Diplomáciai hadüzenetnek tekinthető a zászlók eltávolítása – Budapest is tud a „száműzött” lobogókról

Kulcsár-Terza felidézte, hogy 2016 novemberében öt zászlót adományozott „csomagban” Kovászna Megye Tanácsának: a magyar és a székely zászlón kívül az izraeli és a német lobogót a Romániában élő német és zsidó közösségre utalva, továbbá a Románia szövetségesének számító Egyesült Államok zászlóját.

„A gesztus célja az volt, hogy lássuk, mi történik, hiszen korábban a szintén adományba adott székely és magyar zászlót bírósági ítélettel eltávolíttatták. Lám, kibújt a szög a zsákból, a Brassói Táblabíróság jogerős döntése értelmében három zászló maradhat, de a magyar és a székely nem” – emlékeztetett az RMDSZ-es színekben törvényhozói mandátumot nyert politikus. Kulcsár-Terza úgy véli,

miközben Romániában a Dan Tanasă által bejegyzett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) jelentget a bíróságon magyar szimbólumok, feliratok miatt, és nyeri sorozatosan a pereket, addig Szlovákiában a magyar himnusz éneklését próbálják betiltani, Ukrajna pedig a nyelvtörvényt erőlteti.

A képviselő szerint a magyar zászló eltávolításának ügyét nemzetközi porondra kell vinni, értesíteni kell a külképviseleteket a történtekről. Úgy véli, az „benne volt a levegőben”, hogy a székely zászlót eltávolítják, de

Kulcsár-Terza abban bízik, hogy az erdélyi magyar szervezetek is összefognak ebben az ügyben, és közösen sikerre viszik, hiszen a himnuszperben – amikor a magyar himnusz énekléséért bírságolt Kovászna megye prefektusa – szintén összefogással lehetett visszavonatni a büntetést.

Pethő István, az MPP választmányi elnöke a keddi sajtótájékoztatón úgy vélekedett, egyértelműen a magyarság, a székelység asszimilációja a cél. Hozzátette, a német zászló már nem jelent „fenyegetést”, hiszen miközben valamikor 800 ezer szász és sváb élt Erdélyben, mára elhanyagolhatóvá csökkent a jelenlétük.