Olyan szinten kellene tartani a medvék számát, hogy az mindenki számára elviselhető legyen
Fotó: Rédai Attila
Sárkány Árpád, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke szerint több jó elemet tartalmaz a vadászati törvényt módosító tervezet, ám legnagyobb hiányossága, hogy a túlszaporodott állomány problémáját nem oldja meg.
2019. április 09., 14:262019. április 09., 14:26
Előrelépés a vadászati törvény tervezett módosítása, ám az a legnagyobb hibája, hogy a kezdeményezés nem a megelőzésre összpontosít, hanem azoknak az eseteknek a kezelésére, amikor már megtörtént a baj – állapította meg a Krónika megkeresésére Sárkány Árpád. A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács alelnöke – aki az egyik legnagyobb európai vadásztatócégnek számító sepsiszentgyörgyi Abies Hunting tulajdonosa – kifejtette, több jó eleme van a múlt héten a parlament elé terjesztett tervezetnek:
Csakhogy számos további kérdést felvet a kivitelezése.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) parlamenti képviselőinek egy csoportja csütörtökön nyújtotta be a vadászati törvényt módosító tervezetet, amelyet sürgősségi eljárással tárgyalnak meg.
– szögezte le Sárkány Árpád. A tervezetben ugyanis az áll, hogy ha valaki megsérül, megtérítik a kórházi költségeit, a jövedelemkiesést arra az időszakra, amíg nem tud dolgozni, sőt erkölcsi kártérítésre is jogosult. Halálos támadás esetén a temetkezési költséget állja az állam, az áldozat családja pedig az országos minimálbérnek megfelelő juttatást kap, amíg elérte volna a nyugdíjazási korhatárt.
A bürokráciát is egyszerűsíti: a veszélyes medvék esetében nem kell már a bukaresti környezetvédelmi minisztérium kilövési engedélyére várni, ám csak az alkalmazási módszertanból derülhet ki, mégis ki állítja ki az engedélyeket, mi lesz a kilövés procedúrája – mutatott rá lapunknak Sárkány Árpád. Hozzátette, a módszertannak több kérdést meg kell majd válaszolnia: többek között hogyan bizonyítják utólag, hogy azt a medvét lőtték ki, amelyik a károkat okozta, vagy amelyik emberre támadt. Emellett a tervezetben az áll, hogy
Azonban a szakember szerint ehhez a csendőrség működését szabályozó törvényt is módosítani kell, hiszen jelenleg csak önvédelemre használható fegyverrel rendelkeznek – tehát vadászpuskával kell felszerelni az egységeket, és ki kell képezni a csendőröket, mert nem mindegy, hogy céltáblára lőnek, vagy élő állatot kell elejteniük.
„Ez is egy tűzoltó módszer. A túlszaporodott állomány problémáját nem oldja meg a tervezet: ezzel nem csökkentjük a támadásokat, csak utólag hatékonyabban intézkedünk. A megelőzés lenne a legfontosabb, hogy visszaálljon az egyensúly, és olyan szinten tartsuk a medvék számát, hogy az mindenki számára elviselhető legyen. Hogy az emberek ne az ellenséget lássák a nagyragadozóban, hanem szeressék, védjék, legyenek büszkék a hazai medveállományra” – szögezte le Sárkány Árpád.
A tervezet arra is kitér, hogy ha a vadak közúti balesetet okoznak, a kárt az utakat kezelő hatóságoknak kell megtéríteniük abban az esetben, ha nem tették ki a „Figyelem, vadállat!” jelzőtáblát. Elekes Róbert, a Brassó megyei regionális út- és hídügyi igazgatóság (DRDP) szóvivője lapunknak elmondta, a figyelmeztető táblát rengeteg útszakaszra kihelyezték, ám az semmire nem kötelezi a gépkocsivezetőket, még arra sem, hogy lassítsanak. Hozzátette, a tábla önmagában még nem előzi meg a balesetet. Például
Felvetődik a kérdés, hogy pontosan hova szereljenek figyelmeztető táblákat, hiszen például tavaly Szeben megyében öt medvét gázoltak el az országúton, autópályán, miközben azon a környéken korábban a környezetvédelmi engedélyben sem szerepelt, hogy átjáró lehet a vadak számára. Utólag tették ki a táblát, amikor a balesetek már megtörténtek. Elekes Róbert rámutatott, a Bukarest és Brassó közötti országúton vannak nagy vadmigrációs szakaszok, ezek ki is vannak jelölve, de az utóbbi időben olyan területeken is megjelennek a vadállatok az utakon, ahol korábban nem volt megszokott a jelenlétük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!