Mint arról beszámoltunk, Dan Nica miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter pontosan két hete, március 18-án jelentette be: két héten belül az önkormányzatok fennhatósága alá kerülnek a kórházak. „Az egészségügyi minisztérium már minden vonatkozó jogszabálytervezetet előkészített, így azokat hamarosan nyilvános vitára bocsátják, két hét múlva pedig a kórházak a helyi vagy a megyei önkormányzatok hatáskörébe kerülnek át” – szögezte le Nica. A miniszter szerint jelentős lépéseket tettek annak érdekében, hogy a néhány héttel ezelőtt vállalt hatvannapos határidőn belül megtörténjen a teljes decentralizáció.

Az egészségügyi intézmények helyi kezelésbe való utalásának ötletével még a Tăriceanu-kormány állt elő tavaly novemberben, Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter azonban előbb a fővárosban tesztelte volna le, működik-e az elképzelés. A tervek szerint januártól csak a bukaresti főpolgármesteri hivatal vette volna át saját hatáskörbe az egészségügyi intézményeket, majd – ha az ötlet működőképesnek bizonyul –, vidéken is elkezdődött volna az egészségügyi decentralizáció.

Ezzel szemben a Boc-kormány már beiktatása után kijelentette: legfőbb célkitűzése a decentralizáció megvalósítása, és Ioan Bazac egészségügyi miniszter év eleji székelyföldi látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, szeptemberig be is fejeződik az egészségügyi intézmények helyi kezelésbe való utalása. Ezzel szemben az erdélyi helyi és megyei önkormányzatok vezetői csak a sajtóból értesültek a tervről, semmilyen hivatalos értesítést nem kaptak erre vonatkozóan. Az elöljárók zöme ennek ellenére szívesen vállalná a pluszfeladatot, ha ahhoz pénzügyi források is társulnának.

Nem látják a folyamat végét

„A kezdeményezés jó, de egyelőre nem látom a folyamat végét. Nem tudni, hogy melyik kórház kerül a megyei, és melyik a városi tanács fennhatósága alá” – értékelte a miniszteri döntést Szabó Árpád, a Maros megyei önkormányzat alelnöke. Mint mondta, a döntés nem okozhat különösebb gondot a Maros megyei önkormányzatnak, hiszen a feladatot megkönnyíti a kórház tavaly elkezdett és idén januárban véglegesített szétválása. Mivel a néhány évvel ezelőtt egyesített megyei és városi kórház 2009 elején megyei sürgősségi kórházra és megyei kórházra oszlott, a két intézmény leltára is elkészült.

„Így bármikor át tudjuk venni a kórházakat, melyek karbantartására az idén amúgy is 3,8 millió lejt különítettünk el” – mondta el Szabó Árpád. Azonban hozzátette: ebből a pénzből csak egy-két kisebb beruházásra futja, az összeg nagy részét a karbantartási munkálatokra költik.

Szabó azonban furcsállja, hogy a miniszter által beígért kéthetes kifutási idő lejárta után sem közölte senki a helyhatóságokkal, miként is képzelik el az intézmények elosztását. Az önkormányzat alelnökének ugyanakkor kétségei vannak a kórházak működtetését illetően is. Szerinte még korai új vezetőkben gondolkodni, mert még azt sem tudni, hogy az egészségügyi minisztérium dolgozza-e ki a fejlesztési stratégiákat, illetve vállalja-e az intézmények szakmai irányítását, vagy ezt a feladatot is az önkormányzatokra hárítja.

Molnár Gábor marosvásárhelyi tanácsos sokkal szkeptikusabb az intézkedést illetően. „Amíg Romániában nem működnek a jogintézmények, és ebből adódóan egyeseknek nem kötelező betartaniuk a törvényeket, a decentralizáció üres jelszó marad” – vélekedett az RMDSZ önkormányzati képviselője. Példaként a távfűtésre és az iskolák fenntartására beígért kormánytámogatások folyamatos késését és lefaragását említette.

Molnár szerint a kormány eddig sem volt képes arra, hogy az önkormányzati hatáskörbe utalt intézmények mellé az ezek működtetéséhez szükséges teljes pénzösszeget is előteremtse. „Az intézkedés ugyanakkor a helyi érdekszférákat erősíti. Még nagyobb lesz a harc a hatalomért és a leosztott pénzekért” – fejtette ki Molnár Gábor.

Módosítanák a rendeletet

„Jónak találom a kormány intézkedését, mert a decentralizációt és ezáltal a helyi autonómiát szolgálja, viszont a rendelet a jelenlegi formájában nem jó” – fejtette ki a Krónika kérdésére Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Az elöljáró szerint a megyei tanács szakembercsoportja már hónapok óta dolgozik a módosítójavaslaton, és a többi tanácselnököt is meg szeretné győzni, hogy támogassák az indítványt.

Eszerint a kormánynak a finanszírozási kerettel együtt kellene átadnia az egészségügyi intézményeket. „Már legalább ötven jogszabály értelmében a megye kezelésébe helyeztek különféle intézményeket, de egyik fenntartásához sem biztosítottak anyagi fedezetet. Az egészségügyi intézmények visszahelyezése az ötvenegyedik lenne” – hangoztatta Borboly.

Hozzátette: az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz hatalmas összegek folynak be a munkáltatók és alkalmazottak egészségügyi illetékéből, ezért úgy lenne méltányos, ha ezek az összegek a megyei, illetve helyi önkormányzatok rendelkezésére állnának. Erre készülnek konkrét javaslatot tenni a Hargita megyei elöljárók.

Borboly szerint a csíkszeredai sürgősségi kórház, illetve ennek Szentegyházára és Gyimesközéplokra kihelyezett alegységei, valamint a gyergyótölgyesi pszichiátriai intézet kerülne a Hargita Megyei Tanács fennhatósága alá.

Gyergyószentmiklóson a városi kórház kerülne önkormányzati hatáskörbe. „Amennyiben az egészségbiztosítási pénztár folyósítja a betegenkénti megállapított kvótát a kórházak fenntartására, átvállalható az intézmény működtetése” – közölte a Krónikával Mezei János polgármester. Hozzátette, ha ez nem történik meg, más megoldást kell keresni. A lehetséges változatok közül Mezei megemlítette, hogy mivel a gyergyószentmiklósi kórházban a környező települések betegeit is kezelik, felkérhetnék a környező települések önkormányzatait is a támogatásra.

Jobban gazdálkodnának, mint a minisztérium

Helyben jobban lehet gazdálkodni, mint ahogy a kormány vagy a minisztériumok teszik Bukarestből – jelentette ki Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Hangsúlyozta, minden decentralizációs elvvel egyetért, és örömmel átvesznek mindent, amit átadnak városi kezelésbe. Ugyanakkor ő is hangsúlyozta, vigyázni kell, hogy ne csak az intézményeket adják át, hanem a fenntartásukhoz szükséges forrásokat is jelöljék meg.

„Helyi költségvetésből is fenn lehet tartani a kórházakat, abban az esetben, ha a befizetett adók nagyobb része helyben marad, és kevesebb kerül a központi költségvetésbe” – magyarázta Antal Árpád. Hozzátette: hivatalosan még semmilyen konkrét szabályozást nem kaptak a kormány vagy a minisztérium részéről, hogy milyen intézményeket adnának át, és ezek közül melyik kerülne a megyei, és melyik a helyi önkormányzathoz.

A sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Kórház megyei érdekeltségű, ezért valószínűleg a Kovászna Megyei Tanácshoz kerül, és a járóbeteg-rendelőt veheti át a város, vélte a polgármester.

Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök szintén megerősítette: eddig csak politikai nyilatkozatok szintjén fogalmazódott meg az egészségügyi decentralizáció szándéka. A legutolsó, félhivatalos információk szerint a sürgősségi kórházak az egészségügyi minisztérium hatáskörében maradnak, ebbe a kategóriába tartozik a sepsiszentgyörgyi kórház is.

Nem félnek a feladattól

„Eddig semmilyen hivatalos közleményt nem kaptunk az intézkedés mikéntjéről. Nem félünk az előttünk álló feladattól, azt azonban mindenképp le kell szögeznünk, hogy a munkával felelősség is jár, amihez megfelelő anyagi háttér szükséges. Egyetértünk Ilyés Gyula szatmárnémeti polgármesterrel, aki többször kifejtette: jó ötlet a decentralizáció, hiszen helyi szinten sokkal átláthatóbbak a problémák” – fejtette ki kérdésünkre Nagy Szabolcs, a Szatmár Megyei Tanács sajtóreferense.

Ám ha feladatokat adnak, akkor az ehhez szükséges pénzalapot is teremtsék meg, tette hozzá. Nagy szerint a megyei tanács tagjai is látják, melyek azok a területek, amelyekre szervezés és infrastruktúra szempontjából egyaránt ráférne a reform, de a jelenlegi információik szerint felelőtlenség lenne kijelenteni, mekkora összeg lenne elegendő az intézmények működtetéséhez. Eddig csak a sajtóból értesültek a decentralizációs tervekről, a végrehajtásáról egyelőre semmit sem tudnak, mondta Nagy, aki szerint ahhoz, hogy zökkenőmentes legyen a függetlenedés, sorozatos és részletekbe menő egyeztetésekre lesz szükség.

A nagykárolyi önkormányzat szintén bátran néz elébe a feladatnak. „Nem félünk a pluszmunkától, sőt! Ám az a határozott véleményünk, hogy amennyiben a kormány feladatok elé állít minket, akkor az azok megvalósításához szükséges anyagi feltételeket is neki kell megteremtenie. Az eddigi tapasztalatok szerint az első pár méteren lelkes a kormánysegítség, aztán a fővárosiak fokozatosan magukra hagyják az önkormányzatokat” – közölte lapunkkal Bekő Tamás nagykárolyi városmenedzser, aki szerint a decentralizációs folyamat egészségügyi része nem érinti a városvezetést.

„A városi kórház a megyei tanács fennhatósága alá tartozik, ezért a város csak abban az esetben költ pénzt az infrastruktúra fejlesztésére, ha azt a költségvetés megengedi” – részletezte. Bekő információi szerint az illetékes minisztériumoknak május végéig kell kidolgozniuk a pontos ütemtervet, és a városvezetők csak ezután kapnak konkrét feladatokat.

Folytatnák a kórházegyesítést

Egy-két hónapon belül feléleszthetné kórház-egyesítési projektjét a nagyváradi önkormányzat, ha a város kórházai teljes egészében a fennhatóságuk alá kerülnek – közölte Biró Rozália alpolgármester. Mint arról beszámoltunk, a városvezetőség négy kórházat, a tüdőbeteg-gondozót, a szülészetet, az ideggyógyászatot, illetve a Gavril Curteanu Városi Kórházat vonná össze, az adminisztratív központ az utóbbi lenne. Bár az előző kormány rábólintott a tervre, a Boc-kabinet a Bihar megyei demokrata-liberális párti honatyák nyomására nem adta beleegyezését a projekthez.

Biró elmondta: úgy látja, az ország több városában is errefelé irányulnak a főbb törekvések, hiszen az egyesítés hatékonyabbá tenné az egészségügyi ellátást. „A város kórházaiban kezelt betegek nagy százaléka nem nagyváradi” – mondja az alpolgármester, aki szerint az volna a legjobb, ha a városi kórházak szigorúan csak a város lakóit látnák el, a megyeiek pedig a megye többi településéről érkezőket.

Gavrucza Tibor Bihar megyei tanácsos ezzel szemben úgy véli, inkább a kisebb településeken kellene fejleszteni az egészségügyi intézményeket. „Ha már decentralizációról beszélünk, jobb lenne, ha a kisebb kórházakat fejlesztenék. Nemrég például megszűnt a székelyhídi és érmihályfalvi kórház, és a margittai is szorult helyzetben van” – fejtette ki az önkormányzati képviselő. Úgy vélte, a jelen gazdasági helyzetben problémát okozhat a megyei önkormányzatnak a kórházak saját pénzből való működtetése, a megyei kórház adósságai pedig még inkább megnehezítik a dolgot.