Elkezdődött a honosítási idény

A kolozsvári főkonzulátuson várhatóan április végén kap időpontot az a személy, aki most jelentkezik kedvezményes honosításhoz szükséges iratok benyújtására – tájékoztatta a Krónikát Szilágyi Mátyás. A kolozsvári magyar főkonzul szerint eddig közel ötezer előjegyzést regisztráltak a kolozsvári magyar külképviseleten. Mint mondta, a kedvezményes honosítás precedens nélküli intézkedéseket igényelt, az elmúlt hetekben bővítették az infrastruktúrájukat, de a személyzetet is, jelenleg párhuzamosan öt asztalnál tudják fogadni az igénylőket, amit a továbbiakban bővíteni szándékoznak. „Jó hangulat, felemelő érzés tölti el az embereket” – jellemezte a főkonzul az ügyfélfogadás első napját.

Csíkszeredában december óta nem tudnak új időpontot adni a kérelmek benyújtásához, a székelyföldi városban november és december között több ezren programoztatták magukat. Balogh György konzul pontos számot nem tudott mondani, azonban becslése szerint az igénylők száma duplája lehet a kolozsvári magyar külképviselet adatainál.

„Az ügyfélfogadási asztalok bővítéséig nem tudunk új időpontot adni az érdeklődőknek” – tájékoztatta lapunkat a konzul. Mint mondta: jelenleg öt asztalnál fogadják az ügyfeleket, ezt nemsokára kettővel bővítik. A csíkszeredai külképviseleten az állampolgárság-igénylések nagy számának feldolgozására ugyancsak létszámnövelésre volt szükség, azonban – mint Balogh György mondta – számítottak a hatalmas érdeklődésre.

Székelyföldi elöljárók az élen

Csíkszeredában egyébként tegnap reggel Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzatának vezetői – Lokodi Edit, Borboly Csaba, Tamás Sándor és Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester – családjukkal együtt nyújtották be az állampolgárság-igénylésüket. Antal Árpád lapunknak elmondta, fontosnak tartotta, hogy elsők között nyújtsa be a kérelmét, ezzel jelezve, az erdélyi és a székelyföldi magyaroknak nem kell megtorlástól félniük, ha élni akarnak ezzel a lehetőséggel. „Számomra a magyar állampolgárság megszerzése érzelmi kérdés. A magyar állampolgárság össze kell tartsa a magyarokat, és semmiképpen nem arra való, hogy például az erdélyi magyarok könynyebben hagyhassák el szülőföldjüket” – szögezte le Antal Árpád. Tamás Sándor feleségével és három gyerekével jelent meg a csíkszeredai főkonzulátuson. A Kovászna Megyei Tanács elnöke szerint annak, hogy az elsők között nyújtották be állampolgársági kérelmüket, fontos üzenete van: „úgy legyünk magyar állampolgárok, hogy a Székelyföldön élünk és dolgozunk.” „Nem akkor kértük az állampolgárságot, amikor feleségemmel öt évig Budapesten éltünk, hanem itthon. Hiszen kétségtelen számunkra, hogy Budapesten könnyebb magyarként élni, de csak itthon érdemes” – szögezte le a politikus, aki szerint eddig is arccal Budapest felé élt a székelyföldi magyarság, és ezt ideje formailag is rendezni. Lokodi Edit, Maros megye önkormányzatának elnöke szerint a kérelem benyújtásánál a fő motivációja az volt, hogy magyar, miként a felmenői is azok. „A történelmi változások nyomán most már okmánnyal is bizonyíthatjuk magyarságunkat” – mondta a tanácselnök. Borboly Csaba szerint az utód kéri ma azt, amit az elődtől elvettek. „Megtisztelő számomra, hogy a mai napon beadhattam a magyar állampolgárság iránti kérelmemet. A döntést közéleti szempontból azért tartom fontosnak, mert így jobban kifejezhetjük összetartozásunkat, az erdélyi magyar közösség pontot tehet egy folyamat végére, amelyet egy szóval lehet leírni: elszakítottság. Ennek a mai naptól vége” – fogalmazott a Hargita Megye Tanács elnöke. Mint mondta, erkölcsi kötelességének érzi ezt a lépést a magyar katonaként a Békás-szorosban harcoló, illetve azt követően egy évig Tiraszpol mellett orosz hadifogságban raboskodó nagyapjával, Borboly Antallal szemben.

Fogadják az ügyfeleket a demokrácia-központok

Tegnaptól fogadják a magyar állampolgárságot igénylőket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) működtette demokrácia-központok. A váradi Széles utcában működő irodában már az első munkanap első óráiban nagyon sokan megfordultak, Török Sándor igazgató, illetve Zatykó Gyula partiumi regionális koordinátor szerint sokkal többen, mint amire számítottak. A magánházban berendezett iroda helyiségeiben minden asztalnál voltak ügyfelek a nyitásra időzített sajtótájékoztató ideje alatt, többek között Várad egyik legkedveltebb festőművésze, a 85 éves Kristófi János is iratait intézte népes családjával együtt. Tőkés László EMNT-elnök, az Európai Parlament (EP) alelnöke meg is mutatta azt a saját kezűleg írt önéletrajzot, amelyet az iratcsomóhoz csatolni kell. A politikus három gyerekével közösen nyújtotta be a kedvezményes honosításra vonatkozó kérését. Török Sándor kijelentette: a tegnap megnyitott irodák készen állnak az ügyfelek fogadására: rendelkezésre állnak az irodahálózat logójával ellátott mappák, illetve a bélyegzők, amelyekkel az iroda dolgozói igazolják, hogy az igénylő iratcsomója teljes. A nagyváradi iroda udvarán engedéllyel rendelkező fordító, illetve fényképész is dolgozik, így ezekért a szolgáltatásokért nem kell külön utat megtenniük a váradiaknak – tudtuk meg. Zatykó Gyula arra hívta fel a figyelmet, hogy a partiumi régió lakosai számára a legegyszerűbb, ha nem a csíkszeredai vagy a kolozsvári konzulátushoz, hanem a határhoz közeli, magyarországi települések anyakönyvi hivatalaihoz fordulnak honosítási kérelmükkel, hogy a torlódást elkerüljék.

Nagy volt tegnap az érdeklődés a kolozsvári központban is – közölte Szász Péter irodavezető, aki elmondta, Kolozs megyében várhatóan több mint 120 ezer magyar fogja igényelni a honosítást.

Biharkeresztes már várja az igénylőket

Felkészült a partiumi ügyfelek fogadására a Nagyváradtól mintegy 20 kilométerre a határ túloldalán fekvő Biharkeresztes város önkormányzata. Nagy Csaba aljegyző, aki az RMDSZ megyei szervezetének meghívására az óév végén Nagyváradon is járt, a Krónikának elmondta: bármilyen újdonságról szerez tudomást, a város honlapjának Egyszerűsített honosítási eljárás elnevezésű menüpontja alatt azonnal publikálják. Mától már telefonon is lehet időpontot kérni az önkormányzat illetékeseinél a honosításhoz szükséges iratok benyújtására – az aljegyző azt mondja, az eddigi információk alapján arra számít, hogy tömegével jönnek majd az érdeklődők a Hajdú-Bihar megyei városba. A biharkeresztesi aljegyző egyébként december 29-én Barabás Ferenc polgármesterrel, illetve Petőné Kiss Éva anyakönyvvezetővel a nagyváradi RMDSZ-székházban tartott egynapos képzést a Bihar megyei magyarlakta települések önkormányzati képviselőinek. A szövetség tájékoztatása szerint Szabó Ödön ügyvezető elnök a képzésen arról is beszélt, hogy hamarosan a kolozsvári külképviseletről érkezhetnek szakemberek Nagyváradra, hogy nyilvános fórum keretében tájékoztathassák az érdeklődőket a honosítással kapcsolatos tudnivalókról.

Hantz Péter volt az első Budapesten

Tegnap Budapesten Hantz Péter, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) volt oktatója nyújtotta be az első kérelmet – beadványát Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára vette át. Hantz Péter hangsúlyozta: a határon túli magyarok mindig is a magyar nemzethez tartozónak érezték magukat, és számára az állampolgárság azért fontos, mert az összetartozás érzését erősíti. A pedagógus elmondta, nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarország híre a világban sokkal jobb, mint számos környező országé. „Nagyon jó érzés volt, már nagyon régen várok arra, hogy magyar állampolgárrá válhassak” – fogalmazott Hantz Péter, aki jelenleg Svájcban dolgozik, és elsősorban érzelmi indíttatásból szeretne magyar állampolgár lenni. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke nem vár különösebb előnyöket, azt várja, hogy magyar és európai állampolgárként kezeljék Magyarországon és Európa más országaiban.

Rétvári kiemelte: kilencven év után elindulhat a nemzet újraegyesítésének folyamata, és elégtételt kaphatnak azok, akik közjogilag is a magyar nemzet közösségéhez szeretnének tartozni. Bő három hónap alatt a kérelmezők hozzájuthatnak a magyar állampolgárságot igazoló irathoz. Ez a jogszabály senki ellen nem irányul – hangsúlyozta, hozzátéve: csupán azok érdekében született a törvény, akik így is szeretnének a magyar nemzethez tartozni. A fejlesztésekre három tárcánál 830 millió forintot különítettek el az elmúlt évben. A parlamenti államtitkár, kérdésre válaszolva a szavazati jog kapcsán elmondta: ugyanaz vonatkozik a határon túli magyarokra, mint az anyaországiakra. Az alkotmány vitája márciusban megkezdődik, s ekkor kell azt a vitát lefolytatni, hogy ezen akarnak-e változtatni. Példaként említette: több környező állam, így például Horvátország rendelkezett úgy, hogy a határon túli horvátoknak külön listán lehetőséget adnak a szavazásra.  
Wetzel Tamás, a kettős állampolgársággal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért felelős miniszteri biztos tegnap reményének adott hangot, hogy gördülékenyen fog zajlani az eljárás, és legfeljebb 3-4 hónap alatt ki tudják elégíteni a kérelmeket. Mint mondta, az első évben 250–400 ezer kérelmezővel számolnak, a legnagyobb érdeklődés eddig Szabadkán, Csíkszeredában és Kolozsvárott volt.

Szlovákiában kevesen érdeklődnek

Az MTI tudósítása szerint Szlovákiában nincs nagy érdeklődés a magyar állampolgárság felvétele iránt. „Mérsékelt érdeklődésről számolhatok be. Az időpontokat a kérelmek beadására már korábban egyeztettük. A konzulátus a kérelmek átvételére minden területen felkészült, és a spontán érdeklődők ügyét is el tudjuk intézni” – nyilatkozta Farkas Géza pozsonyi magyar konzul. „Hasonló a helyzet Kassán is. Az érdeklődés itt is mérsékeltnek minősíthető” – fejtette ki Szerencsés János kassai magyar főkonzul. Hozzátette: a kassai főkonzulátus is körültekintően felkészült az ügyfelek fogadására. A diplomáciai képviseletek a mérsékelt szlovákiai érdeklődést két okkal magyarázzák. „Romániától eltérően, ahol a tömbmagyarság az államhatároktól messze él, a szlovákiai tömbmagyarság szorosan a magyar határ mentén él, s így jó lehetősége van arra is, hogy egyenesen Magyarországon folyamodjék állampolgárságért. Mi eleve számoltunk ezzel. Nem várjuk, hogy a Pozsonytól távol lakó magyarok esetleges kérelmüket nálunk intézzék” – jegyezte meg Farkas Géza. Szerencsés János rámutatott, hogy az érvényben lévő szlovák állampolgársági törvény tiltja és bünteti a külföldi állampolgárság felvételét, s ez a magyar állampolgárság felvétele ellen szól. „A szlovák ellentörvényt a tervek szerint februárban módosítják. Várható, hogy azután emelkedni fog a könnyített honosítás iránti kérelmek, érdeklődők száma” – vélekedett a főkonzul. Szlovákiában a Robert Fico-kormány idején tavaly az év közepén elfogadott törvénymódosítás szerint elveszíti szlovák állampolgárságát az, aki kérvényezi egy más ország állampolgárságának a felvételét.

Tőkés: hibásan tájékoztat az RMDSZ

Tőkés László és Nagy József Barna, a nagyváradi demokrácia-központ vezetője tegnap felhívta a figyelmet: az RMDSZ Bihar megyei szervezete által kiállított tájékoztató füzetek téves információkat is tartalmaznak, több szabályozás ugyanis a füzetek kiadása óta változott. Már nem igaz például, hogy a román nyelven kiállított okiratok fordítását közjegyző előtt kell hitelesíteni – ezt egyébként az EMNT saját sikereként könyveli el, hiszen a közjegyzőknél begyűlt információkból akár a magyar állampolgárságot igénylők adatait tartalmazó listát is össze lehetett volna állítani. Az sem igaz, hogy az igénylőnek az útlevelét vagy személyi igazolványát be kell nyújtania – ezeket az iratokat eredetiben csak felmutatni kell – közölte Nagy József Barna. Tőkés László nehezményezte, hogy az RMDSZ egyes tisztviselői a magyar állampolgárság ellenében nyilatkoztak a sajtónak – többek között Seres Dénes és Fekete András Szilágy megyei parlamenti képviselő, illetve szenátor. Mindeközben a Seres által vezetett megyei RMDSZ-szervezet a tájékoztató füzethez csatolt felhívásban arra buzdítja a lakosokat, hogy a sarmasági RMDSZ-irodához forduljanak állampolgársági kérelmükkel, amelyeket a szövetség a magyarországi testvértelepülések anyakönyvi hivatalaihoz továbbít majd. „Az ehhez hasonló kettős kommunikáció igen káros, és csak összezavarja az erdélyi magyarokat” – méltatlankodott Tőkés László.