
Benépesül. Falu- és kastélytúra, kiállítások, előadások várják szombaton az érdeklődőket
Fotó: Haáz Vince
Először nyílik meg a nagyközönség előtt szombaton a kutyfalvi Degenfeld-kastély, amelyet eddig jóformán csak azok láthattak, akik a szocialista éra valamelyik korszakában az épületben dolgoztak. A pályázati pénzekben reménykedő tulajdonos kulturális-információs központot hozna létre a jelentős restaurálásra szoruló épületben.
2019. június 25., 14:362019. június 25., 14:36
Egész napos családi rendezvény keretében először nyílik meg a nagyközönség előtt a kutyfalvi Degenfeld-kastély június utolsó szombatján. A Németországban élő örökösök és a Castellum Alapítvány úgy döntött, itt az ideje „megmutatni” a világnak az inkább udvarház méretű, de jó adottságokkal rendelkező, a köztudat által eddig méltatlanul mellőzött, klasszicista stílusú Maros megyei ingatlant.
A kastélynap divatbemutatóval, társasjátékteremmel és különböző vetélkedőkkel a fiatal nemezedéket is megpróbálja becsalogatni, mint ahogy a kézműves foglalkozások, interaktív játékok, íjászat és rajzfilmvetítés a kicsiknek szól.
Amint Szekeres-Ugron Villő főszervező elmondta, a tavalyi sikeres marosvécsi kastélynap és annak csaknem kilencszáz látogatója serkentette a Castellum fiataljait a folytatásra.
A cél, hogy az erdélyi magyar nemesek leszármazottjai és a kastély tulajdonosai közérthető és szórakoztató formában közvetítsenek értékeket, miközben felhívják a figyelmet az egykori társadalmi rétegre, közegre. A rendezvénnyel nem csupán a magyar lakosságot, hanem a falu és a környék románságát is meg szeretnék szólítani.
– világított rá a lényegre Haller Béla, az erdélyi magyar történelmi családokat tömörítő civil szervezet elnöke. Több más kastélytól eltérően a kutyfalvit eddig jóformán csak azok láthatták, akik a szocialista éra valamelyik korszakában az épületben dolgoztak az oda költöztetett intézményben vagy mezőgazdasági egységben.
Akkor épült meg a kutyfalvi kastély is, amit egy évszázaddal később Degenfeld Lajos bővített. A nagy szalont, a pipázót, a négy vendégszobát, a társalgót a család sziráki kastélyából elhozott antik bútorok ékesítették. A dolgozószoba ékessége a hatalmas könyvszekrény volt. Az épületben étellift működött, az udvaron víztorony állt. A kastélyhoz nagy kiterjedésű díszkert tartozott, amelynek virágait egy kétrészes üvegház biztosította. A jelenlegi tulajdonos, a Marosvásárhelyről elszármazott Degenfeld István nagyapja, Kristóf mintagazdaságot vezetett. A 45 hektáron elterülő földjeiért unokája mindmáig pereskedik, miközben nap mint nap szemtanúja, amint a közelben elhaladó autópályához szükséges követ termelik ki.
A kastély visszaszerzése sem volt akadálymentes: a helyi román polgármester korrektül viszonyult az ügyhöz, de a felsőbb hatóságok mindent megtettek a restitúciós törvény és ezzel együtt az örökösök kijátszása érdekében. Kérdésünkre, hogy milyen rendeltetést adna a jelentős restaurálásra szoruló épületnek, a Frankfurt mellett élő Degenfeld István elmondta, hogy ötlet, elképzelés van, pályázati lehetőségekre lenne szükség. Annyit mégis elárult, hogy kulturális-információs központ létesítésében gondolkodnak. „Az utolsó pillanatban vagyunk, amikor a kisemmizett nemesi családok régi történeteit össze tudjuk gyűjteni és rendszerezni. Célunk átadni ezeket az értékeket és információkat a jövő nemzedéknek” – fejtette ki a kutyfalvi kastély tulajdonosa.
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
szóljon hozzá!