Több ezer romániai gyerek nő fel szülő nélkül, mivel egyik vagy mind a két szülő külföldön vállal munkát. Buja Gergely szociológus, a SEEMIG migrációs kutatási program sepsiszentgyörgyi vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a hivatalos adatok szerint Romániában több mint 80 ezer gyereket hagytak magukra a szüleik, amikor az országhatárokon kívül vállaltak munkát.
2014. november 19., 17:012014. november 19., 17:01
A valóságban ennél sokkal több gyerek kénytelen nélkülözni édesanyját vagy édesapját, az UNICEF adatai szerint mintegy 350 ezer kiskorú van ebben a helyzetben, egyharmaduknak, tehát több mint százezer gyereknek, mind a két szülője külföldön dolgozik. „Ez a helyzet rengeteget problémát okoz, iskolapszichológusok próbálják ezeknek a gyerekeknek a sorsát egyengetni” – osztotta meg tapasztalatait meg Buja Gergely.
Keresztély Irma Kovászna megyei főtanfelügyelő a téma kapcsán elmondta, felmérésük szerint a megyében például 624 iskolás gyerek szülei dolgoznak külföldön, az óvodáskorúakról viszont nem készült hasonló összesítés. A gyerekeket általában a nagyszülőkre, rokonokra bízzák, de például Bodzaforduló környékén az is gyakran előfordul, hogy a szomszédokat kérik meg, hogy néha nézzenek rá a magukra maradt kiskorúakra.
Keresztély Irma szerint általában ezek a gyerekek mindent megkapnak a szüleiktől, de az apa és az anya állandó jelenléte pótolhatatlan, és súlyos lelki problémákat okozhat.
Mint ismeretes, a 2006/219-es kormányrendelet előírja, hogy a szülők kötelesek bejelenteni az önkormányzatnál, ha külföldre mennek dolgozni, és azt is közölniük kell, hogy távollétükben kire hagyják gyerekeiket. A polgármesteri hivatalok ez alapján kiállítanak egy igazolást, amit fel kell mutatniuk a határátkelőnél.
Azonban a törvény nem bünteti ennek az előírásnak az elmulasztását, a határőrök sem kérik a papírt, így a statisztikák sem valósak. A szakértők szerint, a szülői felügyelet hiányában ezeknek a gyerekeknek a sorsa gyakran megpecsételődik, iskolakerülővé válnak, rossz társaságba keverednek.
Tavaly – mint beszámoltunk – a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Gimnázium diákjai dobtak „mentőövet” a szüleik által magukra hagyott társaiknak, és délutánonként foglalkozásokat szerveztek számukra. A projektvezető iskolapszichológusok szerint a közvélemény figyelmét rá kell irányítani a problémára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!