Egyszerűsítik a honosítási eljárást

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) állampolgársági ügyekben illetékes miniszteri biztosa elmondta, a törvénymódosítások elsősorban a nyugati magyar emigráció honosítási procedúráját könnyítik meg, de bizonyos űrlapok egyszerűsítése, összevonása a Kárpát-medencei magyarok számára is megkönnyíti a magyar állampolgárság igénylését.

A miniszteri biztos megismételte, hogy szerdán nyújtották be a 300 ezredik állampolgársági kérvényt az állampolgárság kiterjesztése óta. Hozzátette, az 1957 és 2011 közötti 54 éves időszakban egybevéve sem iktattak annyi magyar állampolgársági kérvényt, mint amennyit az elmúlt másfél évben. A miniszteri biztos figyelemreméltónak tartotta, hogy mindeddig semmilyen negatív visszajelzés nem érkezett a honosítási folyamattal kapcsolatosan.

A rendezvényen Répás Zsuzsanna, a KIM nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára úgy ítélte meg: a kettős állampolgárságról tartott 2004. decemberi népszavazásnak is fontos szerepe volt abban, hogy megélénkültek a határokon átívelő kapcsolatok. Az akkori népszavazás után megannyi testvér-települési, testvér-gyülekezeti kapcsolat létesült a Kárpát-medencében, és egyre több magyarországi magyar érezte magáénak a határon túliak ügyét. Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul ízelítőt is adott azokból a helyzetekből, amelyekkel a honosítást végzők szembesülnek. Egy magyarul alig beszélő moldvai csángó aszszony például megkérdezte: énekelni lehet-e.

A pozitív válasz nyomán a szüleitől tanult gyönyörű magyar népdalokat kezdte előadni. Tiboldi László, az eljárásban segítséget nyújtó csíkszeredai demokráciaközpont vezetője jelentette be, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által működtetett irodahálózat 105 771 romániai személy honosítási dossziéját állította össze. Közben Boldoghy Olivér révkomáromi színművész sajnálattal állapította meg, hogy a felvidéki magyarok egyelőre nem tudják átélni az állampolgárság megszerzésének felemelő érzését. Emlékeztetett arra, hogy akik nyilvánosan vállalták a magyar állampolgárság felvételét, hosszú távú küzdelemre kényszerülnek.

Különben Tusványoson kiderült az is, hogy várhatóan levélben adhatják le szavazatukat a határon túli magyar állampolgárok a 2014-es magyarországi parlamenti választásokon. A választójog témakörében rendezett pódiumbeszélgetésén Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti képviselője elmondta, ősszel fogadja el az Országgyűlés a választási eljárást szabályozó törvényt is, ám még a Fideszen belül is viták vannak arról, hogy melyik megoldás lenne a legkedvezőbb.

Azzal mindenki egyetért, hogy Magyarország külképviseletein a választójoggal rendelkező határon túli magyar állampolgároknak csak a töredéke szavazna. Gulyás szerint a határon túliak levélben szavazása tűnik a legjobb megoldásnak, de az elektronikus szavazás lehetőségét is vizsgálják. Ha a levélszavazás mellett dönt az Országgyűlés, a határon túli magyar állampolgároknak már a választások napja előtt postázniuk kell szavazataikat, hogy azokat a Magyarországon leadott szavazatokkal egy időben lehessen összeszámolni. Gulyás Gergely azt is megemlítette, hogy a választójog kiterjesztésével Magyarország az európai gyakorlatot követte, az Európai Unió 27 állama közül 23-ban ugyanis a lakhelytől függetlenül tartozik szavazati jog az állampolgársághoz. Székely István, az RMDSZ társadalomszervezési főtitkárhelyettese elmondta, Romániából nézve nehezen volt érthető a választójoggal kapcsolatos magyarországi vita.

Emlékeztetett, hogy a bukaresti hatóságok maguk szervezték meg a romániai horvát közösség falvaiban a horvátországi választásokat. Székely úgy vélte, a horvátnál lényegesen nagyobb számú magyar közösség esetében azonban a román állam számára már nem vállalható a magyar választások megszervezésének politikai kockázata. Székely István egy 2011 decemberében készített erdélyi felmérés adatait is ismertette. Ezek szerint a magyar állampolgárságot megszerezni kívánó erdélyiek 45 százaléka válaszolta, hogy részt venne a választásokon; ezek 85 százaléka a Fideszre, hat százaléka az MSZP-re, négy százaléka a Jobbikra szavazna.

Gulyás Gergely a határon túli horvátok példájára hivatkozva állította, hogy a szavazati jogot megadó jobboldali párt nem szerezte meg örökre a határon túliak támogatását. Elmondta, az utóbbi választásokra már kiegyensúlyozódtak a politikai erőviszonyok a határon túli horvát választók körében is. Gulyás szerint a választójog kiterjesztésének az lesz a pozitív hatása, hogy az a magyarországi baloldalt is rákényszeríti nemzetpolitikája megfogalmazására.