A Fellegvárra vezető lépcsők és sétányok felújításával a hétvégén kezdetét vette Kolozsvár turisztikai látványosságának restaurálása. A múlt század elején épített szerpentines sétányrendszer régóta megérett a felújításra, ugyanis elkészülte után csupán egyszer, a 70-es években javították.
2013. augusztus 04., 18:432013. augusztus 04., 18:43
2013. augusztus 04., 18:432013. augusztus 04., 18:43
Bár az önkormányzat évek óta tervezi a Kolozsvárra látogatók kedvenc helyének korszerűsítését, a beavatkozást megnehezítette, hogy a lelátó és az ahhoz vezető sétányok nagy része magánterületen van.
Mint arról korábban beszámoltunk, az önkormányzat tavaly novemberben idén őszre ígérte a Fellegvár felújításának első eredményeit. Kinizsi Zoltán, Horváth Anna alpolgármester referense akkor a Krónikának úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat ennek érdekében haszonbérbe vette a Transilvania Bank tulajdonában levő, mintegy 4000 négyzetméteres területet, így törvényes lehetősége nyílt a munkálatok elkezdésére.
Horváth Anna alpolgármester július elején a Facebook közösségi oldalon jelezte, hogy augusztusban elkezdik a Fellegvárra vezető lépcsők teljes körű felújítását. \"Kolozsvár önkormányzata már a tavaly megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy a Fellegvár méltó módon szerepeljen a város turisztikai térképén. A munkálatok előreláthatóan mintegy két hónapig tartanak, jövőre pedig fokozatosan folytatódnak a restaurálási és rehabilitációs munkálatok a Fellegvár többi részén is!\" – írta üzenőfalán az RMDSZ-es elöljáró.
Emil Boc polgármester tájékoztatása szerint a Transilvania Bankkal kötött megállapodásnak köszönhetően a városháza azokat a felújítási elképzeléseket ülteti gyakorlatba, amelyek e célból szervezett ötletbörzén érkeztek be az önkormányzathoz. A városháza tervei között szerepel egy szabadtéri színház és egy új sétány kialakítása, de a dombra felvezető lépcsők mellett a terület közkivilágítását is korszerűsítik. Mint ismeretes, 2012 februárjától kezdődően az önkormányzat több közvitát is szervezett az országban egyedülálló barokk várnak és környékének felújításáról. A városvezetés legnagyobb gondja az volt, hogy a Fellegvár szinte teljes egészében magántulajdonban van, a domboldalnak csupán egy töredéke van a város birtokában.
Szobrok nélkül maradt sétányok
A Fellegvár tulajdonképpen a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd, a dombot eredetileg Kőmálnak hívták, ma már Fellegvárnak nevezik. Az erőd 1713–1723 között épült császári katonai erődítményként Giovanni Visconti tervei alapján, a Rákóczi-szabadságharc leverése után. Az öt oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett, Vauban-rendszerű csillagvárban végezték ki 1849-ben Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a Küküllő menti szász falvak biztosa volt. 1900 őszén a Sétatér felőli oldalán kiépült a 420 méter hosszú szerpentines sétaút. A sétaút közepe táján állították fel Stróbl Alajos Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát. 1901 és 1919 között a város felőli sétányon Árpád, Lehel, Vérbulcsú és Örs fejedelmek szobrát állították fel; ezeket 1919-ben elpusztították.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!