Péter Ferenc, Tamás Sándor, Daniel Alfreider, Borboly Csaba és Vincze Loránt a szándéknyilatkozat aláírása után
Fotó: Tamás Sándor/Facebook
Együttműködési megállapodás kidolgozásának szándéknyilatkozatát írták alá csütörtökön Sepsiszentgyörgyön Kovászna, Hargita és Maros megyék önkormányzatainak elnökei az olaszországi Bolzano autonóm megye (Dél-Tirol) helyettes kormányzójával.
2019. február 21., 15:042019. február 21., 15:04
2019. február 21., 15:062019. február 21., 15:06
A dokumentumban a többi között arra hivatkoztak, hogy Románia magyar többségű régiójában és Olaszország területi autonómiával rendelkező, német többségű régiójában hasonló nézeteket vallanak a kulturális megértésről, a többség-kisebbség együttműködéséről, a népcsoportok közötti együttélésről. Azt is leszögezték, hogy a kialakítandó kapcsolatok célja a gazdaság fejlesztése mindkét régióban, valamint a bevált gyakorlatok kicserélése az oktatás, a turizmus, a mezőgazdaság, a szövetkezeti rendszerek, valamint a helyi és regionális márkák területén.
A dokumentumban rögzítették: olyan együttműködési megállapodás kidolgozását vállalják, amely a két ország illetékes önkormányzatainak és állami szerveinek a jóváhagyása után jogalapként szolgál a közös célok elérésére, és amely hozzájárul az Olaszországban és Romániában élőn népek baráti kapcsolatainak a fejlesztéséhez.
Az aláírási ceremóniát megelőző Székelyföld–Dél-Tirol konferencián Tamás Sándor háromszéki tanácselnök arról beszélt, hogy Székelyföld ugyan mind terület, mind pedig népesség szempontjából kétszer nagyobb Dél-Tirolnál, a két régióban a többség-kisebbség aránya, a vidéki életforma és a történelmi múlt is hasonló. Dél-Tirol története csak az 1970-es évektől, a tartomány területi autonómiájának a törvénybe iktatásától fordult jóra. Tamás Sándor hangsúlyozta: Székelyföld számára példaértékű a Dél-Tirolban kialakított etnikai béke, amely gazdasági fellendülést is eredményezett.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a dél-tiroli többnyelvűség példáját említve kijelentette: Székelyföldön is előny származna abból, ha a románok is megtanulnák a magyar nyelvet. Emlékeztetett azokra az erőfeszítéseire, amelyeket azért tett, hogy a magyar gyermekek megfelelőképpen megtanulhassanak románul. „Nem fogjuk tudni egymást legyőzni. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie” – jelentette ki. Borboly hozzátette: el kell érni, hogy a Székelyföldön élő románok is hazájuknak érezzék a régiót. Péter Ferenc, a Maros megyei tanács elnöke arról beszélt, hogy az őshonos kisebbségi lét a nagy társadalmi különbségek ellenére is közel tudja hozni a két régió polgárait.
Vincze Loránt, a Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) elnöke felidézte a dél-tiroliak és az erdélyiek közös harcát, amelyet azért folytattak, hogy a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés révén meggyőzzék az Európai Uniót arról, hogy az őshonos kisebbségekre értékként kell tekinteni. Daniel Alfreider kormányzóhelyettes emlékeztetett rá: Dél-Tirol azt követően érte el az autonómiát, hogy ügye nemzetközivé vált, és mindenki békés rendezést akart. Kijelentette: minden konfliktus időveszteséget jelent, ezért a konfliktusok elkerülésére kell törekedni. Úgy vélte: az autonómiának a decentralizáció az előfeltétele, olcsóbbá válik a régió fejlesztése, ha a helyi ügyekről azok a helyi közösségek dönthetnek, amelyekre közvetlenül kihatnak a döntések.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!