
Fotó: Lukácsi Lehel
Orrfacsaró bűz terjeng a székelyudvarhelyi városközponton áthaladó Varga-patak környékén. A jelenség nem új keletű, a szagra azonban nemcsak az ott lakók, hanem a szállásadók is panaszkodnak, hisz már arra is volt példa, hogy a turisták kiköltöztek szálláshelyükről, mert nem bírták elviselni a bűzt.
2014. augusztus 24., 12:382014. augusztus 24., 12:38
Legutóbb tavaszszal volt medertakarítás, a patak azonban továbbra is szemetes: van ott minden a háztartási hulladéktól az állattetemekig. A helybéliek szerint a szennyezés forrásait kellene beazonosítani és megszüntetni. A városvezetőség tehetetlennek látszik az ügyben.
„Áradáskor köveket hoz a víz, amelyek lerakódnak, közöttük megáll a szemét, az iszapos fekete szenny pedig iszonyatos bűzt áraszt meleg időben” – panaszkodott lapunknak Ferenczi Erzsébet, akinek a patak mellett van háza. Kettős érzéssel gondol az áradásra, olyankor ugyanis egyfelől a víz leülepedéséig megszűnnek a terjengő szagok, másrészről pedig veszélyeket hoz magával.
„A házunk előtt buszmegálló volt, oda kihelyeztek egy kis szemetest. Ez mostanra eltűnt, így az emberek sok esetben a földre dobják a szemetet, ami végül a patakban köt ki. Többnyire műanyag hulladékról van szó, de találtunk már ruhákat, sőt egyszer egy kanapé is itt kötött ki” – mesélte.
Áldatlan állapotok
„Több esetben a turisták éjszaka kiköltöztek a szállásról, mivel nem tudták elviselni a terjengő bűzt” – mondta Jakab János, akinek a patak partján van panziója. Ilyen helyzetekben ő keresett más szálláshelyet vendégeinek, hogy azok ne távozzanak kellemetlen emlékekkel Székelyudvarhelyről.
„Nem várhatom el tőlük, hogy ilyen körülmények között nálam aludjanak vagy étkezzenek” – tette hozzá. Szomszédja, Ferenczi Ilona már szellőztetni sem mer a kellemetlen szag miatt. „Rengeteg városi rendezvény van, amit a központban tartanak, az emberek pedig az orrukat fogva sétálnak ilyenkor a környéken” – mondta, hozzátéve, hogy a városvezetésnek prioritásként kellene kezelnie a problémát.
A MÜTF Oktatási Központ dolgozói sem örülnek az áldatlan állapotnak, hiszen az intézmény környékén is elviselhetetlen bűz terjeng. „Sok fiatal inni jár a Kőkacsa térre, ők pedig üvegeket és pillepalackokat dobálnak a patakba, a műanyag tasakokról nem is beszélve. Egy alkalommal valaki rothadó gabonának tűnő valamit öntött a mederbe, sokáig azt sem tudtuk, honnan jön a szag. Az összegyűlő szemetet lehetőségeink szerint nekünk kell eltakarítanunk” – magyarázta Vass Attila, az épület portása.
A megkérdezettek egyetértettek abban: a probléma úgy oldható meg, ha beazonosítják és felszámolják a szennyezés forrásait. A tapasztalat egyébként az, hogy a bűzt okozó szenny a patak felsőbb részeiről érkezik. „Otthon is gyakran takarítok, pedig idős vagyok, és úgy érzem, ezt a patakot is pont úgy kellene rendben tartani, ehhez pedig folyamatos karbantartásra lenne szükség” – vetette fel Ferenczi Erzsébet, aki a legnagyobb problémát az emberek magatartásában látja, akik nem gondolkodnak környezettudatosan.
A maga módján intézkedik
Jakab János például saját költségén födette le a patak háza előtti szakaszát. „Természetesen hagytam nyílásokat, amelyeken le lehet jutni a patak medrébe, hogy takarítható legyen. Minden évben több talicska szemetet szednek ki a munkások, ezt összegyűjtjük egy helyre, majd elvitetem az illetékesekkel. A víz a betegségek melegágya lehet” – osztotta meg lapunkkal aggályait.
A közelben lévő híd alatt egyébként van egy esővíz elvezetésére használt csatorna, amelyből orrfacsaró szenny folyik a patakba, Jakab János a közeljövőben erre a problémára is megoldást keres. „Muszáj elvégezni ezeket a munkákat, hisz bármennyire is szépítgetem a panziómat, a vendégek a szag miatt elkerülik” – magyarázta.
Pénzhiány miatt nincs megoldás
„Bizonyos lakások esetében még nem sikerült megoldani a csatornázást, ezekből folyik a szennyvíz a Varga-patakba. Az ügyben Székelyudvarhely polgármesteri hivatala folyamatosan egyeztet a szolgáltatóval” – közölte Bálint Attila, az intézmény szóvivője. Bálint-Major Áron, az Aqua Nova Harghita Kft. vezetője megerősítette, léteznek tervek a probléma kiküszöbölésére, azonban hozzátette, hogy a kivitelezéshez szükséges pénzösszeget még elő kell teremteni.
„Egyes házak lakói a Szentimre és a Szent János utcában az esővíz-elvezető csatornába engedik a szennyvizet, valószínűleg egyszerűbbnek találták ezt a megoldást” – magyarázta az igazgató. A medret egyébként évente kétszer (tavasszal és ősszel) takarítják a hivatal alkalmazottai és a szociális segélyben részesülők, tette hozzá.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.
Az egyenrangú partnerségre épülő magyar–magyar kapcsolatokról, a közösségen belüli megosztottság meghaladásáról, valamint az újrakezdés és az értékteremtés erejéről is szó esett a 17. Kolozsvári Magyar Napok hétfő esti nyitógáláján.
Számos érdekesnek ígérkező közéleti beszélgetés színesíti a vasárnapig tartó Kolozsvári Magyar Napok idei kínálatát. Nagy érdeklődésre számot tartó politikai programpont a budapesti Tisza-kormány képviselőjének „bemutatkozása”.
Egy 69 éves férfi zuhant ki vasárnap negyedik emeleti lakásának erkélyéről a Fehér megyei Kudzsirban. A rendőrségi közlemény alapján felmerült az öngyilkosság lehetősége. Két év alatt ez a harmadik hasonló eset.
Románia harmadik legmagasabb hegyén, a Fogarasi-havasokban található Nagy-Visten vasárnap egy marosvásárhelyi férfi vesztette életét. A helyszínre érkező hegyimentők már nem tudták megmenteni az életét.
szóljon hozzá!