
Megorrolnak a náthára. Sok esetben egy sima megfázás otthon tartja a munkavállalókat
Fotó: Veres Nándor
Több oka is lehet annak, hogy évről évre nő a munkavállalók által betegség miatt kikért szabadnapok száma. Szakemberek szerint az alkalmazottak ma már a legenyhébb megfázás esetén is betegszabadságot kérnek.
2019. október 27., 07:472019. október 27., 07:47
Néhány év alatt 88 százalékkal nőtt a betegszabadságos napok száma. Az adatokat az Avocatnet.ro portál összesítette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár éves jelentései alapján. Ebből kiderül, hogy
Ez – összehasonlítva a 2011-es adatokkal, amikor 19,8 millió „kényszerpihenőnapot” jegyeztek – 88 százalékos növekedést mutat. A lapunk által megszólaltatott háziorvos szerint a növekedés valóban jelentős; az alkalmazottak ma már a legenyhébb megfázás esetén is kérik a betegszabadságot, arra hivatkozva, hogy az jár nekik.
Elemzők szerint az alkalmazottak száma nem növekedett hasonló arányban. Ha a betegszabadságok számát visszaosztjuk egy alkalmazottra, hasonló mértékű növekedés látszik, hiszen miközben nyolc évvel ezelőtt egy munkavállaló átlag évi négy napot volt betegszabadságon, tavaly már közel hét napig nem dolgoztak betegség miatt. A legtöbb szabadságot időleges munkaképtelenség megállapítása miatt vették ki, a többi esetben szülési vagy gyereknevelési szabadságon volt az alkalmazott.
A háziorvosok a gyakorlatban tapasztalják, hogy az alkalmazottak egyre gyakrabban kérnek betegszabadságot. Seres Lucia, a Kovászna megyei háziorvosok szövetségének elnöke lapunknak elmondta, évekkel ezelőtt még előfordult, hogy tavasszal-ősszel a városon dolgozók hazamentek falura, hogy a mezőgazdasági munkálatokban segítsenek, és ezért betegszabadságot kértek, ám jelenleg ez már nem jellemző. Viszont egy ideje az alkalmazottak a kisebb, tulajdonképpen „lábon elviselhető” betegségek idején sem szívesen mennek dolgozni.
– mondta a háziorvos. Hozzátette, ha valaki kettőt tüsszent, még nem kell ágyban maradnia, de ha a beteg arra hivatkozik, nem érzi úgy magát, hogy el tudná végezni a munkahelyén a feladatait, az orvos nem tagadhatja meg tőle a betegszabadságot. Seres Lucia arra is kitért,
A betegek ma már sokkal érzékenyebbek, másrészt nem is annyira motiváltak, hogy dolgozzanak, tehát a lábon hordható kisebb betegségekkel is inkább otthon maradnak – állapította meg Seres Lucia.
Tíz évvel ezelőtt Cseke Attila akkori egészségügyi miniszter kezdeményezett egy minisztériumi rendeletet, amely lehetővé tette, hogy a betegszabadságon levő alkalmazottakat otthonukban ellenőrizzék, abban bízva, hogy ezzel megszüntetik a visszaéléseket, és csökkentik a költségeket. Ám a rendeletet a gyakorlatban akkor sem tudták kivitelezni, amikor érvényben volt. Azóta az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította és visszavonták – mondta el megkeresésünkre Dragoș Tatu, a Kovászna megyei egészségbiztosítási pénztár elnöke. Kifejtette, nem minden esetben indokolt, hogy a beteg otthon tartózkodjék, amiért keresőképtelenné vált. Ha valaki eltöri a karját, és nem tud dolgozni, attól még nyugodtan sétálhat, nem kell a négy fal között ülnie – részletezte az igazgató. Rámutatott,
Általában az alkalmazottak fordulnak panasszal a munkafelügyelőséghez, ha a munkaadó nem tudja vagy nem akarja kifizetni a betegszabadság idejére járó juttatást – mondta el megkeresésünkre Ördög Lajos. A Kovászna megyei munkafelügyelőség vezetője rámutatott, ilyen esetekben kivizsgálják a panaszt, és felszólítják az alkalmazót, hogy törlesszen. Ha ezután sem teszi meg, már megbírságolhatják. Ördög Lajos rámutatott, a rendszer úgy működik, hogy a munkaadó meghitelezi az államot, és kifizeti a „betegjuttatást”, majd utólag kapja vissza a pénzét az egészségbiztosítási pénztártól. Éppen ezért a munkaadónak érdeke, hogy ne legyenek visszaélések, hangsúlyozta a főfelügyelő. Ugyanakkor ellenőrizni nehéz, a munkaadó csak abban az esetben teheti ezt meg, ha előzőleg a munkaszerződésben, vagy az alkalmazott által is elfogadott belső rendszabályzatba befoglalták ezt.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Feltört egy gépkocsit egy éhes medve a Transzfogarasi úton.
Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
Az aradi önkormányzat kedden – a prefektus felhívására reagálva – úgy döntött, hogy 50 százalékkal csökkenti a közvilágítás fényerejét azokon az utcákon, ahol ezt a műszaki infrastruktúra lehetővé teszi.
Fokozott ellenőrzéseket tartanak a hatóságok az erdei gyümölcsök és gombák gyűjtésének időszakában. Fehér és Kolozs megye határvidékén a napokban 48 szabálysértést tártak fel, több mint 61 ezer lej bírságot szabtak ki.
Több tucat teherautó-sofőrt bírságolt meg az Arad megyei rendőrség, mert nem tartották be a rendkívüli hőség miatt a fő- és megyei utakon bevezetett forgalmi korlátozásokat.
Fél évig tíz százalékos illetménylevonással büntette Paul Finta, Temes megye prefektusa, Paul Finta Diminic Frtzet, Temesvár polgármesterét, miután az illetékes bíróság jogerősen összeférhetetlenséget állapított meg az esetében.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kedden újabb vörös hőségriasztásokat adott ki hét megyére a rendkívüli hőség miatt. A meteorológusok szerint a hőhullám fokozódik Máramarosban, a Bánságban és a Partiumban.
szóljon hozzá!