2013. március 15., 08:482013. március 15., 08:48
A módosítás, amelyet egy 2002-es kormányrendelethez illesztenének hozzá, ezen a héten került a képviselőház közigazgatási, területrendezési és környezetvédelmi bizottsága elé, és a közterek mellett az ingatlanok és intézmények elnevezéséről is rendelkezik, amenynyiben azok egy személy nevét veszik fel. „Létezik egy megyei bizottság, amely a prefektúrákon működik, és minden ilyen határozatot konzultatív jelleggel véleményez. Lényegében ma az önkormányzatoknak megvan a lehetősége arra, hogy utcákat, intézményeket közismert személyiségekről nevezzenek el, vagy a már létező neveken változtassanak” – fejtette ki Cseke.
A minisztériumközi bizottság, amelynek felállítását a módosítás előírná, öt főből állna, akik a belügyminisztériumot, az akadémiát, a művelődési minisztériumot, illetve a kormányfőtitkárságot képviselnék, és jogukban állna jóváhagyni vagy visszautasítani a névadást – mindkét eset kötelező érvényű lenne az önkormányzatra nézve. Cseke a bizottság ülésén azzal érvelt, hogy a választott képviselőknek épp az volna a feladatuk, hogy az érintett helyi közösség érdekei szerint döntsenek hasonló kérdésekben, és erről sikerült a bizottságot is meggyőznie, amely végül negatívan véleményezte a módosító javaslatot, amely hamarosan a képviselőház plénuma elé kerül.
„Nagyon veszélyes precedenst teremtett volna a magyar közösségre nézve ez a törvénymódosítás, hiszen amennyiben nem maga a megyei vagy helyi önkormányzat dönt arról, hogy kiről nevezzen el utcát, közteret, kulturális intézményt, akkor nagyobb mértékben lennénk kiszolgáltatottak. A szövetség határozottan kitart az önkormányzati autonómia elve mellett” – jelentette ki Cseke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok