
2010. október 04., 08:042010. október 04., 08:04
Gazda Zoltán, a Székelyföldi Termék Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, annak érdekében, hogy felgyorsítsák az ügyintézést, a civil szervezet bejegyzésével egy időben ennek költségén az egyik alapító tag, Erőss Cecília nevére jegyeztették be a „székelyföldi termék” közösségi védjegyet. Abban állapodtak meg, hogy amint befejeződik az egyesület bejegyzése, az átveszi a márkanevet.
Erőss Cecília azonban időközben megbetegedett, jelenleg is Magyarországon, kórházban kezelik. Férje, Erőss Csaba tevékenykedett tovább az egyesületben, ő vette fel a Kovászna megyei vállalkozóktól a védjegy használatáért járó összeget, majd fél évvel ezelőtt a pénzzel, a pecséttel, a számla- és nyugtatömbbel együtt nyoma veszett. Eddig 13 háromszéki vállalkozó fizette ki az évi 250 eurós tagságdíjat, hogy a védjegy birtokába jusson, de semmit sem kaptak a pénzükért cserébe. Bár a közösségi védjegy megvan – ez ellenőrizhető az OHIM (The Office for Harmonization in the Internal Market) honlapján –, az egyesület nem tudja használni, pontosított Gazda Zoltán. Mint mondta, megpróbálnak Erőss Csaba nyomára bukkanni, és pénzt szerezni, hogy a vállalkozók kárát megtérítsék, illetve az egyesület újra tiszta lappal folytathassa tevékenységét.
Időközben a Hargita Megyei Tanács levédette a „székely termék” márkanevet. A háromszéki Székelyföldi Termék Egyesület bírósági eljárást indított a márkanév eltulajdonításáért, de amint arról lapunkban beszámoltunk, a pert alapfokon elveszítette. Gazda Zoltán elmondta, a fellebbezési határidő szeptember végén lejárt, és nem éltek ezen jogukkal. A szomszédos megye önkormányzata megalakította az odaítélő bizottságot is, amelynek tagjai között háromszékiek is vannak: Könczei Csaba, a Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Kozma Béla, a mezőgazdasági kamara vezetője, valamint Gazda Zoltán, a Székelyföldi Termék Egyesület elnöke.
Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök a Krónika kérdésére elmondta: a márkanév odaítélése székelyföldi, és nem kizárólag hargitai kezdeményezés, és felajánlotta, hogy odaítélik a 13 kárvallott háromszéki vállalkozónak a védjegy használatát. Mint mondta, az odaítélő bizottságban mind a három székely megyéből vannak tagok, és hamarosan megalakítják a helyi albizottságokat, amelyek a Kovászna és Maros megyéből beérkező kéréseket helyben bírálják el. A tanácselnök kifejtette, elindították a procedúrát, hogy az ipari és hagyományos termékek mellett a szellemi termékeknek is oda tudják ítélni a székelyföldi márkanevet.
Bár a Hargita megyei önkormányzatnál a székely termék márkanév ingyen megpályázható, még egyetlen háromszéki vállalkozó sem igényelte azt. Gazda Zoltán elmondta, a Kovászna megyei vállalkozók nem bíznak a Hargita Megyei Tanács által működtetett bizottságban, hiszen amikor az megszervezte, hogy székely termékeket vigyenek a Cora magyarországi nagyáruházlánc standjaira, a kiválasztott cégek között egyetlen háromszéki sem akadt.
Hozzátette, a hargitaiak ingyen adják a védjegyet, hiszen közpénzből védették le, a sepsiszentgyörgyi egyesület viszont akkor sem tudná ingyen biztosítani azt, ha Erőss Csaba előkerülne, és megszereznék a használati jogot. A civil szervezet alapítói a védjegy levédésére magánszemélyektől kértek kölcsönt, ráadásul annak bejáratása is jelentős reklámköltséget feltételez, magyarázta. Ennek ellenére – mivel a két székely megye között még mindig erős a konkurencia – nem kizárt, hogy a háromszéki vállalkozók szívesen fizetnének a helyi egyesület által odaítélt védjegyért, ha működne a rendszer, vélte Gazda. Az egyesület elnöke szerint két megoldás van: megszerzik a védjegyet Erőss Csabától, és valamiképpen kártalanítják a vállalkozókat, vagy pedig csatlakoznak a Hargita megyei projekthez, és bíznak abban, hogy nem lesznek visszaélések. Egyelőre próbálnak mindent megmozgatni, hogy előkerítsék a védjegy jelenlegi birtokosát, illetve reménykednek, hogy az önként jelentkezik.
Egy neve elhallgatását kérő háromszéki vállalkozó a Krónikának elmondta: csak illúziókat kapott az egyesülettől az általa befizetett 250 euróért cserébe, és már nem tud eligazodni a sok „székely termék”, „székelyföldi termék” márkanév között. A cégvezető úgy tudja, Erőss Csaba rovott múltú, nem lett volna szabad vele szövetkezni.
Huszadik éve lépi át a magyar–román határt a Debreceni Virágkarnevál négy kocsija, melyek augusztus 21–22-én Nagyváradon, a dél-bihari szórvány több településén és Nagyszalontán lesznek láthatók.
Jó hír a Székelyföldön élők számára is: újabb járatokkal bővül a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér külföldi járatainak a száma.
Tizenegy évvel ezelőtt még emberéletet mentett az a férfi, aki kedden este halálra gázolt két embert Brassóban.
Két személy életét vesztette kedd este, miután egy személygépkocsi járdán tartózkodó gyalogosokba hajtott Brassóban – közölte a Brassó megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).
Radu Miruță a Kolozsvár és Nagyvárad közötti vasútvonal felújítására irányuló beruházással kapcsolatban kijelentette: tárgyalások folynak az EB képviselőivel arról, hogy egyes szakaszokon egy ideig dízelmozdonyok közlekedjenek villamosmozdonyok helyett.
Nem tükrözik az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) álláspontját Toró T. Tibornak a Tusványosról tett kijelentései – közölte kedden Tőkés László.
Az Országos Audiovizuális Tanács (CNA) keddi döntése szerint fel fogja szólítani a TikTok közösségi platformot, hogy távolítson el az „Ambulanța Neagră” vagy „Salvarea Neagră” (fekete mentőautó) témával kapcsolatos 90 videót az online közegből.
Befogtak egy anyamedvét és két bocsot kedd hajnalban Brassóban. Az állatokat a zernyesti Libearty medvemenhelyre szállították – közölte a brassói polgármesteri hivatal.
Közel hatszáz programmal várja a közönséget augusztus 16. és 23. között a 17. Kolozsvári Magyar Napok. Az idei, minden eddiginél gazdagabb programkínálat komoly anyagi kihívások elé állítja a szervezőket.
Újabb sárga, vagyis elsőfokú hőségiasztást adott ki Románia több mint felére az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). A figyelmeztetés szerda reggelig érvényes.