Elhárult az utolsó akadály?

Lapunk arra volt kíváncsi, hogy bő hónappal a tanévkezdés előtt adottak-e a körülmények ahhoz, hogy a sokéves hercehurca után újraindított és báró Jósika Miklós író nevét felvevő gimnázium szeptember 15-én ténylegesen megkezdje működését. Hónapokkal korábban a Teodor Murăşan-iskola vezetői ugyanis még amellett érveltek, hogy az egyébként a tordai református egyházközség tulajdonába 2005-ben visszajutott épület őket illeti meg. A huzavona a tanévkezdés előtti tatarozást, előkészítést is veszélyeztette, ez az akadály azonban mára elhárult.
A Teodor Murăşan-iskolának otthont adó református egyházi épületbe a Jósika Miklós Gimnázium négy tanterembe költözik be, utóbbi számára pedig az iskolaudvaron levő műhelyben az önkormányzat költségén további tantermeket alakítanak ki. A szintén 2005-ben a tordai református gyülekezet tulajdonába visszakerült ún. piros iskolában két laboratóriumot leszámítva valamennyi helyiséget használatába veheti a magyar iskola – erről tájékoztatta a Krónikát a tordai magyar iskola újraindításának egyik kezdeményezője, Szedilek Lenke ügyvéd.
A megyei tanácsos szerint az iskolaműhelyben létrehozandó tantermeket leszámítva a másik két épületben a szülőkre hárul az osztálytermek előkészítése az új tanévre. „Nemrég a szülők gyűlést tartottak. Mindenki vállalt valamilyen munkát vagy anyagi hozzájárulást, nagy a lelkesedés és igen jó a hangulat” – ecsetelte a Krónikának Szedilek Lenke. Hozzátette, nemrég szintén szülők által kezdeményezett összejövetelen 2800 lej gyűlt össze a Jósika Miklós Gimnázium javára.
A tordai magyar iskola megalakulását az RMDSZ tordai szervezete, a római katolikus, a református és az unitárius egyházközség, valamint a Petőfi Társaság tagjaiból álló bizottság kezdeményezte bő tíz éve. Az indítványnak a városi tanácsban a Demokrata Párt (PD), de főleg a Nagy-Románia Párt (PRM) képviselői rendre keresztbe tettek, kihasználva a vonatkozó jogszabálynak az előírását, miszerint új iskolát csak a helyi önkormányzat beleegyezésével lehet létrehozni. A módosított jogszabály szerint az oktatási tárca a megyei tanfelügyelőségekkel egyetértve a helyi önkormányzat megkérdezése nélkül is létesíthet oktatási intézményeket. A Kolozs megyei tanfelügyelőség vezetőtanácsának pozitív döntése nyomán Cristian Adomniţei oktatási miniszter 2007 decemberében írta alá a Jósika Miklós Gimnáziumot 2008. szeptember 1-jei hatállyal létrehozó miniszteri rendeletet.
Az ezt megelőző sokévi gáncsoskodás okozta feszültség odáig fajult, hogy a 2006. február 28-i tanácsülésen a magyar iskola létrehozásáért felszólaló Kiss László tordai unitárius lelkész az elszenvedett sértegetések következtében másnap szívrohamban elhunyt. Nem sokkal később az amerikai unitárius egyház Erdélybe látogató tizenegy fős zarándokcsoportjának vezetője, David Keyes atlantai univerzalista unitárius lelkész szolidaritásáról biztosította a tordai magyarokat. 2006 májusában a magyar iskola újraindítását kezdeményezők tiltakozó tüntetést szerveztek, a tordai történésekről pedig az ENSZ Emberjogi Főbiztosságához tartozó kisebbségjogi, illetve az oktatáshoz való jogi irodája is értesült.
Tordán fél évszázados szünet után indulhat újra önálló magyar iskola. Az Aranyos menti városban a 19. század elején létesített felekezeti iskolát a római katolikus egyház, de az unitárius és a református egyházközség is működtetett saját iskolát. Az utolsó önálló magyar tanodát 1957-ben szüntették meg, a kommunizmus idején Tordán csak magyar tannyelvű tagozatok, esetenként osztályok működtek.
Péter Tünde főtanfelügyelő-helyettes a Krónikának elmondta: az ingatlanokon kívül a tanszemélyzet is hozzájárult ahhoz, hogy a Torda iskoláiban ma szétszórtan magyarul tanuló közel háromszáz gyermek minőségi anyanyelvi oktatásban részesüljön a Jósika Miklós Gimnáziumban.
Mint mondta, az oktatási tárca beiskolázási terve szerint a magyar gyermekek és oktatók szeptember 15-étől kezdődően a magyar gimnáziumban folytatják tanulmányaikat, az intézmény vezetőjévé pedig szeptember elsején nevezik ki Fodor Dóra tanárt.