„Dezertőrök” kihívása

A legtöbben az elõválasztásokon elszenvedett vereség miatt döntöttek így, és ebben az sem gátolta meg õket, hogy a megméretkezés elõtt írásbeli ígéretet tettek, miszerint nem indulnak a szövetség ellen. A “dezertõrök” zöme a belsõ választási rendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet, vagy egyenesen azzal vádolja kihívóit, hogy csalással szerezték meg a jelöltséget. De olyan személy is akad, aki az eddigi munkájának folytatását hozza fel érvként. A legismertebb Vajda Lajosnak, a Kovászna Megyei Tanács alelnökének az esete, aki azzal indokolta döntését – függetlenként pályázza meg a megyei tanácselnöki tisztséget –, hogy folytatni szeretné az elkezdett projekteket, és nem látta biztosítottnak, hogy a szövetség valóban õt javasolja az alelnöki tisztségre. Döntése miatt az RMDSZ megvonta tõle a politikai támogatást, és az alsó-háromszéki szervezet ügyvezetõ alelnöki tisztségérõl is le kellett mondania.

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezetõ alelnöke szerint az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeit megszegõ tagokkal szemben többféle szankció is alkalmazható, a legdrasztikusabb a kizárás. Elismerte: bár írásos nyilatkozatban vállalták, nem indulnak más párt színeiben vagy függetlenként a íválasztásokon, ez csak egyfajta erkölcsi bizonylat, azonban megszegéséért elmarasztalhatók. Az RMDSZ ügyvezetõ elnökségének nincs tudomása arról, mekkora az átigazolók száma. Egyes megyei vezetõk ellenben úgy vélik, az RMDSZ-nek nem kellene az „örök harag” attitûdöt felvennie, hanem külön meg kellene vizsgálnia minden esetet. Az MPP-s elöljárók ugyanakkor nem látnak semmi kivetnivalót abban, hogy valaki RMDSZ-es politikus volt, mielõtt a polgári alakulatba beállt volna. Olvassa el  írásunkat!

„Dezertõrök” kihívása

Maros megyében csak a vidéki településeken fordul elõ, hogy leköszönõ RMDSZ-es önkormányzati képviselõk függetlenként, vagy az MPP színeiben indulnak a helyhatósági választásokon. A polgári párt megyei elnöke, Ráduly Levente szerint ebben nincs semmi kivetnivaló. „Nem kell senkit elítélni azért, mert az RMDSZ-ben kezdte politikai pályáját. Lehet, hogy ezek az emberek már rég a polgári oldalt erõsítették volna, csak nem volt választási lehetõségük, ezért az RMDSZ-ben politizáltak” – fejtette ki lapunknak Ráduly. Az elnök – aki 2000 és 2004 között maga is a szövetség színeiben nyert marosvásárhelyi tanácsosi mandátumot – nem tudta megmondani, hány volt RMDSZ-es politikus szerepel az MPP listáin. Azt viszont elismerte, hogy többen vannak olyanok is, akik az elõválasztásokon még az RMDSZ színeiben mérkõztek meg.

Kelemen Atilla, az RMDSZ megyei elnöke sem tudja teljesen elítélni az átállókat. Nézõpontja szerint az ügynek kettõs, erkölcsi és emberi vetülete van. „Emberileg meg tudom érteni azokat, akik egyik napról a másikra kiszorulnak, és elveszítik a megélhetési lehetõségüket. Erkölcsileg viszont elítélendõ az a politikus, aki noha szavát adja, hogy ha az elõválasztásokon alulmarad, nem indul az RMDSZ ellenében, néhány nap múlva függetleníti magát, vagy ott találjuk egy másik párt listáján” – mondta el Kelemen Atilla. Az RMDSZ elöljárója tegnap délután egyelõre csak a marossárpataki leköszönõ polgármester esetérõl tudott, akinek a választmány nem fogadta el a négyéves tevékenységérõl szóló beszámolóját, ezért az alapszabályzat szerint a párt képviseletében nem indulhatott a választásokon. Ercsei György úgy döntött: függetlenként száll versenybe a polgármesteri székért. Kérdésünkre, hogy a megyei vezetõség támogatja-e a „tékozló fiúk” visszatérését, ha mandátumot szereznek és visszakívánkoznak az RMDSZ-be, Kelemen nem adott egyértelmû választ. „Embere válogatja, minden esetet külön kellene megvizsgálni” – mondta, hozzátéve: nem ismeri az örökké tartó harag fogalmát.

Független RMDSZ-es jelöltek Csíkszéken

Csíkszéken két leköszönõ RMDSZ-es elöljáró is függetlenként indul a polgármesteri tisztségért, a csíkszentmihályi André Mihály és a csíkpálfalvi Szõcs Béla. Csíkszentmihályon nem tartottak elõválasztásokat, mivel a helyi RMDSZ-szervezet Kósa Pétert, a község felmentett alpolgármesterét javasolta polgármesterjelöltnek, nyilatkozta lapunknak André Mihály. Ezért a község élén második mandátumát töltõ elöljáró úgy döntött, nem fog megméretkezni az elõválasztásokon. „Független akartam maradni a pártviaskodásoktól, de nem értek egyet az elõválasztások megszervezésével, szükségességével sem, ezért inkább függetlenként indultam” – indokolta döntését André, aki továbbra is RMDSZ-tag maradt. Hozzátette, arról még nem döntött, hogy amennyiben újabb mandátumot szerez, RMDSZ-es polgármesterként vagy függetlenként tevékenykedik majd.

Szõcs Béla, Csíkpálfalva polgármestere megméretkezett az elõválasztásokon, de alulmaradt a 25 éves Birta Zsuzsannával szemben. A helyi RMDSZ-elnök ezért úgy döntött, függetlenként indul a polgármesteri tisztségért, még ha ezzel meg is szegi korábbi, írásba foglalt ígéretét, miszerint nem indul az RMDSZ jelöltje ellen. Szõcs a Krónikának nem kívánta kommentálni lépését. Nem hivatalos információnk szerint viszont a polgármester azért indul függetlenként, mivel szerinte az elõválasztások eredményei nem a lakosság véleményét tükrözik. „A választók mondanak majd véleményt Szõcs lépésérõl” – mondta lapunk kérdésére Borboly Csaba csíkszéki RMDSZ-elnök. Hozzátette, Szõcs továbbra is csíkpálfalvi elnök maradhat, mivel elismerik eddigi eredményeit.

Az elõválasztás menetét kifogásolják a gyergyóiak

Gyergyószentmiklóson Kontesveller József leköszönõ alpolgármester és Blénessy Géza tanácsos „függetlenedik” a szövetségtõl. Az elõbbi Weil Gyulával szemben maradt alul az elõválasztásokon. „Volt egy választmányi döntés, miszerint a lista második helyére kerülhetek, mivel Weil Gyula nem vállalta a tanácsosjelöltséget. Ám a gyûlésen fõleg a fiatal csapat részérõl hangzottak el olyan megjegyzések, hogy jobb lenne, ha nem szerepelnék a lista elején” – indokolta visszakozását Kontesveller. Az alpolgármester szerint tíz nap után „adták értésére”, hogy nemkívánatos személy az RMDSZ-listán. „Nem az elõválasztáson elért eredmény, hanem a visszásságok miatt döntöttem úgy, hogy függetlenként indulok” – hangsúlyozta Kontesveller.

Blénessy Géza az elõválasztások során nem került befutóhelyre. „Úgy vélem, hogy 28 év közgazdászi múlttal helyem van a tanácsban” – jelentette ki a Krónika kérdésére. A tanácsos elsõsorban az elõválasztás technikai kivitelezését kifogásolja, szerinte a módszer lehetõséget teremtett a csalásra. Az ûrlapon ugyanis legkevesebb öt, legtöbb 17 jelölt neve mellé kellett ikszelni, de nem volt biztosított, hogy utána más nem jelöl meg újabb neveket. „Úgy lett volna becsületes az eljárás, ha a lap alján mindenki megjelölhette volna, hány személyre szavazott” – szögezte le Blénessy. Az RMDSZ Gyergyó területi szervezetének elnöke, Petres Sándor szerint mindenki számára világosak voltak a játékszabályok. Mint mondta, a szavazóbiztosokat a választmány jelölte ki, és a voksok számlálásakor mindkét polgármesterjelölt megbízottja jelen volt. „A legnagyobb tanulság: szükség van a frissítésre. Ez pedig az eredményekben mérhetõ” – fejtette ki Petres.

Vajda esete a legismertebb

Háromszéken is elõfordult, de nem jellemzõ, hogy az RMDSZ-tõl nagyszámban igazoltak volna át jelöltek az MPP listáira, tájékoztatta lapunkat Tischler Ferenc, az RMDSZ alsó-háromszéki szervezetének megbízott ügyvezetõ elnöke. Mint mondta, a legismertebb személy, aki visszalépett az RMDSZ-listáról Vajda Lajos, a megyei önkormányzat jelenlegi alelnöke. Mint arról korábban beszámoltunk, Vajda biztos befutóhelyen szerepelt a megyei tanácsosjelölti listán, de visszalépett és függetlenként pályázza meg a megyei tanácselnöki tisztségét. A politikus azzal indokolta döntését, hogy csak így látja biztosítottnak az általa elkezdett megyefejlesztési projektek folytatását. Hozzátette, nem szeretné még egyszer megélni azt a négy évvel ezelõtti helyzetet, amikor a választási kampány miatt megtorpantak a fejlesztések, majd a választások után csak hosszas egyezkedések révén foglalhatta el a korábban beígért alelnöki széket. Visszalépése után az RMDSZ megvonta tõle a politikai támogatást, és az alsó-háromszéki szervezet ügyvezetõ alelnöki tisztségébõl is felfüggesztették.

„Vajda Lajos mellett mintegy 15 olyan személyrõl tudnak, akik az elõválasztáson nem kerültek biztos befutóhelyre, ezért visszaléptek, és az MPP színeiben jelöltetik magukat” – mondta Tischler Ferenc. Hozzátette: mivel nem ismerik az MPP jelöltlistáit, egyelõre nem tudni pontosan, hány „dezertõr” van. Ezek egyike a kézdivásárhelyi Sükösd Ede, a Nemzeti Szabadelvû Kör RMDSZ-platform képviselõje, aki az elõválasztáson alulmaradt Török Sándor jelenlegi polgármesterrel szemben, és bejelentette: kilép az RMDSZ-bõl, és függetlenként indul.

Székelyhídon ketten indulnak az RMDSZ ellen

Bihar megyében két leköszönõ RMDSZ-es polgármester, a székelyhídi Gyurcsik Zoltán és a hegyközpályi Papp György indul függetlenként a választásokon. Mint arról beszámoltunk, mindketten azt követõen határoztak így, hogy alulmaradtak az elõválasztáson. Bár megfellebbezték a döntést, óvásukat elutasították. „Kiléptem az RMDSZ-bõl, április 29-éig betegszabadságon vagyok, várom a prefektus rendeletét, hogy felfüggesszen a polgármesteri tisztségbõl. Mostantól a kampányra koncentrálok” – fejtette ki a Krónika kérdésére Papp György.

Gyurcsik Zoltán, Székelyhíd jelenlegi polgármestere is kitart elhatározása mellett. „Nem léptem ki az RMDSZ-bõl, én mindig jó katonája maradok a szervezetnek. Nem sértettségrõl van szó” – mondta az elöljáró, aki korábban kifogásolta az elõválasztás menetét. Emiatt indul az MPP színeiben Fetco Mihály is, aki szintén megméretkezett az elõválasztásokon. „Amikor láttam, mi folyik az elõválasztáson, kiábrándultam az RMDSZ-bõl. A barátaim között volt olyan, aki a Magyar Polgári Egyesület tagja, így kerültem kapcsolatba az MPP-vel, és vállaltam a jelölést” – válaszolta kérdésünkre Fetco.

„Nagyon korán be kellett nyújtani a jelentkezéseket az elõválasztásokra, amikor az MPP még nem volt bejegyezve. Azok az emberek, akik tenni akartak, kénytelenek voltak megméretkezni az elõválasztáson. Miután megtörtént a bejegyzés, számukra is adódott más lehetõség” – nyilatkozta Orbán Mihály, az MPP országos alelnöke a Krónikának Fetco jelölése kapcsán. Az MPP-nek amúgy egy másik polgármesterjelöltje, a paptamási Oláh József is részt vett az elõválasztáson, tanácsosi tisztségre pályázott.

Vitás ügyek Szatmár megyében

Szatmár megyében két községben indul a polgármester-választáson olyan személy, aki alulmaradt az elõválasztáson. Szabó Elek, Egri leköszönõ polgármestere – aki függetlenként száll harcba a tisztségért – vereségét annak tulajdonítja, hogy a Magyar Polgári Szövetség tagjai közvetlenül a jelölõgyûlés elõtt tömegesen beiratkoztak az RMDSZ-be, és csalással saját emberüket, Dolhai Endrét „hozták ki gyõztesnek”. Szabó szerint komoly szerepet játszott ebben a község református lelkésze is, aki közvetlenül az elõválasztás elõtt tartott istentiszteleten „kampányolt” ellene. A neve elhallgatását kérõ tiszteletes lapunknak azt állította, mindössze annyit mondott a híveknek, hogy az embernek nem szabad megmásítania a szavát. Ugyanis szerinte mindkét pályázó ígéretet tett arra, ha alulmarad, megelégszik az alpolgármesteri székkel, Szabó azonban két nappal a voksolás elõtt meggondolta magát. Csehi Árpád megyei RMDSZ-elnök a Krónika kérdésére elismerte, hogy voltak rendellenességek az egri jelölõgyûlésen, de mint mondta, a voksolás módjának kiválasztása és a szavazás lebonyolítása a helyi szervezetek feladata volt.

Hadad községben a másodikként végzett Kulcsár Csaba is kifogásolta az elõválasztások menetét, és úgy döntött, az MPP színeiben indul a választásokon. Erdei D. István RMDSZ-es parlamenti képviselõ szerint Hadadon nem történt visszaélés, Balogh Ferenc jelenlegi polgármester fölényes gyõzelme a közakaratot tükrözi, amit az is bizonyít, hogy négy évvel ezelõtt is nagy különbséggel nyert az elõválasztáson.

Erkölcsi bizonylat

Kovács Péter, az RMDSZ ügyvezetõ alelnöke, a területi szervezetekért felelõs fõosztály vezetõje a Krónika érdeklõdésére elmondta, a szövetség által szervezett elõválasztásokon megméretkezõ, de utólag más pártokhoz átigazoló vagy függetlenként induló jelöltek szervezeten belüli „sorsáról” az RMDSZ alapszabálya külön cikkelyben rendelkezik. Az alapszabály 134. cikkelye leszögezi, az RMDSZ-szel szembeni kötelezettségeit megszegõ egyéni taggal szemben az alábbi szankciók alkalmazhatók: figyelmeztetés, nyilvános figyelmeztetés, a politikai bizalom megvonása, a szövetség testületeiben betöltött tisztségeinek felfüggesztése, illetve megvonása vagy kizárás. Az egyéni tagok elleni szankciókról elsõ fokon a helyi szervezet, másodfokon a megyei vagy területi állandó tanács dönt. A szövetséggel szembeni kötelezettség megszegésének minõsül az is, ha egy tag vagy tisztségviselõ helyhatósági vagy parlamenti választások során az RMDSZ jelöltjeivel szemben indul, támogatja az ellenjelölteket, az RMDSZ jelöltjeinek nem támogatására buzdít, avagy nem választási idõszakban a szövetség támogatásának megvonására buzdítja a magyarságot, valamely társult vagy nem társult civil társadalmi vagy politikai szervezõdést.

Ugyanakkor a szövetségi küldöttek tanácsának (SZKT) a 2008-as helyhatósági választások elõkészítésére vonatkozó, január 26-i határozata értelmében minden RMDSZ-es listán szereplõ jelöltnek írásos nyilatkozatot kellett benyújtania a szervezet helyi irodájához, amelyben vállalja, hogy függetlenül az elõválasztásokon elért eredménytõl, nem indul más párt színeiben vagy függetlenként a helyhatósági választásokon, és nem fog RMDSZ-ellenes tevékenységet kifejteni. „Nyilván a nyilatkozat megszegése esetén senki ellen sem indítható büntetõjogi eljárás – mondja Kovács Péter alelnök. – Egyfajta erkölcsi bizonylat ez, amely alapján azok az RMDSZ-es jelöltek, akik más párt színeiben vagy függetlenként indulnak a 2008-as helyhatósági választásokon, elmarasztalhatók”.