Dorin Florea kitelepítené a romákat

„Törvénytelenül telepedtek le a Bodoni út végében, az erdő szélén ezek az emberek – jelentette ki Florea, aki szerint a sokgyermekes családok összetákolt kunyhókban, embertelen körülmények között élnek, ócskavasgyűjtésből, kukázásból tartják el magukat.
A polgármester kijelentette: télen az öntöttvas csatornafedeleket is ezek a romák lopták el. A városvezető azt sem tartja kizártnak, hogy a parkokban elhelyezett öntöttvas padokat is az önkényesen betelepedettek szedik össze, és értékesítik az ócskavasbegyűjtőnél. „Lovas szekerekkel járják a város utcáit, ami a gépkocsiforgalmat is zavarja, s esztétikai szempontból is rontja a városképet” – véli Florea, aki szerint sürgősen meg kell szabadulni ezektől az emberektől, annál is inkább, mivel Marosvásárhely határait ki szeretnék terjeszteni, és új lakónegyed építését tervezik arra a területre, ahol most a roma családok élnek.
A város polgármestere drasztikus megoldást javasol: a roma családokat arra a településre szállíttatná, amely a személyi igazolványukban utolsó lakhelyként szerepel. „Ha másképp nem megy, a rendőrség és a csendőrség támogatását fogom kérni. Feltesszük őket egy teherautóra, és elszállítjuk abba a faluba, ahová irataik szólnak. A falu szélén lerakjuk őket, az ottani polgármesteri hivatal pedig gondoskodjék róluk” – részletezte Florea a tervét. Úgy véli, az egyes települések polgármestereinek kötelessége, hogy lakást és megélhetési lehetőséget biztosítson ezeknek az embereknek. A Bodoni úton élő romák többsége a Maros megyei Dózsa György községből, pontosabban Lukailencfalváról származik, néhányan pedig a város közelében lévő falvakból, Marosszentannáról, illetve Kerelőszentpálról vándoroltak a városba – állítja Florea.
Nem ért egyet a marosvásárhelyi városvezetővel Iszlai Tibor, Lukailencfalva polgármestere, aki a Krónikának elmondta: régi ügyről van szó, de Florea terve nem működőképes. Iszlai nem tartja megfelelő megoldásnak azt, hogy „az embereket, akár az árut, teherautóra rakják, aztán leürítik egy falu határában, az ottaniak meg gondoskodjanak róluk.” Szerinte az említett csoportból mindössze tizenöt személy származik Dózsa György községből, de mivel családi szálak kötik őket össze, nem is lehetne más-más településre vinni őket, hiszen ragaszkodnak egymáshoz. A helyzet szociális, illetve társadalmi szempontból is bonyolult, ezek az emberek nem is akarnak visszaköltözni a falujukba – mutatott rá a lukailencfalvi polgármester. Elmondta: ugyanezeket az embereket eddig már két-három alkalommal is visszakergették a községbe, de alig két napot maradtak ott. Vagy önszántukból mentek vissza a városba, vagy azért, mert nem értették meg egymást a helyi roma közösség tagjaival. Iszlai szerint ezt a tizenöt családot olyan helyre kellene telepíteni, ahol menedéket találnak, és háborítatlanul élhetnek együtt. A községek pedig sem lakást, sem munkalehetőséget nem tudnak biztosítani ezeknek a romáknak. „Nem is akarnak visszajönni, könnyebben megélnek a városban. De a falu sem kívánja őket viszontlátni, sőt a helyi romák közössége is nyíltan tiltakozik ellenük” – jelentette ki a lukailencfalvi polgármester.

Lincshangulat Nagyborosnyón
A rendőrség különleges egységei akadályozták meg, hogy összeverekedjenek a romák Nagyborosnyón – tájékoztatott Laurenþiu Todoran, a Kovászna megyei rendőrség parancsnoka. A konfliktus oka az volt, hogy a múlt héten egy kocsmai verekedésben egy roma hasba szúrta ivócimboráját, akit a sepsiszentgyörgyi kórházban műtöttek. A történtek után az áldozat rokonai és ismerősei – mintegy 100-an – a falu központjában lévő rendőrőrs elé vonultak, és veréssel fenyegették egymást. A kocsmai késelést követő napokban rendőrökből és csendőrökből alkotott egységek átfogó razziát szerveztek Nagyborosnyón, amelynek során 31 romát igazoltattak, és mintegy 6000 lej értékben, összesen 63 büntetést róttak ki.

Nevenincs roma falu két megye határán
A Maros megyeihez hasonló helyzet alakult ki a Brassó megye határán lévő Szászmagyarós községben, ahol mintegy 600 roma kezdett el évekkel ezelőtt törvénytelenül építkezni, házaik egy része már a szomszédos Kovászna megyéhez tartozó Bölönben van. A helyi hatóságok a visszás helyzet miatt megyei határmódosítást kezdeményeztek, csakhogy a Kovászna és a Brassó megyei prefektúra nem kapta meg ehhez a román kormány beleegyezését. Mivel a romák házai jól láthatóan elkülönülnek a település más épületeitől, a helyiek külön faluként emlegetik, de hivatalos neve nincs, ezért egyetlen térképen sem szerepel. A bölöni önkormányzat a törvényes előírásokra hivatkozva buldózerekkel romboltatná le a házakat, de egyelőre tétovázik, hiszen tudja: a „letelepült” közösség tagjainak haragját válthatja ki ezzel a lépéssel.