Fotó: Gecse Noémi
Tovább folytatódik az árnövekedési tendencia a tűzifapiacon. Az állami erdészet az állandóan növekvő keresletre hívta fel a figyelmet, a szakértők olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek meggátolnák az újabb krízis kialakulását.
2018. június 04., 11:022018. június 04., 11:02
2018. június 04., 11:082018. június 04., 11:08
Továbbra is rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról: míg az elmúlt fűtési szezonban több régióban is krízis alakult ki, a fa ára pedig fokozatosan növekedett, a szakemberek most arról beszélnek, elkerülhetetlenné vált az újabb drágulás. Erre a Romsilva állami erdészet hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében. A Mediafax által idézett tájékoztató szerint
A Romsilva mindezt azzal magyarázza, hogy az új erdészeti törvény módosításai miatt az állami tulajdonban lévő erdőkből már 150 000 köbméter fával kevesebbet termeltek ki az év első négy hónapjában, s ez a mennyiség az év végéig elérheti a 2 millió köbmétert is, ami újabb krízist okozhat a tűzifapiacon. Az állami erdészet továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőgondozással is problémák lesznek a jelenlegi üzemterv szerint, ez hosszú távon a kitermelt fa minőségének a romlásához vezethet.
Fotó: Barabás Ákos
Az állami erdészet körülbelül 3,14 millió hektár erdőt ügykezel, ez az ország erdős felületeinek 48 százaléka.
Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosság elnöke a Krónika kérdésére elmondta,
Fotó: Pál Árpád
Hozzátette, a feldolgozási technológia rohamos fejlődésével egyre inkább megszűnik a fák közötti „besorolás”: amit korábban csak tűzifaként tudtak értékesíteni, azt most már felvásárolják a feldolgozók. Az erdészeti szakember továbbá hangsúlyozta, amennyiben az állami szektor drágít, a magántulajdonban levő erdőkből kitermelt fa ára is emelkedik, hiszen a magánszféra eleve hátrányos helyzetből indul: területadót is kell fizetnie a tulajdonában levő erdők után, ami megnöveli a költségeket. Csákány László ugyanakkor úgy véli,
a gyérítésből, egészségügyi vágásból kitermelt fákat is fel lehetne használni tüzelésre.
Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ képviselő eltúlzottnak tartja a Romsilva aggályait. A politikus lapunknak elmondta, információi szerint az állami erdészet nem termelte ki a tűzifakvóta-mennyiséget, holott egy megfelelő menedzsmenttervvel kompenzálni tudná a megnövekedett költségeit.
Fotó: Barabás Ákos
Korodi továbbá azzal magyarázza a tűzifa árának emelkedését, hogy a kitermelői piacon már csak néhány szereplő maradt, a kitermelési feltételek szigorításával viszont többen bojkottálták a liciteket. „Próbálunk nyomást gyakorolni, hogy ezek a szabályok változzanak, de ha visszatérnek a régi gyakorlatra, abból a lakosság úgysem nyerne semmit” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Azt azonban Korodi Attila is elismeri, hogy a kérdés átfogó elemzésre szorul az elkövetkező időszakban.
A szakértők tavaly azzal magyarázták a jelenséget, hogy az illegális kereskedés visszaszorítása – a fa szállításának szigorúbb ellenőrzése, az úgynevezett erdőradar bevezetése – és a nagy fafeldolgozók jelenléte jelentősen megemelte az árakat, ugyanakkor a tartós hideg is nehezítette a lakosság helyzetét. Ráadásul a kitermelők, az erdőtulajdonosok csak a gyenge minőségű fát kínálják a lakosságnak, a jó minőséget eladják a Romániába települt feldolgozóknak és a külföldi felvásárlóknak ipari célra.
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt téli hónapokban egy erdei űrméter fáért (közismertebb nevén méter, ami 0,67 köbméternek megfelelő mennyiség) 180-200 lejt is elkértek a Székelyföldön, a legfrissebb adatok szerint 250 lej körüli az ára. Egy évvel korábban 150 lejbe került. Úgy tudjuk, Bihar megyében jelenleg 200 lej körüli áron lehet beszerezni egy méter fát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
A Szilágy Megyei Törvényszék helyt adott szerdán Dinu Iancu-Sălăjanu Szilágy megyei tanácselnök fellebbezésének és megszüntette hivatala gyakorlásának tilalmát, amelyet a korrupcióellenes ügyészség (DNA) rendelt el egy büntetőeljárás keretében.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás