
Murádin Jenő egy 2017-ben készült felvételen
Fotó: Nánó Csaba
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője – közölte online kiadásában a kolozsvári Szabadság napilap, melynek korábban munkatársa volt.
2026. február 11., 21:262026. február 11., 21:26
Murádin Jenő művészettörténész 1937. november 23-án született a Kolozs megyei Harasztoson (Calarasi). Felsőfokú tanulmányait 1958-63 között végezte a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem történelem-filozófia szakán. 1967-88 között a kolozsvári Igazság című napilap művészeti rovatvezetője volt, 1988-90 között a Napsugár című gyermekirodalmi lap főszerkesztője, majd 1990-ben főmunkatársa. 1991-től a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán oktatott.
Több száz művészeti és kritikai írásában behatóan foglalkozott a kortárs művészettel. Tanulmányai a Művészettörténeti Értesítő, Művészet, Új Művészet, Korunk, Igaz Szó, Utunk és A Hét című folyóiratokban jelentek meg.
Murádin Jenő 2005-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja volt. Az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (EME) alapító tagja, a Barabás Miklós Céhnek és a Román Képzőművészek Országos Szövetsége kritikai szakosztályának tagja volt.
– búcsúzott Murádin Jenőtől a Facebookon közzétett üzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Murádin Jenő számos erdélyi képzőművészről jelentetett meg monográfiát (mások mellett Klein József, Nagy István, Gruzda János, Nagy Oszkár, Thorma János). Több műve jelent meg a nagybányai művésztelepről és művészeiről, az erdélyi festőiskolákról, és külön kiadványban foglalkozott a temesvári szecessziós üvegfestményekkel, az aradi Szabadság-szoborral, a kolozsvári Mátyás-szoborral és alkotójával, Fadrusz Jánossal. Gy. Szabó Béla és Szervátiusz Jenő művészete is külön könyvének a tárgya.
Könyve jelent meg a 20. századi erdélyi magyar metszetművészetről, Szathmári Pap Károly erdélyi országgyűlési arcképcsarnokáról, de az elpusztult vagy megsérült erdélyi magyar emlékműveket és történetüket is kiadványban mutatta be.
Munkásságáért 2001-ben Németh Lajos-díjjal, 2002-ben A magyar kultúráért érdeméremmel, 2009-ben Arany János-éremmel tüntették ki.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
szóljon hozzá!