Fotó: Gecse Noémi
Tovább folytatódik az árnövekedési tendencia a tűzifapiacon. Az állami erdészet az állandóan növekvő keresletre hívta fel a figyelmet, a szakértők olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek meggátolnák az újabb krízis kialakulását.
2018. június 04., 11:022018. június 04., 11:02
2018. június 04., 11:082018. június 04., 11:08
Továbbra is rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról: míg az elmúlt fűtési szezonban több régióban is krízis alakult ki, a fa ára pedig fokozatosan növekedett, a szakemberek most arról beszélnek, elkerülhetetlenné vált az újabb drágulás. Erre a Romsilva állami erdészet hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében. A Mediafax által idézett tájékoztató szerint
A Romsilva mindezt azzal magyarázza, hogy az új erdészeti törvény módosításai miatt az állami tulajdonban lévő erdőkből már 150 000 köbméter fával kevesebbet termeltek ki az év első négy hónapjában, s ez a mennyiség az év végéig elérheti a 2 millió köbmétert is, ami újabb krízist okozhat a tűzifapiacon. Az állami erdészet továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőgondozással is problémák lesznek a jelenlegi üzemterv szerint, ez hosszú távon a kitermelt fa minőségének a romlásához vezethet.
Fotó: Barabás Ákos
Az állami erdészet körülbelül 3,14 millió hektár erdőt ügykezel, ez az ország erdős felületeinek 48 százaléka.
Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosság elnöke a Krónika kérdésére elmondta,
Fotó: Pál Árpád
Hozzátette, a feldolgozási technológia rohamos fejlődésével egyre inkább megszűnik a fák közötti „besorolás”: amit korábban csak tűzifaként tudtak értékesíteni, azt most már felvásárolják a feldolgozók. Az erdészeti szakember továbbá hangsúlyozta, amennyiben az állami szektor drágít, a magántulajdonban levő erdőkből kitermelt fa ára is emelkedik, hiszen a magánszféra eleve hátrányos helyzetből indul: területadót is kell fizetnie a tulajdonában levő erdők után, ami megnöveli a költségeket. Csákány László ugyanakkor úgy véli,
a gyérítésből, egészségügyi vágásból kitermelt fákat is fel lehetne használni tüzelésre.
Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ képviselő eltúlzottnak tartja a Romsilva aggályait. A politikus lapunknak elmondta, információi szerint az állami erdészet nem termelte ki a tűzifakvóta-mennyiséget, holott egy megfelelő menedzsmenttervvel kompenzálni tudná a megnövekedett költségeit.
Fotó: Barabás Ákos
Korodi továbbá azzal magyarázza a tűzifa árának emelkedését, hogy a kitermelői piacon már csak néhány szereplő maradt, a kitermelési feltételek szigorításával viszont többen bojkottálták a liciteket. „Próbálunk nyomást gyakorolni, hogy ezek a szabályok változzanak, de ha visszatérnek a régi gyakorlatra, abból a lakosság úgysem nyerne semmit” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Azt azonban Korodi Attila is elismeri, hogy a kérdés átfogó elemzésre szorul az elkövetkező időszakban.
A szakértők tavaly azzal magyarázták a jelenséget, hogy az illegális kereskedés visszaszorítása – a fa szállításának szigorúbb ellenőrzése, az úgynevezett erdőradar bevezetése – és a nagy fafeldolgozók jelenléte jelentősen megemelte az árakat, ugyanakkor a tartós hideg is nehezítette a lakosság helyzetét. Ráadásul a kitermelők, az erdőtulajdonosok csak a gyenge minőségű fát kínálják a lakosságnak, a jó minőséget eladják a Romániába települt feldolgozóknak és a külföldi felvásárlóknak ipari célra.
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt téli hónapokban egy erdei űrméter fáért (közismertebb nevén méter, ami 0,67 köbméternek megfelelő mennyiség) 180-200 lejt is elkértek a Székelyföldön, a legfrissebb adatok szerint 250 lej körüli az ára. Egy évvel korábban 150 lejbe került. Úgy tudjuk, Bihar megyében jelenleg 200 lej körüli áron lehet beszerezni egy méter fát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hogyan garantálható a gyógyszerek biztonsága, mennyire helytállóak az antibiotikumokról és homeopátiáról szóló tévhitek, és mi táplálja a gyógyszeriparral szembeni bizalmatlanságot? Casian Tiborral, az Európai Gyógyszerkönyv szakértőjével beszélgettünk.
Gulyás Adrienn hadtörténész és Ugron Zsolna író részvételével tartják meg a Háromszéki Honleányképzőt március 12-én és 13-án Sepsiszentgyörgyön, ahol előadások és műhelyfoglalkozások keretében mutatják be a reformkort a középiskolásoknak és érdeklődőknek.
Országszerte több mint egy tucat, az összeomlás szélére sodródott műemléken dolgoznak idén a Műemlékmentő Szolgálat önkéntesei. Kastélyok, erődtemplomok, kúriák, középületek és egykori közfürdők sürgősségi megóvása szerepel a programban.
Hargita megyében is elkezdődnek a tényleges autópálya-építési előkészületek.
Amikor a levélszavazásos rendszer szabályait megalkotta, a magyar állam megfelelő garanciákat épített be az eljárásba, és ezek működnek a gyakorlatban – szögezte le a Krónika kérdésére Kolozsváron Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke.
Vádat emelt a Temes megyei törvényszéki ügyészség a januárban elkövetett csenei gyermekgyilkosság három, szintén kiskorú elkövetője közül kettő ellen – közölte szerdán az ügyészség.
Felbátorították Közép-Európa egyik legnagyobb sípályakomplexumának képviselői a Bihar Megyei Tanács elnökét, miután közösen megvizsgálták Biharfüred és Vârtop adottságait, síparadicsommá alakításuknak potenciális fejlesztési lehetőségeit.
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás