Csoma Botond: „ellenszélben is tudtunk eredményeket felmutatni”

– Hatéves önkormányzati szerepvállalás után képviselői mandátumra pályázik. A korteskedés során milyen sajátos kolozsvári gondokkal szembesült?

– Eléggé szembetűnő, hogy az emberek kiábrándultak a politikusokból, elégedetlenek az eredményeikkel. Amint az várható volt, leginkább gazdasági természetű problémákkal szembesültem a kampány során. A Györgyfalvi negyedben – ahol nagyon sok kispénzű nyugdíjas él – többen is azt kérték, próbáljunk lobbizni azért, hogy a kormány folytassa a tömbház-szigetelési programját, de a lakók aggódnak például a rendkívül rossz állapotban lévő felvonók miatt is. Ezek kicserélése rendkívül költséges, sem a lakótársulások, sem az önkormányzat nem tudná ezt finanszírozni – ez is egy olyan mindennapos probléma, ami megoldásra vár. Többször hallhattuk azt is, hogy igény volna egy, a Mărăşti negyedet a Monostor negyeddel összekötő kerülőút megépítésére is.  

– Mi az oka annak, hogy Kolozsvártól eltérően más erdélyi nagyvárosok toleránsabban viszonyulnak a kisebbségekhez, a magyarsághoz? Kolozsváron gyakran mellőzik a magyarságot, nincs kétnyelvű helységnévtábla, de a Mátyás-szoborcsoporton, a Biasini Szállón, Baba Novac szobrán ott díszelegnek a magyarellenes feliratok. Mivel magyarázza, hogy itt éveken keresztül tombolhatott a Gheorghe Funar által fémjelzett, magyarellenes elnyomás?

– Funar 12 évig regnált Kolozsváron, s bár 2004 óta „eltűnt”, három mandátuma alatt olyan etnikai feszültséget gerjesztett a városban, melynek a hatásai nyolc év után is érezhetőek. Tény, hogy egyes román politikusok már régen belátták, hogy a magyar kártyával hatékonyan lehet voksokat gyűjteni Kolozsváron.

Egy friss példát említenék: nemrég került a helyi tanács asztalára az új temetőszabályzat, melyen sokat dolgoztunk, és amely többek közt neves román személyiségek emlékhelyeinek a sorsát is rendezte volna műemlékvédelmi szempontból. Míg a demokrata-liberális párti tanácsosok nyitottak voltak, a Szociálliberális Unió (USL) képviselői azonnal etnikai ügyet fabrikáltak a kérdésből.

Annak viszont örülünk, hogy ilyen ellenszélben is sikerült támogatást szerezni egyházaink, civil szervezeteink számára, javaslatunkra az önkormányzat hozzájárult a Kolozsvári Magyar Napok vagy a tegnap elrajtolt Interferenciák színházfesztivál megszervezéséhez szükséges büdzséhez. Fontos eredmény az is, hogy a városi műemlékekre hamarosan kikerülhetnek a kétnyelvű táblák is. Büszke vagyok arra is, hogy közbenjárásom révén elkészült a városháza honlapjának a magyar változata. 

– A kolozsvári magyarság egy szelete „billegő identitású”: nem járatja magyar iskolába gyerekét, nem érdeklődik a magyar kultúra iránt, nem olvas magyar nyelven, nem fogyaszt magyar médiatermékeket. Vissza lehet-e szerezni őket a magyar közösség számára?

– Nagyon nehéz ezt a folyamatot befolyásolni, és egyáltalán a politikai üzenetet is nehéz eljuttatni ehhez a réteghez. Tény, hogy a kolozsvári magyarok egy része vegyes házasságban él, és az ilyen családok gyerekei általában román iskolában tanulnak, román körökben szocializálódnak. A szociológusok véleménye is az, hogy ezt a réteget nem lehet identitásra alapozott üzenetekkel megszólítani. Éppen ezért az RMDSZ választási programjában helyet kaptak olyan lényeges pontok is, melyek nem kizárólag a magyar közösséget érintő kérdésekkel foglalkoznak.

– Kolozsváron a 3-as számú képviselői körzetben méretkezik meg, ahol az EMNP részéről Sándor Krisztina is a magyar szavazatokra pályázik. Mit gondol, közös jelölt állításával nőttek volna a magyar esélyek?

– Nem rendelkezem információkkal ezzel kapcsolatban. De ha az önkormányzati választásokon elért eredményeket nézzük, azokból nem az derül ki, hogy a két szervezet összefogása révén jobban lehetett volna mozgósítani a magyar közösséget – én legalábbis nem vagyok erről meggyőződve. A korteskedés során a vetálytársak helyett próbálunk inkább az emberek problémáival foglalkozni, és ez szerintem így van rendjén.

– Milyen eredményre számít december 9-én?

– A legutóbbi mérések szerint a négy kolozsvári körzetben egyetlen jelölt sem tudja begyűjteni a szavazatok abszolút többségét, így várhatóan visszaosztásra kerül sor. Mint tudjuk, négy évvel ezelőtt sem sikerült egyetlen magyar jelöltnek sem nyerni a kolozsvári választókerületekben, de ezúttal bízunk benne, hogy legalább egy mandátumot sikerül megszerezni. Mi arra számítunk, hogy Kolozs megyében két képviselői és legalább egy szenátori mandátumot tudunk szerezni.