Előnyben a szezonalitás, kreativitás: egyre több gyerek, férfi is kalandozik a gasztronómiában

– vagyis olyan jelentkezőkkel, akik ismerkedni szeretnének a fűszerek világával, a szezonális ételek elkészítésének fortélyaival, vagy alapos konyhai tudásukat tovább szeretnék mélyíteni és gazdagítani új technikák megismerésével.

Több generáció együtt főz

Berke Krisztina-Ágnes a Krónika megkeresésére többek közt arról beszélt, miként alakul a fiataloknak, kamaszoknak a főzéshez mint kreatív foglalkozáshoz való viszonya, mi minden befolyásolja az ételválasztás tekintetében az ízlésvilágukat. A teatrológus végzettségű Krisztina szervezi a műhelyeket és tartja a kapcsolatot a jelentkezőkkel, valamint szépen terített asztallal várja a hozzájuk érkezőket,

Vállalkozásukat még a világjárvány előtt indították. Berke Krisztina-Ágnes elmondta, a férje korábban ifjúsági munkában is dolgozott, egyetemista misszióban a Genézius Társaságnál, a mostani Pulzus elődjénél, aztán felkérték, hogy indítsa el a Koinónia Kiadó kávéházát, a Koffert. A barista képzése után szakácstanfolyamot is elvégzett, majd a Bistro 1568-ban próbálta ki először magát vezető szakácsként. „Később, mikor arról ötleteltünk, hogyan tudnánk egy családbarátabb formában dolgozni a gasztronómia területén, Sándor találta ki, hogy jó lenne főzni tanítani felnőtteket és gyerekeket.

Az is megesik, hogy több generáció együtt főz velünk egyszerre. Úgy tűnik, egyre élénkebbé válik a gasztronómia iránti érdeklődés” – mondta el Berke Krisztina-Ágnes.

Férfiak körében is nőtt a gasztronómia iránti érdeklődés

Hozzátette, azt tapasztalják, hogy a férfiak körében is megnövekedett a főzés iránti érdeklődés. A pandémia idején sokan elkezdtek kenyeret sütni, otthon főzni, és gyakori hobbivá vált a gasztronómiával való foglalkozás. Az embereket érdekli más és más főzési technikák elsajátítása, szívesen készítenek különlegesebb ételeket, és gyűjtenek gazdag ihletet nyújtó szakácskönyveket.

Ugyanakkor az embereket vonzza a kreativitás is, és a saját kezűleg készíthető dolgok, amit a főzésben például tökéletesen alkalmazhatnak. Az elkészíthető receptek variációja a sokarcú, és már számunkra is elérhető világ-konyhában, végtelen számú, de a mi egyik fő vesszőparipánk a szezonalitás: milyen alapanyag érhető el, terem meg tájainkon, az évnek melyik szakában és ez miként használható fel a mindennapi étkezésben” – mondta el Krisztina.

hogy az általuk termelt terményekből főzhessenek, de ez egyelőre még távlati terv.

Előnyben a szezonális alapanyagok

„Elméletileg nagyon tetszik nekünk a biogazdálkodás és szeretnénk egyszer mi is felépíteni majd egy saját vegyszermentesebb kertészkedést, de azt látjuk jelenleg, hogy az emberek többsége nem engedheti meg, hogy egy ilyen irányra ráálljon a mindennapokban, és csak bio zöldség és gyümölcs kerüljön az asztalra. Mi sem engedhetjük meg magunknak családként. Éppen ezért, arra törekszünk, hogy

Kérdésünkre arról is beszélt, hogy a tinik számára szervezett főzőtanfolyamokon mit tapasztalnak, miként alakul a kamaszok viszonyulása az ételkészítéshez, gasztronómiához általában. Elmondta, pár éve kezdődtek a kamaszok számára tartott tanfolyamok, először 4-5 fős csoportok számára szervezték ezeket, és a visszajelzések nagyon jók voltak, hiszen a szülőknek kimondottan tetszett, hogy a gyerekek ilyen hasznos dologgal töltik az idejüket.

A főzés fejleszti a kreativitást, koncentrációt is

„Sok olyan visszajelzés érkezett, hogy a gyerek hazamegy és elkezd főzni, és a szülő ennek nagyon örül. A főzés ugyanis fejleszti egyrészt a kreativitását, másrészt a kézügyességét, amire szintén nagy szüksége van a mai fiataloknak, kevés finom motorikát igénylő tevékenység maradt az életükben. A hozzánk érkező gyerekek, tinik közül többnek járt már kezében konyhakés, és tudja, hogyan nyúljon egy konyhai eszközhöz, de

Hozzátette, egyébként a főzésnek terápiás jellege is lehet, nemcsak a kézügyességet fejleszti, de a léleknek, elmének is jót tesz.

mert így indulhatnak el biztonságosan a gasztronómia világában egymagukban” – mondta el a Creative Food Lab programszervezője.

Avokádó és banán, vagy alma és paprika?

Beszélgetésünk során arról is szót ejtettünk, hogy a tapasztalatok szerint a tizen-huszonévesek körében nagyon divatosak különböző irányzatok: mondjuk a vegán vagy vegetáriánus étkezés, ugyanakkor az is, hogy nem veszik figyelembe a szezonális helyi élelmiszereket: például az avokádót, banánt előnyben részesítik a nálunk is megtermő almánál, paprikánál.

ásványi anyagokkal stb. rendelkező gyümölcsök, termések. Így az avokádó is. És a kisfiaimat zsenge koruktól megszoktattam vele. Mi tagadás, én is nagyon szeretem. Később, mikor megértettem, hogy a klasszikus problémákon túl, azaz a környezetszennyezést okozó szállítás, a hajókon érlelt és kezelt gyümölcs problémáján túl a keresettsége miatt az is nagy gond lett, hogy őserdőket irtanak ki a termesztése miatt, eldöntöttem, hogy nem vásárolunk többet. Átbeszéltük a gyerekeinkkel is, és azóta tudatosan alig fogyasztunk avokádót. Örültem, hogy megértették” – mutatott rá egy személyes példán keresztül Krisztina.

Ilyenkor nem erőltetjük, csak annyit kérünk, hogy egy csöppnyit kóstoljon meg belőle, és fogalmazza meg minél konkrétabban, hogy miért nem ízlik neki” – mondta el Berke Krisztina-Ágnes. Elárulta, náluk otthon, a gyerekeikkel is az az alapszabály, hogy egy kanálnyit muszáj megkóstolni, utána már véleményt tud mondani arról, hogy miért nem ízlik neki az illető étel, mi nem ízlik benne, és akkor nem kötelező megenni. Csak ne ránézéssel döntse el a gyerek, hogy nem szereti.

Színes étkek a tányéron

„Szülőként nagyon kis trükkökkel odafigyelhetünk arra, hogy ne bátorítsuk a gyerekeinket abban, hogy válogassanak. Egyfajta természetes fejlődés is, hogy a gyerekek, ahogy nőnek, egyre több étel felé nyitottak, és amit gyerekkorban nem ettek meg, azt is megszerethetik később. Tehát

nem eszik semmilyen zöldséget, utálja a gombát, rá sem néz a gyümölcsökre. És ezt a gyerek hallatára hangoztatjuk is. Jobb azt mondani ehelyett: most nem etted meg, de következőkor kicsit másképpen készítem, hátha úgy megszereted. Vagy egyszerűen annyit: most nem kér gombát. És ha nagyon tudatos a gyermekünk, hozzátehetjük: az emberek nagyobb korukban általában sokkal jobban szeretik a gombát. A kisebbik fiúnk például most nagyon büszke rá, hogy az elmúlt két évben megszerette a gombát.” – fejtette ki Krisztina.

Ha biztosak akarunk fiatalként lenni abban, hogy változatosan étkezünk, egy egyszerű módszerrel ellenőrizhetjük ezt: minél több szín legyen a tányérunkon úgy, hogy az élénk színeket a nyers zöldségek, gyümölcsök biztosítják. Ha már legalább 3-4 szín van a tányérunkon, és ebből 2-3 zöldség, akkor ez nem csak vonzóvá teszi az ennivalót, hanem biztosít is minket afelől, hogy változatosan gondoskodunk a szervezetünkről.

Főzőtáborok gyerekeknek

„A tini főzőműhelyek elsősorban tanító jellegűek élményszerű oktatásba csomagolva: jó, ha a gyerekek nyitogatják a határaikat és kíváncsibbá válnak. A Creative Food Lab keretében nyári főzőtáborokat is szoktunk szervezni, amiről nagyon jó visszajelzések érkeznek.

A táborok végén megvendégeljük a szülőket. Ez nagy élmény szokott lenni a résztvevőknek is, hogy most ők főznek a szeretteiknek” – fejtette ki a Creative Food Lab munkatársa. Azt is hozzátette: vannak fiatalok, akik már 3-4 éve visszajárnak a műhelyekbe, és nagyon ügyesen alkotnak. „Van arra is példa, hogy egyik tiniműhelyesünk megkereste Sándort, nem-e tanítaná többet. Ő már azóta komoly kuktaként segít a főzőtáborokban, és oktatja a kisebbeket”– mesélte boldogan lapunknak Berke Krisztina-Ágnes.

És természetesen szívesen várnak bárkit, aki többet tanulna, vagy csak újabb inspirációkra vágyna a gasztronómia területén.

korábban írtuk

Tudatos konyhai jelenlétre is bátorítják a kolozsvári főzőtáborban résztvevő tinédzsereket

A sok pozitív visszajelzésen felbuzdulva idén nyáron is három időpontban, két korcsoportnak rendez tini főzőtábort a kolozsvári Creative Food Lab. Berke Krisztina-Ágnes szervező a műhelyfoglalkozásokról, a gyerekek által elsajátított készségekről beszélt.