A parlagfű írtását a legcélszerűbb már tavasszal elkezdeni
Fotó: MTI
Bizonyára mindenkinek van ismerőse, akinek súlyos allergiás tünetei vannak az év ezen időszakában. A rendkívül allergén parlagfű irtását ugyan már idén törvény írta elő, az alkalmazási módszertan késlekedése miatt igazából már csak jövőre lesz számonkérhető a gyom irtása. Drasztikus bírságokat szabhatnak ki a hatóságok.
Fél év után elfogadta végre a kormány a parlagfű irtására vonatkozó törvény módszertanát. Eszerint a területek tulajdonosai minden év június 5-éig kötelesek kiirtani a gyomot, még annak virágzása előtt, hogy elejét vegyék a pollen terjedésének, és ezzel csökkentsék az allergiás megbetegedéseket. A kormány szerdai ülésén fogadta el a módszertant, bár a vonatkozó törvényt már március 8-án kihirdette Klaus Johannis államfő.
Nelu Barbu kormányszóvivő arról beszélt, hogy a módszertan értelmében minden közigazgatási egységnél minden év május 25-éig fel kell leltározni azokat a területeket, ahol parlagfű nő, tájékoztatniuk kell a tulajdonosokat, hogy június 5-éig ki kell irtaniuk a gyomot, és gondoskodniuk kell, hogy a nyár folyamán ne üsse fel újra a fejét a parlagfű. A területtulajdonosok mellett az utak gondnokaira, a vasúttársaságokra, az öntözőberendezések, halastavak működtetőire, az építkezésvezetőkre is hasonló kötelezettség érvényes.
A jogszabály betartatása azonban körülményes, hiszen csak vegyes bizottságok ellenőrizhetnek és büntethetnek. Ezeket prefektusi rendelettel hozzák majd létre, részt vesznek bennük a megyei mezőgazdasági igazgatóságok, a környezetőrség, a közegészségügyi igazgatóságok és a helyi önkormányzatok képviselői.
A módszertan végre rendet tett a jogszabály alkalmazásában, hiszen eddig nem voltak pontosítások arra vonatkozóan, miként kell fellépni azok ellen, akik nem irtják a parlagfüvet a területükön – szögezte le a Krónika megkeresésére Tóth Birtan Csaba, Sepsiszentgyörgy alpolgármestere. Rámutatott, a városban ugyan alig két-három kisebb gócpontról tudnak, de ez is elég, hogy megkeserítse a pollenre allergiások életét.
Ezt egy hét alatt különben pontosan fel tudjuk térképezni, majd a prefektusnak kell kiadnia a vonatkozó rendeletet, s az ő feladata lesz megalakítani a vegyes bizottságot, amely felügyeli a végrehajtást. Az alpolgármester elmondta, már idén próbálták gyakorlatba ültetni a jogszabályt, ám a módszertan hiányában ez akadályokba ütközött. Ő maga a jogszabály márciusi megjelenése után levélben fordult a helyi rendőrséghez, hogy ellenőrizzék a parlagfű irtását, ám azt a választ kapta, hogy a helyi rendőrségnek nincs hatásköre, hogy ebben az esetben fellépjen. Kérdésünkre leszögezte, Nagyváradon valószínűleg „bevállalósabbak”, a helyi rendőrség felvállalta ezt a feladatot, így a parlagfű terjedése ellen hatékonyabban tudnak fellépni. Tóth Birtan Csaba hangsúlyozta, nem is akartak rögtön bírságolni, csak hivatalosan figyelmeztetni a területtulajdonosokat, hogy kötelességük a gyom irtása.
A nagyváradi önkormányzat viszont idén szigorúan fellépett a parlagon hagyott területek tulajdonosai ellen.
A lakosoknak online platform állt a rendelkezésére, ahol bejelenthették, ha valahol látják ezt a rendkívül allergén növényt.
A helyi rendőrök által kirótt legnagyobb bírság összege elérte 7000 lejt, ezt a Román Vasúttársaság kapta. Ugyanakkor összesen 11 esetben szabtak ki 3300 lejes bírságot – többnyire cégeket büntettek hatalmas, parlagon hagyott telkek miatt. „Megjegyezzük, hogy a fentebb említett intézkedések nyomán a tulajdonosok mintegy 70 százaléka megtisztította a területeket” – mutat rá közleményében a városháza. Emlékeztetnek, a lakosság 200 és 2500 lejre büntethető, ha nem kaszálja le időben a gyomot.
Párhuzamosan az ellenőrzésekkel zajlott az önkormányzat tulajdonában levő telkek megtisztítása, a hivatalos bejelentés értelmében ez a folyamat jövő hétvégén zárul.
Az egyik legallergénebb növényként számon tartott parlagfű irtását azonban a legcélszerűbb már tavasszal elkezdeni. Virágzása ugyanis július közepe táján kezdődik el, és minden más allergénnél tovább tart.
A parlagfű egyébként Észak-Amerikából származó növény, Európában nem őshonos. 1878-ban tűnt fel először Svájcban. Az I. világháború környékén kezdett elterjedni Európában. A folyamat kezdetben lassú volt, a növénynek alkalmazkodnia kellett az európai éghajlathoz. Ám amikor az éghajlathoz hozzászokott, robbanásszerűen terjedésnek indult. A gyom ugyanakkor a hetvenes évekig nem okozott jelentős mértékben allergiát. Az azóta eltelt évtizedekben viszont pollenjének koncentrációja a levegőben jelentősen megnövekedett. Európában jelentős mértékben elszaporodott, és komoly népegészségügyi problémát okoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!