Csak tüneti kezelést nyújtanak a „medvevészre” – hasznos, de hiányos a vadászati törvényt módosító tervezet

Csakhogy számos további kérdést felvet a kivitelezése.

Nagy hibát küszöböl ki
a kártérítés bevezetése

A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) parlamenti képviselőinek egy csoportja csütörtökön nyújtotta be a vadászati törvényt módosító tervezetet, amelyet sürgősségi eljárással tárgyalnak meg.

– szögezte le Sárkány Árpád. A tervezetben ugyanis az áll, hogy ha valaki megsérül, megtérítik a kórházi költségeit, a jövedelemkiesést arra az időszakra, amíg nem tud dolgozni, sőt erkölcsi kártérítésre is jogosult. Halálos támadás esetén a temetkezési költséget állja az állam, az áldozat családja pedig az országos minimálbérnek megfelelő juttatást kap, amíg elérte volna a nyugdíjazási korhatárt.

Könnyebbé válhat a kilövés,
de sok a kérdőjel

A bürokráciát is egyszerűsíti: a veszélyes medvék esetében nem kell már a bukaresti környezetvédelmi minisztérium kilövési engedélyére várni, ám csak az alkalmazási módszertanból derülhet ki, mégis ki állítja ki az engedélyeket, mi lesz a kilövés procedúrája – mutatott rá lapunknak Sárkány Árpád. Hozzátette, a módszertannak több kérdést meg kell majd válaszolnia: többek között hogyan bizonyítják utólag, hogy azt a medvét lőtték ki, amelyik a károkat okozta, vagy amelyik emberre támadt. Emellett a tervezetben az áll, hogy

Azonban a szakember szerint ehhez a csendőrség működését szabályozó törvényt is módosítani kell, hiszen jelenleg csak önvédelemre használható fegyverrel rendelkeznek – tehát vadászpuskával kell felszerelni az egységeket, és ki kell képezni a csendőröket, mert nem mindegy, hogy céltáblára lőnek, vagy élő állatot kell elejteniük.

A túlszaporodásra fittyet hány
a tervezet

„Ez is egy tűzoltó módszer. A túlszaporodott állomány problémáját nem oldja meg a tervezet: ezzel nem csökkentjük a támadásokat, csak utólag hatékonyabban intézkedünk. A megelőzés lenne a legfontosabb, hogy visszaálljon az egyensúly, és olyan szinten tartsuk a medvék számát, hogy az mindenki számára elviselhető legyen. Hogy az emberek ne az ellenséget lássák a nagyragadozóban, hanem szeressék, védjék, legyenek büszkék a hazai medveállományra” – szögezte le Sárkány Árpád.

Hiába teszik ki az utak mentén a figyelmeztető táblákat

A tervezet arra is kitér, hogy ha a vadak közúti balesetet okoznak, a kárt az utakat kezelő hatóságoknak kell megtéríteniük abban az esetben, ha nem tették ki a „Figyelem, vadállat!” jelzőtáblát. Elekes Róbert, a Brassó megyei regionális út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) szóvivője lapunknak elmondta, a figyelmeztető táblát rengeteg útszakaszra kihelyezték, ám az semmire nem kötelezi a gépkocsivezetőket, még arra sem, hogy lassítsanak. Hozzátette, a tábla önmagában még nem előzi meg a balesetet. Például

Felvetődik a kérdés, hogy pontosan hova szereljenek figyelmeztető táblákat, hiszen például tavaly Szeben megyében öt medvét gázoltak el az országúton, autópályán, miközben azon a környéken korábban a környezetvédelmi engedélyben sem szerepelt, hogy átjáró lehet a vadak számára. Utólag tették ki a táblát, amikor a balesetek már megtörténtek. Elekes Róbert rámutatott, a Bukarest és Brassó közötti országúton vannak nagy vadmigrációs szakaszok, ezek ki is vannak jelölve, de az utóbbi időben olyan területeken is megjelennek a vadállatok az utakon, ahol korábban nem volt megszokott a jelenlétük.