Inognak a székek. Az ellenzéknek sikerült egy PSD-ellenes népszavazássá alakítani az EP-választásokat
Fotó: A képviselőház Facebook-oldala
Várható-e változás az RMDSZ politizálásában az európai parlamenti választásokat és a Liviu Dragnea PSD-elnök elítélését követő viharossá vált helyzetben? – tettük fel a kérdést a lapunknak nyilatkozó szakértőknek, akik szerint az ellenzéki formációk lépéskényszerben vannak, közeledniük kell a magyar szövetséghez. Egyelőre kérdés, hogy az együttműködés vagy egymás elleni harc körvonalazódik-e a PNL és az USR között.
2019. május 29., 14:582019. május 29., 14:58
Meglepő-e az RMDSZ eredménye, annak ismeretében, hogy főleg a közösségi oldalakon óriási volt az elégedetlenség, amiért a párt kitartott a PSD mellett? – kérdeztük Pászkán Zsolt politikai elemzőtől. Szerinte az RMDSZ eredménye nem annyira meglepő, mint inkább tanulságos. „A fő tanulság az, hogy bár nem lebecsülendő a közösségi média szerepe, de hiba, ha egy párt pánikba esik a visszhangszerű működésétől. Márpedig a választást közvetlenül megelőző napokban tapasztalható volt ilyen pánikhangulat, és ez azt mutatja, hogy időnként nem ártana úgynevezett stresszteszteket tartani az RMDSZ apparátusában. Ugyanakkor az RMDSZ vezetőinek és a kampányszakértőinek az elkövetkező időszakban alaposan elemezniük kell a különböző, hirtelen megjelent oldalak, illetve egyéni – többé vagy kevésbé valóságos – fiókok létrejöttét, dinamikáját, tartalmát, mert sok jel arra enged következtetni, hogy ezeknek legalább egy – egyelőre ismeretlen arányú – része irányított, célzott volt, és a román közvéleménnyel szembeni információs hadviseléshez hasonló jellemzőkkel rendelkezett” – mondta a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.
A nagybányai származású elemző szerint, mivel jelen pillanatban még nem állnak rendelkezésre pontos, akár településekre, sőt szavazókörökre bontott választási eredmények, illetve nyilvános, kimondottan a magyar közösségre vonatkozó, kampány előtti felmérések, egyelőre csak találgatni lehet, hogy a magyar közösségben miért nem ért el ez a fajta negatív kampány ugyanolyan eredményt, mint a román közösségnél.
– értékelt Pászkán Zsolt.
Hozzátette ugyanakkor, hiányosságokat látott a határon túl, a diaszpórában élő erdélyi, székelyföldi, partiumi, bánsági származású potenciális RMDSZ-szavazók megszólításában. Úgy véli, pragmatikus okokból is érdemes foglalkozni ezzel a szavazóréteggel, hiszen feltételezhető, hogy a most győztes ellenzéki pártok – a nagykövetségek előtti káosz képei által keltett hangulatot is felhasználva – nyomást gyakorolnak majd a választási törvény módosítása érdekében. Ennek vagy az elektronikus, vagy pedig a levélben szavazás bevezetése lehet az eredménye, és ez újabb, az eddigieknél jóval nagyobb gondok elé állíthatja az RMDSZ-t – hangsúlyozta az elemző, aki az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgatja.
Azon kérdésünkre, hogy várható-e változás az RMDSZ bukaresti politizálásában, illetve közeledhet-e a párt a most nagy sikert arató ellenzékhez, a szakértő elmondta, az RMDSZ-nek eddig sem ideológiai kötődése volt a kormánypártokhoz, a PSD-hez és az ALDE-hoz, tehát ez nem lehet akadály. „Nem is annyira az RMDSZ-nek kell közelednie az ellenzéki pártokhoz, mint inkább fordítva: most utóbbiak vannak lépéskényszerben. Az első megoldandó feladat az új képviselőházi elnök megválasztása, miután Liviu Dragnea börtönbe került. Itt első körben a PSD és a Victor Ponta által vezetett Pro Románia Párt között játszódik le egy mérkőzés, melynek eredménye az ellenzék többi részétől függően is oldhatja meg a vezetőváltás kérdését. Ez utóbbi csak azután kerülhet szóba, ha a PSD és a Pro Románia közötti egyeztetés kudarcot vall” – vázolta a helyzetet az elemző.
Kiemelte:
Szerinte elméletileg egy előre hozott választás lehetősége is fennállhatna, de úgy tűnik, Viorica Dăncilă kormányfő egyelőre nem ismétli meg Victor Pontának a Colectiv-tragédia utáni „trükkjét”, és nem „menti” ellenzékbe pártját. Igaz, teljesen más állapotban volt akkor a PSD, és más helyzetben van most – jegyezte meg Pászkán. Elmondta azt is, az urnazárást követően elmondott beszédéhez képest Klaus Johannis elnök és pártja, a PNL lelkesedése láthatóan alábbhagyott, és jelenleg csak az USR és Dacian Cioloş szorgalmaz kormányváltást vagy előre hozott választást. Persze, még minden nagyon friss, a PSD-ben is nagy hatalmi harc várható, és az ellenzéknek is új „woodoobabát” kell találnia magának – tette hozzá a szakértő.
Azt is megkérdeztük Pászkán Zsolttól, mire számíthatunk az Európai Néppártban (EPP) az RMDSZ-től. „Úgy gondolom, hogy az RMDSZ prioritáslistáján jelen pillanatban az EPP és az azon belüli helyzet csak sokadik a sorban. Ott is rendeződniük kell a soroknak, látni kell az erőviszonyokat és azt, hogy mi lesz a csúcsjelölti rendszer sorsa általában, és azon belül is az EPP-s jelölt helyzete. Annak is ki kell derülnie, hogy a Fidesz ott folytatja-e az európai parlamenti tevékenységét vagy sem” – összegzett az elemző.
Illyés Gergely, a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa a vasárnapi választások egészét értékelve megkeresésünkre elmondta: a nagyon magas részvételi arány gyakorlatilag annyit jelent, hogy
„Az USR–PLUS-szövetség rendkívül jó eredménye azt mutatja, nekik nagyrészt sikerült olyan szavazókat elvinni az urnákhoz, akik legutóbb talán csak 2014-ben voltak szavazni, amikor Klaus Johannisra voksoltak. A PNL jó eredménye azt jelzi, hogy meg tudták tartani helyüket legnagyobb ellenzéki pártként, tehát ez a két párt örülhet az eredményeknek. Az USR–PLUS gyenge pontja ugyanakkor a szavazói illékonysága, ezek a voksolók csak akkor mozdulnak meg, ha tétet érzékelnek, és általában ilyen tétként azonosítják a jogállamiság témáját vagy a korrupcióellenes harc általuk kulcsmozzanatnak tekintett elemeit. Ebben a tekintetben a PNL-nek fegyelmezettebbek a szavazói, ezért lépéselőnyben lehet Dacian Cioloșékkal szemben” – értékelt az elemző.
Illyés Gergely szerint a PSD-ben Liviu Dragnea pártelnök elítélése után
„A magas részvétel egyik következménye, hogy Călin Popescu-Tăriceanu pártja, az ALDE nem jutott be az EP-be, ez pedig megpecsételheti a pártelnök államfőjelölti ambícióit. A kormánypártok oldalán mindenféleképpen újra kell kezdeni a gondolkodást az elnökválasztásra való felkészülésről, mert jelenleg nem látszik esélyes jelölt, aki Klaus Johannist megszorongathatná a második fordulóban. A jelenlegi államfő egyetlen kihívója Dacian Cioloș lehet, kérdés, hogy az ellenzéki oldalon együttműködés vagy egymás elleni harc körvonalazódik-e” – vázolta az év végén esedékes elnökválasztás előtti helyzetet Illyés Gergely.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!