Kibújt a szög a zsákból: csak a magyar és a székely zászló kihelyezése „törvénytelen”
Fotó: Bíró Blanka
Diplomáciai hadüzenetnek tartja adományozóként Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, hogy Kovászna Megye Tanácsának ülésterméből bírósági ítélet nyomán eltávolíttatták a magyar és a székely zászlót, miközben az Egyesült Államok, Izrael és Németország lobogója a teremben maradhatott.
2019. április 23., 19:472019. április 23., 19:47
2019. április 23., 20:512019. április 23., 20:51
A Magyar Polgári Párt (MPP) politikusa keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján elmondta, tájékoztatta a történtekről Kalmár Ferencet, a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikai fejlesztésért felelős miniszteri biztosát. Ezen túlmenően kihallgatást kért Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettestől, szerinte ugyanis ebben a helyzetben
Kulcsár-Terza felidézte, hogy 2016 novemberében öt zászlót adományozott „csomagban” Kovászna Megye Tanácsának: a magyar és a székely zászlón kívül az izraeli és a német lobogót a Romániában élő német és zsidó közösségre utalva, továbbá a Románia szövetségesének számító Egyesült Államok zászlóját.
„A gesztus célja az volt, hogy lássuk, mi történik, hiszen korábban a szintén adományba adott székely és magyar zászlót bírósági ítélettel eltávolíttatták. Lám, kibújt a szög a zsákból, a Brassói Táblabíróság jogerős döntése értelmében három zászló maradhat, de a magyar és a székely nem” – emlékeztetett az RMDSZ-es színekben törvényhozói mandátumot nyert politikus. Kulcsár-Terza úgy véli,
miközben Romániában a Dan Tanasă által bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) jelentget a bíróságon magyar szimbólumok, feliratok miatt, és nyeri sorozatosan a pereket, addig Szlovákiában a magyar himnusz éneklését próbálják betiltani, Ukrajna pedig a nyelvtörvényt erőlteti.
A képviselő szerint a magyar zászló eltávolításának ügyét nemzetközi porondra kell vinni, értesíteni kell a külképviseleteket a történtekről. Úgy véli, az „benne volt a levegőben”, hogy a székely zászlót eltávolítják, de
Kulcsár-Terza abban bízik, hogy az erdélyi magyar szervezetek is összefognak ebben az ügyben, és közösen sikerre viszik, hiszen a himnuszperben – amikor a magyar himnusz énekléséért bírságolt Kovászna megye prefektusa – szintén összefogással lehetett visszavonatni a büntetést.
Pethő István, az MPP választmányi elnöke a keddi sajtótájékoztatón úgy vélekedett, egyértelműen a magyarság, a székelység asszimilációja a cél. Hozzátette, a német zászló már nem jelent „fenyegetést”, hiszen miközben valamikor 800 ezer szász és sváb élt Erdélyben, mára elhanyagolhatóvá csökkent a jelenlétük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!