összehívja a magyar oktatók közgyűlését, ahol mandátumának újratárgyalását kéri.
A szenátusi ülést megelőzően körülbelül tíz fiatal néhány perces tüntetést szervezett a BBTE főépülete előtt. Az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett megmozduláson a résztvevők sárga lapokat tartottak fel, amelyeken románul, magyarul, németül és angolul ez szerepelt: „Magyar karokat akarunk!”. Az ülésre igyekvő szenátusi tagok mindegyike felfigyelt a megmozdulásra. A BBTE-nek egyébként is láthatóan kényelmetlen volt a magyar karok kérdésének vitája, erre lehet következtetni a szenátusi ülés összehívásakor és a kérés előterjesztésében tapasztalt formai rendellenességekből is. A szenátorok későn kapták meg az ülésre való meghívást, ugyanakkor a karok létrehozását kérő beadvány dokumentációját nem bocsátották a szenátusi tagok rendelkezésére. Mindezek mellett a sajtót sem engedték be az épületbe, azt a néhány újságírót, aki mégis bejutott, az intézmény felügyeletével megbízott őrség próbálta eltávolítani a helyszínről. Nicolae Bocºan rektor az ülést követően valósággal elmenekült a sajtó képviselői elől, mielőtt még a döntéssel kapcsolatos kérdéseket feltehették volna neki.