A mintegy 150 vállalkozást tömörítő, és ily módon több mint 3000 személynek munkát adó szövetség állítása szerint a Holzindustrie Schweighofer olyan áron vásárolja fel a fát a Székelyföldről, amilyenen a helyi kis cégek nem tudják, s ezáltal az ő megélhetésüket veszélyezteti. Ezért az Arbor kérte az osztrák beruházás azonnali leállítását, a rönkök és a fűrészáru exportjának megszüntetését és egy olyan törvénytervezet kidolgozását, amely előírja, hogy az erdőtulajdonosok a meghirdetett és értékesített rönkmennyiségből elsősorban a késztermékeket előállító vállalkozásokat szolgálják ki.
Hasonlóképpen vélekedik Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ-es képviselő, volt környezetvédelmi miniszter is, aki a múlt héten találkozott az Arbor képviselőivel. Korodi Facebook-oldalán vetette fel az osztrák vállalat ellehetetlenítésére vonatkozó stratégia szükségességét. A honatya szerint meg kell védeni a faiparban tevékenykedő Hargita megyei kisebb cégeket és az általuk biztosított munkahelyeket a háromszéki beruházástól. Korodi Attila a közösségi oldalon később arról is beszámolt, hogy Hargita megyei kollégái hasonlóképpen gondolkodnak. Egy felvetésre, mely szerint hogyan lehetséges, hogy ugyanabban a táborban ugyanazzal a céllal tevékenykedő közszereplők teljesen más véleménnyel vannak az osztrák beruházásról, a képviselő kifejtette: „a pártokban ez nem lenne lehetséges, egy szövetségben pont, hogy ennek helye és haszna van”. Korodi Attila ugyanakkor az MTI-nek elmondta, három éve azon dolgoznak, hogy a Holzindustrie Schweighofer ne tudjon Hargita megyében megtelepedni, és keresik a megoldást egy olyan jogszabály megalkotására, hogy adótöbbletet rójanak ki azokra, akik feldolgozatlan fát szállítanak el a kitermelés térségéből.
| Az elmúlt két évtizedben Románia több mint 5 milliárd eurót veszített az illegális fakitermelések miatt – mutatott rá hétvégi gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Lucia Varga víz- és erdőügyi miniszter, leszögezve, hogy ez az árvizek egyik fő kiváltó oka is. Mint részletezte, 1990 és 2011 között 80 millió köbméter fát termeltek ki törvénytelenül az országban. „Kétféleképpen lépünk fel. Egyrészt megerősítjük a jogszabályi környezetet, megtiltva az ellenőrizetlen erdőkitermelést, másrészt drasztikus fellépést tanúsítunk azokkal szemben, akik elpusztítják erdeinket” – szögezte le Lucia Varga.
|
Nincs ok aggodalomra eközben Olosz Gergely szerint. A háromszéki szenátor a Krónika megkeresésére közölte, éppen ezért mielőbbi egyeztetést kezdeményez, hogy minden érintett elmondhassa aggodalmait, tisztázzák a tévhiteket. „Közös érdekünk, hogy a dolgok jól működjenek, az érdekellentéteket ne hagyjuk elharapózni. Minél gyorsabban sort kell keríteni a megbeszélésekre, szerintem a beruházást ellenzők vagy nem rendelkeznek elég információval, vagy szándékosan meglovagolják a tévhiteket, ezeket mindenképpen gyorsan tisztázni kell” – szögezte le. Olosz emlékeztetett, hogy a munkahelyteremtés a háromszéki politikusok egyik prioritása, ezért olyan beruházót szerettek volna a térségbe csábítani, amely hosszú távra tervez, olyan ágazatban tevékenykedik, aminek hagyománya van Háromszéken, tehát talál szakképzett munkaerőt. Ez három területre volt érvényes: a mezőgazdaságra, a fafeldolgozásra és a fémmegmunkálásra. A politikus ismételten hangsúlyozta, hogy a 150 millió eurós befektetéssel 50 hektáron megvalósuló rétyi üzem 650 új munkahelyet biztosít, ám közvetve további 2000 állást generál, például a vendéglátó- vagy a szállítóiparban. „A rendszerváltás óta ez a legnagyobb háromszéki beruházás” – emlékeztetett Olosz Gergely.
A szenátor szerint ugyanakkor az erdőgazdálkodással foglalkozók érdekeit is szem előtt kell tartani, hiszen miközben küzdenek azért, hogy például a tejet vagy a burgonyát nagyobb áron vásárolják fel, miért ne lenne érdekük, hogy az erdőtulajdonosok is magasabb áron adhassák el a fát.
„Tévhit, hogy kivágják az erdőket, hiszen a háromszéki erdők többsége magántulajdonban van, a gazdáknak, a közbirtokosságoknak, sőt a feldolgozónak is érdeke, hogy hosszú távon fenntartható erdőgazdálkodást folytassanak. Az üzemgazdálkodást a törvény szavatolja, Háromszéken a tulajdonosok felelősen gazdálkodnak, 40 százalékkal több fa termelődik évente, mint amenynyit kivágnak. Nálunk nincs rablógazdálkodás” – szögezte le a politikus. Olosz szerint az osztrák vállalkozásnak számos előnye van, például helyben és 100 százalékban feldolgozza a fát, megvan a felvásárlópiaca, és az sem kizárt, hogy a helyi vállalkozókat is ellátja alapanyaggal. A másik tévhit elmondása szerint az, hogy az első évben feldolgozott 800 ezer köbméter fát csak Kovászna és Hargita megyéből szerzi be a rétyi üzem. Mint részletezte, tavaly Kovászna megyéből 51 ezer köbméter fát, míg Hargita megyéből 200 ezer köbmétert vittek a szászsebesi üzemükbe, ezt a közel 300 kilométeres szállítást meg lehet spórolni, de a cég Ukrajnából is vásárol alapanyagot. „Rengeteg előnye van a rétyi beruházásnak, erdészekre, erdőmérnökökre, betanított szakmunkásokra lesz szükség, a helyi adóval a helyi közösség fejlesztéséhez is hozzájárul, más műhelyeknek is adhat el alapanyagot, mindannyiunk érdeke, hogy ez Kovászna megye sikertörténete legyen” – érvelt Olosz Gergely.
„Románia nincs abban a helyzetben, hogy élő fát, rönköt vagy deszkát adjon el exportra” – fogalmazta meg a Krónika megkeresésére Csibi Magor, a Természetvédelmi Világalap (WWF) romániai szervezetének vezetője. Szerinte ezen gyakorlat helyett inkább olyan iparágak megteremtésére kellene koncentrálni, amelyek feldolgozzák helyben kitermelt fát, hiszen ez egyaránt előnyös lenne a helyi közösségek, illetve az ország gazdasága számára egyaránt. „Szerencsére a nézeteinket osztja a fa- és vízügyi minisztérium is, így az erdőtörvény tervezetének legfrissebb verziójában olyan intézkedéseket rögzítenek, amelyek révén megpróbálják megállítani az élő fa, deszka és -rönkök exportját. Ez fontos lépés a közép- és hosszú távú stratégia érdekében” – fejtette ki Csibi Magor, ismételten leszögezve, hogy nem elég megállítani a nem fenntartható erdőkitermelést, ha nem teremtjük meg azt az erdőipart, ami nem az azonnali profitban gondolkodik. „Normális, hogy egy cég pénzben gondolkodik, de az állam egyik szerepe, hogy a cégek profitvágyát összehozza a helyi közösségek érdekeivel és a természet fenntarthatóságával” – összegzett a környezetvédelmi szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Mennyibe kerül egy egyetemista megélhetése Kolozsváron, és mekkora terhet jelent ez a szülőknek? Két diáklány tapasztalatai mutatják meg, hogyan alakítja a havi kiadásokat a lakhatás, az étkezés, és mennyit segít az ösztöndíj a költségek fedezésében.
Harminc napos előzetes letartóztatásba helyezte a Bihar Megyei Törvényszék a halmi határrendészet és vámhivatal parancsnokát, valamint további hat határrendőrt és vámost.
Látogatottsági adatok