Egységes és „egyetlen” Európa mellett tettek hitet a nagyszebeni EU-csúcson részt vevő állam- és kormányfők

A Nagyszebeni nyilatkozat aláírói szerint a jövőben is védeni fogják életmódunkat, a demokráciát és a jogállamiságot. „Soha nem fogjuk magától értetődőnek tekinteni az európai polgárok nehezen kivívott elidegeníthetetlen jogait és alapvető szabadságait. Meg fogjuk védeni a Szerződésekben foglalt közös értékeinket és elveinket” – hangsúlyozzák az EU állam- és kormányfői.

Családi fotó tömegfürdőzéssel

Egyébként a nagyszebeni polgármesteri hivatal előtti téren, a biztonsági kordonok mögött kizárólag az egykori városvezető, Klaus Johannis jelenlegi elnök szimpatizánsai voltak jelen az uniós csúcs munkálatai idején. Román és uniós zászlókkal felszerelve skandálták Johannis nevét, olykor az „Európa, Európa” rigmus is felcsendült. Az inkább idősebbekből álló tömeg politikai elfogultságát jelzi, hogy az Antena 3 hírtévé munkáját végző riporterét pfujolással próbálták megzavarni.

Az államfő igyekezett maximálisan kihasználni a helyzetet, a vörös szőnyegen történő bevonuláskor hosszasan nyilatkozott a sajtónak, s lelkesen üdvözölte a tér szélén szorongókat. Ezúttal sem maradt el az uniós csúcsok hagyományos momentuma, a tagállamok kormány-, illetve államfőinek „családi fotója”. Ezt követően a biztonságiak rémülete közepette Klaus Johannis a többi vezető kíséretében a szimpatizánsaihoz indult és mintegy tíz percen keresztül kézfogásokkal igyekezett meghálálni a rajongást. A jelenet Traian Băsescu egykori híres „tömegfürdőzésére” emlékeztetett. Nagy tapsot kapott Nagyszebenben Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök is. Házigazdaként Johannis felhívást intézett minden uniós polgárhoz, hogy éljen szavazati jogával az EP-választásokon, ahol szerinte szó szerint Európa jövője dől el.

Keresik a közös nevezőt

Ami az informális csúcs lényegét illeti, a Theresa May brit miniszterelnök távolmaradása miatt huszonhét fősre csökkent, uniós állami vezetők alkotta grémium által elfogadott, az EU jövőjét szép jelszavakban összefoglaló dokumentum egyelőre semmin sem változtat. Nyilván mindenki tisztában van azzal, hogy csak a május 26-i európai parlamenti (EP) megmérettetés után kialakuló politikai erőviszonyok, az EU intézményeinek élére kerülő új vezetők ismeretében lehet konkrét tervekről, intézkedésekről dönteni. Angela Merkel jelképes jelentőségűnek nevezte, hogy a román uniós elnökség idején az erdélyi Nagyszebenben ülésezik az Európai Tanács és azt is, hogy az EU-27-ek vezetői Európa napján, a Schuman-nyilatkozat évfordulóján, és a „nagy bővítés után” tizenöt évvel tanácskoznak az unió jövőjéről.

„A véleményeink különböznek, de keressük a közös nevezőt, olyan intézkedéseket akarunk hozni, amelyek segítenek megőrizni a jólétet, biztonságot. Ugyanakkor meg akarjuk őrizni az európai értékeket is, amelyeket az EU-n kívül is népszerűsíteni akarunk” – mondta Szebenben a német kancellár. Emmanuel Macron közölte, az EU-nak stratégiai célkitűzései közé kell emelnie, hogy 2050-ig nullára csökkenti szén-dioxid-kibocsátását. A francia elnök szerint az Uniónak határai megvédésére, a schengeni övezet biztonságossá tételére is kiemelt figyelmet kell fordítania.

Orbán: bevándorlásellenes vezetőket kell választani

„Bevándorlásellenes vezetőket kell választanunk a bő két hét múlva esedékes EP-választásokon, hogy Európa képes legyen megvédeni önmagát és gyermekeink jövőjét” – ezt már Orbán Viktor mondta Nagyszebenben készített videofelvételen. A kormányfő hangsúlyozta, közös gondolkodásra gyűltek össze Európa jövőjéről, ám az emberek véleményének ismerete nélkül nem lehet egy ilyen beszélgetést lezárni, legfeljebb elkezdeni.

Stratégiai célkitűzéseket „hagynak örökbe”

Az EU következő törvényhozási ciklusának stratégiai célkitűzéseit tartalmazó, szintén a szebeni csúcsértekezleten megvitatott dokumentum négy célkitűzése között első helyen szerepel, hogy az EU védje meg polgárait, és garantálja szabadságjogaik érvényesülését minden létező és minden felmerülő fenyegetéssel szemben. Az alpontok között a biztonsági kérdéseket (határvédelem, terrorizmus, hibrid fenyegetések), a migrációs kihívások kezelését, a demokrácia és jogállamiság védelmét és az unió alapértékeinek érvényesítését említik.

Továbbra is stratégiai célkitűzésként számol a Nagyszebenben megvitatott új stratégiai menetrend a gazdaság erősítésével, amelyet az európai jólét és versenyképesség zálogának tekintenek, és amely meghatározó jelentőségű az unió globális szerepe szempontjából is. Ebben a témakörben egyebek közt a gazdaságpolitikák összehangolását, az emberi erőforrásokba történő „beruházást”, a digitális átalakulás felkarolását emelik ki. Az EU „zöldebb”, tisztességesebb és az esélyegyenlőségre jobban odafigyelő jövőt akar építeni: itt az újratermelődő, biztonságos energiaforrásokra történő áttérést, a környezet- és klímavédelmet, a szociális védelem és kohézió erősítését, és az életminőség javítását említik. Az Európai Tanács az EP-választások után tartandó első ülésén, várhatóan júniusban véglegesíti a dokumentumot, amely a következő európai parlamenti ciklus, és a választások nyomán megalakuló új Európai Bizottság számára irányozza elő a kiemelt intézkedéseket.