Elkészült a nagyváradi Rulikowski köztemető leltára

A temető „felleltározását” Sárközi Zoltán helyi önkormányzati képviselő indította útjára, még a Bihar Megyei Műemlékvédelmi Alapítvány elnökeként – idézte fel tegnap sajtótájékoztatón Biró Rozália, a helyi testület RMDSZ-frakciójának elnöke.

Miután a helyi politikai viszonyok a helyhatósági választást követően megváltoztak, Sárközit nemcsak elnöki posztjától, hanem alapítványbeli tagságától is megfosztották – sejtése szerint pedig a sok közül épp a temetőprojekt csapta ki végképp a biztosítékot. A felmérést végző Kordics Imre helytörténésszel is azonnal szerződést bontott az alapítvány, ám a munka folytatódott, és eredményéből most a Sárközi Zoltán által alapított Pro Libertate Partium Egyesület nyújt ízelítőt. „Nemcsak leltározás volt ez, hanem leletmentő munka” – fogalmazott a tájékoztatón Sárközi Zoltán.

A váradi temetőben ugyanis egyre-másra tűnnek el a régi síremlékek, amelyek közül egyik-másik jeles személyiségek örök nyughelyét jelezte vagy jelzi most is. Kordics kutatása emellett érdekességekre is fényt derített. A közismert történet szerint például Rulikowski Kázmért, a lengyel származású 1948-as szabadságharcost váradi kivégzése után néhány évtizeddel, 1872-ben hozták át a mai temető területére, a város lakói pedig tulajdonképpen mögé temetkeztek, tiszteletből – a legenda szerint így jött létre a sírkert.

A történetet megcáfolni látszik azonban, hogy a kutató most számos, 19. század elejéről származó sírkövet talált meg itt, amelyek közül fele még a sírhelyet is őrzi. A legrégebbi sírkő jelenleg a Rulikowskiban 1786-os, egy örmény emberé, a felirat macedón betűkkel vésetett rá, ám az évszám kiolvasható – mesélte Kordics Imre. Látható lesz a kiállításon a város legjelentősebb polgármesterének, Rimler Károlynak az obeliszkje, de megvan Diósy Ödönnek, Léda férjének a nyughelye is. Lefényképezték a Holnaposok-szoborcsoportban is szereplő századeleji költő, Emőd Tamás sírját is a neológ zsidó temetőben, ahová Seidler András zsidó hitközségi alelnöknek köszönhetően kapott bebocsátást munkája során a történész.

A korabeli kétnyelvűség szép példája Nicolae Jiga (Zsiga) váradi kereskedő obeliszkje, amelyen a teljes felirat, illetve a név románul és magyarul is – Zsiga Miklósként – szerepel. A kiállítás szervezői azt mondják, jó volna, ha lehetőség nyílna arra, hogy az egyes sírok gondozását civil szervezetek vállalják fel. A kutatás nyomán egyébként a temető új szabályzatába már sikerült beépíteni egy olyan kitételt, amely szerint a sírkert történelmi részében csak külön engedéllyel szabad régi nyughelyet eladni. A végső cél persze az volna, ha a legértékesebb síremlékeket műemlékké nyilvánítanák. n Nagy Orsolya