Fotó: Pexels.com
A feszültségérzést, nyugtalanságot, félelmet ötvöző szorongás az egyik legrosszabb életérzés, amit megtapasztalhatunk. Ha a jelenség az élet minden területére átterjed és általánossá válik, már betegségről beszélhetünk. Sajnálatos módon a szorongás már a tizenévesek közül is egyre többeket érint – mondta el a Krónikának Hal Melinda magyarországi pszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője.
2022. május 17., 14:162022. május 17., 14:16
Az életben időnként mindenki megtapasztalja, hogy szorongást, feszültséget, nyugtalanságot érez, ami semmiként nem egyenlő a félelemmel, amelynek van pontos külső oka. A szorongás a tehetetlenség érzésével összekötött félelem érzete, amikor az ember úgy érzi, hogy semmiféle befolyással sincs a történésekre. A modern pszichológiai felfogás szerint a szorongás valamilyen vélt vagy valós veszélyhelyzetre való reakció.
„Nagyon kevesen élnek szorongás nélkül, a kimutatások szerint az emberek egy, legfeljebb két százaléka. Nagyjából csak a pszichopaták és a szociopaták” – mondta el a Krónikának Hal Melinda magyarországi pszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Pszichológia Tanszékének oktatója.
A szorongásnak számos tünete lehet: érzelmi, kognitív, motivációs, testi. A legtöbb egészen könnyen érzékelhető; például ha valaki elpirul. Magunkon is észrevehetjük a szorongás jeleit, mihelyt felgyorsul a szívdobogásunk, hirtelen leizzadunk, megváltozik a hangunk, émelygést vagy mellkasi fájdalmat érzünk, nyak- és vállizmunk megfeszül. De a szorongás lehet a mindegyre visszatérő fej- vagy gyomorfájás oka is, ugyanakkor szédülést válthat ki, vagy fáradtságot okozhat. Nem csak fizikai, érzelmi komponensei is vannak: ilyen például a nyugtalanság, az izgatottság, a túlzott érzékenység, az álmatlanság vagy akár a rémálmok gyakori ismétlődése.
Egy másik gyakori típus a pánikroham, amit köznyelven pánikbetegségnek is nevezünk. Nagyjából ok nélkül jelenik meg, és mintegy tíz perc alatt tetőzik. Aztán ott vannak a specifikus fóbiák. Az érintettek valamitől nagyon félnek, még akkor is, ha az egy ártalmatlan kis pókról vagy az éppen előttük ugrándozó kis békáról van szó. Ezért tudatosan kerülik azokat a helyzeteket, amelyek szorongást váltanak ki bennük.
A kényszeres zavarban szenvedők azok, akik például naponta képesek rendszerezni a könyvespolcaikat, törülközőiket a szekrényben, vagy rendszeresen amiatt aggódnak, hogy bezárták-e az ajtót. Az akut stresszzavar, illetve a poszttraumás stressz szindróma egy súlyos, rendkívüli fizikai vagy lelki sérülésre adott heves reakció. Nem kell feltétlenül tragédiáknak történnie ahhoz, hogy beköszöntsön a szorongásos állapot. Egy gyermek számára elegendő leesni a hintáról vagy a csúszdáról, a felnőttnek meg egy családi konfliktusba keveredni.
Az utóbbi két évben a szakemberek komoly szorongási szintemelkedést tapasztaltak. Hal Melinda szerint ennek oka a világjárványra, újabban a szomszédban zajló háborúra vezethető vissza. „Vagy akár azt is mondhatnánk, hogy a kettőre együtt. Mindez negatívan befolyásolja az életminőséget is” – fogalmazott a pszichológus, aki nemrég a Mathias Corvinus Collegium több erdélyi központjában Áldás vagy átok? – szorongás a teljesítmény mögött címmel tartott előadást.
„A mai fiatalok egy gyakrabban és egyre különlegesebb teljesítményhelyzetek elé kerülnek. Ezt többek közt a változó világ és a több oldalról érkező nyomás okozza” – mondta a szakember. Példaként hozta fel, hogy sokan már hét-nyolc éves kortól ott lógnak bizonyos közösségi oldalakon. Ez azt jelenti, hogy napi 24 órás figyelmet szentelnek erre. Miközben figyelniük kell a házi feladatok megoldására, a szüleikre, a barátokkal való csevegésre. Ez sok időt és főleg óriási szellemi kapacitást vesz igénybe.
Hal Melinda magyarországi pszichológus, a Mathias Corvinus Collegium Mindset Pszichológia Iskola Test és Lélek Műhelyének műhelyvezetője
Fotó: Szucher Ervin
„Már a negyedik-ötödik osztályos gyerekek arról számolnak be, mekkora gondot fordítanak a Tik-Tok videófeltöltő programjára. Egy olyan közösségi oldalról beszélünk, ahol a felhasználók átlagéletkora 13 év; ami azt jelenti, hogy a 16–18 esztendősek mellett ott vannak a 8–9 évesek is. Olyanok, akik jóformán nincsenek is tisztában ezekkel a médiatartalmakkal, ami bizonytalanságot, majd szorongást okozhat számukra” – sorolja a kiskorúaknál tapasztalt rendellenesség néhány kiváltó okát Hal Melinda.
Úgy véli, szerencsések vagyunk, hisz a magyar nyelvben több száz szavunk van az érzelmek kifejezésére, ezáltal a jelenség minél pontosabb leírására. „Az más kérdés, hogy sokan még így sem tudják kifejezni magukat” – fűzi hozzá.
„A szorongás nem feltétlenül rossz. Sőt, szükséges a hétköznapi életünkhöz” – hívja fel a figyelmet Hal Melinda. Pozitív hatása lehet a képességek és problémamegoldás mozgósítására, vannak emberek, akikből a feszült helyzet hozza ki a legjobb teljesítményt. Szorongás kell például a sportban a csúcsteljesítményhez, vagy akár a reggeli csúcsforgalomba való vezetéshez, és szintén a szorongás az, amely felkészít arra, miként reagáljunk egy rablótámadás esetén.
– mondja a szakember, aki a Magyar Pszichiátriai Társaság tagja is. Kifejti, az emberek nagy része mégis afféle mumusként tekint a szorongásra. Az anyaországi szakember ennek legfőbb okát a helytelen tudománykommunikációnak tulajdonítja.
„A szakma nem fektet kellő hangsúlyt az érzés leküzdésére, kezelési és önsegítő módszerekre, ezért is sokan magukra maradnak a szorongásukkal. Talán ezért is kapott negatív jelzőt. Persze a szorongást nagyon nehéz elviselni, hisz a komfortzónánkon kívülre taszít” – mondja. Hal Melinda úgy véli, ezért nem jó, ha folyamatosan tart, merthogy a szorongással erősödik az életminőség romlása.
Az emberek igyekeznek megszabadulni a szorongás kellemetlen élményétől, sokan azonban nem veszik figyelembe, hogy a nem megfelelő szorongásoldás újabb problémákat eredményezhet. Veszélyt jelent például az italozásba való menekülés, vagy az indokolatlanul szedett gyógyszerek használata, mert könnyen függőség alakulhat ki. Hal Melinda azt tanácsolja, hogy a gondok felmerülése esetén mindenképpen forduljunk szakemberhez. Persze a gyógyszereken kívül önsegítő módszerek is léteznek, ilyen az úgynevezett autogén tréning, amely igencsak hatásos lehet bizonyos esetekben. Ehhez viszont életmódváltásra van szükség.
A kezelés már csak azért sem elhanyagolandó, mert a szorongásban szenvedők nagyobb valószínűséggel lesznek betegek, és tovább is tart a betegségük. A háttérben álló kiváltó ok azonban kezelhető, ezáltal nemcsak a szorongás tartható ellenőrzés alatt, hanem a szövődmények is megelőzhetőek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A székelyudvarhelyi Emlékezés Parkjában található „Vándor székely”-szobor eltávolítását rendelte el alapfokú ítéletében az Arad megyei törvényszék, mert a felperes állítása szerint ez a Romániában háborús bűnösnek nyilvánított Wass Albert írót ábrázolja.
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!