Elutasítják a H1N1 elleni vakcinát

Országszerte kevés jogosult fogadja el az újinfluenzát okozó H1N1 vírus elleni vakcinát. Adrian Streinu Cercel egészségügyi államtitkár csütörtökön felkérte a sajtót, hogy népszerűsítse az országos oltási kampányt, ugyanakkor korábban arra figyelmeztette a lakosságot, hogy amennyiben elutasítják a szérumot, megbetegedés esetén nekik kell majd állniuk a kezelés költségeit. Romániában eddig 29-en haltak meg újinfluenzában, és közel ötezren, 4979-en betegedtek meg, az elmúlt huszonnégy órában 29 újabb fertőzést észleltek.

Természetes reakció?

Bár Hargita megye egyike azon erdélyi régióknak, ahol a leginkább terjed az újinfluenzát okozó H1N1 vírus, a megyében kevés jogosult adatta be magának a bukaresti Cantacuzino Immunológiai Intézetben kifejlesztett vakcinát. A Hargita megyei közegészségügyi hatóság 11 ezer adag szérumot kapott, azonban eddig csupán kétezer személyt oltottak be. „Tartózkodó magatartást tapasztaltunk az érintettek részéről” – közölte a Krónikával Cornelia Miron igazgató, aki ezt természetes emberi reakcióval, a minden újdonsággal szembeni tartózkodással magyarázta.

„Mivel új védőoltásról van szó, egyesek várakozó álláspontra helyezkedtek, előbb szeretnék látni, hogy jelentkeznek-e mellékhatások a már beoltott személyeken” – nyilatkozta az igazgató. Mint mondta, a megyében 1450 egészségügyi dolgozót, 276 diákot, 124 rendőrt, 90 tűzoltót, 80 csendőrt és három krónikus beteget oltottak be, és csupán ketten érezték rosszul magukat utána: egyikük allergiás volt, a másik szervezetében már jelen volt a H1N1 vírus.

Cornelia Miron szerint, ha megfelelően tájékoztatják a lakosságot az oltás hasznosságáról, előbb-utóbb mindenki belátja, hogy egészségének védelmét szolgálja. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a szérum nem adható be lázas, náthás betegnek, illetve annak, aki valamilyen allergiában szenved. Mint mondta, ebben az időszakban sokan vannak megfázva, ez is hozzájárul ahhoz, hogy kevés a beoltott személy. A megyében eddig több mint 70 H1N1 vírussal fertőzött beteget regisztráltak, a legtöbbjük fiatal felnőtt, és többségük már meg is gyógyult.

Bárki igényelheti a szérumot

Kovászna megyében sincs nagy érdeklődés az újinfluenza elleni oltás iránt. A megyei közegészségügyi hatóság hatezer dózis vakcinát kapott, de mindössze ezerre volt igény – közölte Deme Judit, a hatóság vezetője. Több mint 500 oltást az egészségügyi alkalmazottaknak adtak be, 300-at diákok, százat közalkalmazottak, 75-öt krónikus betegek kaptak meg.

A megmaradt ötezer szérumot szétosztják a háziorvosok között, és az egészségügyi minisztérium új rendelkezése alapján minden 16 évnél idősebb személy kérheti azt. Ha többre lesz igény, újabb adagokat kérhetnek, mondta az igazgató. Deme Judit cáfolta Adrian Streinu Cercel egészségügyi államtitkárnak az orvosi kezelés kifizetésére vonatkozó kijelentését. Mint mondta, míg ezt nem szabályozza törvény, kormányrendelet, az ingyenes ellátás van érvényben. 

Nincs nagy sikere a szérumnak Szatmár megyében sem, az egészségügyi dolgozók kevesebb, mint tíz százaléka igényelte a védőoltást, s a középiskolások nagy része is elutasította azt. A megyei kórház alkalmazottai a mellékhatásoktól való félelmükben ellenezték a vakcinát. Aracs-Szigeti Anna-Mária járványtani szakember szerint az intézmény 1400 alkalmazottjából csupán 122-en engedélyezték az injekciót, és ezek többsége orvos volt.

„Az emberek rosszul informáltak, ezért tartózkodnak. Én beadattam a vakcinát, és semmilyen utólagos reakciót nem tapasztaltam. Az oltási kampány során felvilágosítjuk a beoltandó személyeket, így remélhetőleg nő az érdeklődés, és elkerülhetjük a járvány terjedését” – nyilatkozta a szakorvos. Az oltási kampány első szakaszában 12 ezer adag H1N1-ellenes vakcina érkezett a megyébe. Eddig egyetlen személynél észlelték a kórokozó jelenlétét, a kamionsofőr külföldi útja során fertőződött meg.

90 százalékos védelem

Az újinfluenza elleni oltás teljesen veszélytelen – jelentette ki a Krónikának Sántha Ferenc járványügyi szakértő. Mint mondta, a szérumot a legmodernebb módszerekkel állították elő, mellékhatásai megegyeznek a szezonális influenza megelőzését hivatott, évente beadható oltásokéval. „Beindult egy laikus véleményezési lánc, tudományos eredmények részeit értelmezik spekulatív módon, holott a hozzá nem értők véleménye ugyanúgy nem mérvadó, mint az, ha egy műtétet akarnának levezényelni” – magyarázta az orvos.

Sántha Ferenc elmondta, az újinfluenza nem minden esetben halálos, de a veszélyeztetett csoportokat – terhes nőket, krónikus betegeket, kisgyerekeket, gyenge ellenálló képességűeket – úgy lehet a leghatásosabban megvédeni, ha minél többen beoltatják magukat, és ezáltal egyre kevesebben terjesztik a fertőzést. Kifejtette, a járvány még nem alakult ki, de ezt nem is kell megvárni: meg kell előzni a betegség terjedését. Az egyetlen biztos megelőzési módszer a védőoltás, hiszen ennek 90 százalékos a hatékonysága, a többinek – a kézmosás, a higiénia betartása, a réteges öltözködés – kiegészítő szerepe van, hangsúlyozta a járványügyi szakember.

Elutasított gyorstesztek

Eközben a háziorvosoknak nem kis gondot okoz, hogy megkülönböztessék a H1N1-fertőzötteket az ilyenkor nagy számban jelentkező „hagyományos” influenzás, náthás, légúti panaszokkal küzdő betegektől. „Előre meghatározott kritériumrendszer szerint lehet azonosítani a fertőzés tüneteit. Ha valamelyik kollégánk találkozik ezekkel az előjelekkel, azonnal át kell küldenie a pácienst a körzetéhez legközelebb eső járványosztályra” – közölte a Krónikával Láng László, a Szatmár megyei háziorvosok egyesületének alelnöke, aki szerint az szakemberek kötelesek jelenteni, ha újinfluenza-gyanús beteggel találkoznak.

A járványügyi szakemberek biológiai mintát vesznek a betegtől, amelyet a fővárosba küldenek. „Szabály szerint minden esetben így kell eljárni. Az országban egyetlen bukaresti intézet rendelkezik a minták vizsgálatához szükséges engedéllyel. Ott speciális, csak náluk fellelhető táptalajon elemzik a begyűjtött mintákat, és 24–48 órán belül értesítik a megyei hatóságokat” – részletezte a partiumi orvos. Arról is beszámolt, hogy korábban piacra dobtak úgynevezett gyorsteszteket, amelyek rövid időn belül képesek voltak jelezni az eredményt. „Ezeket pontatlanságuk miatt betiltották, szakértők szerint csak az anyagi haszonszerzés volt a céljuk” – tájékoztatott Láng László.