Fotó: Gecse Noémi
Tovább folytatódik az árnövekedési tendencia a tűzifapiacon. Az állami erdészet az állandóan növekvő keresletre hívta fel a figyelmet, a szakértők olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek meggátolnák az újabb krízis kialakulását.
2018. június 04., 11:022018. június 04., 11:02
2018. június 04., 11:082018. június 04., 11:08
Továbbra is rossz hírek érkeznek az erdélyi tűzifapiacról: míg az elmúlt fűtési szezonban több régióban is krízis alakult ki, a fa ára pedig fokozatosan növekedett, a szakemberek most arról beszélnek, elkerülhetetlenné vált az újabb drágulás. Erre a Romsilva állami erdészet hívta fel a figyelmet legfrissebb közleményében. A Mediafax által idézett tájékoztató szerint
A Romsilva mindezt azzal magyarázza, hogy az új erdészeti törvény módosításai miatt az állami tulajdonban lévő erdőkből már 150 000 köbméter fával kevesebbet termeltek ki az év első négy hónapjában, s ez a mennyiség az év végéig elérheti a 2 millió köbmétert is, ami újabb krízist okozhat a tűzifapiacon. Az állami erdészet továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőgondozással is problémák lesznek a jelenlegi üzemterv szerint, ez hosszú távon a kitermelt fa minőségének a romlásához vezethet.
Fotó: Barabás Ákos
Az állami erdészet körülbelül 3,14 millió hektár erdőt ügykezel, ez az ország erdős felületeinek 48 százaléka.
Csákány László, a sepsiszentgyörgyi Szemerja-Görgő Egyesített Közbirtokosság elnöke a Krónika kérdésére elmondta,
Fotó: Pál Árpád
Hozzátette, a feldolgozási technológia rohamos fejlődésével egyre inkább megszűnik a fák közötti „besorolás”: amit korábban csak tűzifaként tudtak értékesíteni, azt most már felvásárolják a feldolgozók. Az erdészeti szakember továbbá hangsúlyozta, amennyiben az állami szektor drágít, a magántulajdonban levő erdőkből kitermelt fa ára is emelkedik, hiszen a magánszféra eleve hátrányos helyzetből indul: területadót is kell fizetnie a tulajdonában levő erdők után, ami megnöveli a költségeket. Csákány László ugyanakkor úgy véli,
a gyérítésből, egészségügyi vágásból kitermelt fákat is fel lehetne használni tüzelésre.
Korodi Attila Hargita megyei RMDSZ képviselő eltúlzottnak tartja a Romsilva aggályait. A politikus lapunknak elmondta, információi szerint az állami erdészet nem termelte ki a tűzifakvóta-mennyiséget, holott egy megfelelő menedzsmenttervvel kompenzálni tudná a megnövekedett költségeit.
Fotó: Barabás Ákos
Korodi továbbá azzal magyarázza a tűzifa árának emelkedését, hogy a kitermelői piacon már csak néhány szereplő maradt, a kitermelési feltételek szigorításával viszont többen bojkottálták a liciteket. „Próbálunk nyomást gyakorolni, hogy ezek a szabályok változzanak, de ha visszatérnek a régi gyakorlatra, abból a lakosság úgysem nyerne semmit” – fogalmazott a parlamenti képviselő. Azt azonban Korodi Attila is elismeri, hogy a kérdés átfogó elemzésre szorul az elkövetkező időszakban.
A szakértők tavaly azzal magyarázták a jelenséget, hogy az illegális kereskedés visszaszorítása – a fa szállításának szigorúbb ellenőrzése, az úgynevezett erdőradar bevezetése – és a nagy fafeldolgozók jelenléte jelentősen megemelte az árakat, ugyanakkor a tartós hideg is nehezítette a lakosság helyzetét. Ráadásul a kitermelők, az erdőtulajdonosok csak a gyenge minőségű fát kínálják a lakosságnak, a jó minőséget eladják a Romániába települt feldolgozóknak és a külföldi felvásárlóknak ipari célra.
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt téli hónapokban egy erdei űrméter fáért (közismertebb nevén méter, ami 0,67 köbméternek megfelelő mennyiség) 180-200 lejt is elkértek a Székelyföldön, a legfrissebb adatok szerint 250 lej körüli az ára. Egy évvel korábban 150 lejbe került. Úgy tudjuk, Bihar megyében jelenleg 200 lej körüli áron lehet beszerezni egy méter fát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás