2012. december 20., 15:212012. december 20., 15:21
A prefektúrát egy sepsiszentgyörgyi magánszemély panaszolta be a diszkrimináció-ellenes hivatalnál, amely a napokban ismertette vele döntését.
Beadványában a panaszos kifogásolta, hogy a megyei prefektúra honlapja mindössze román nyelvű, és arra kéri a testületet, hogy állapítsa meg a diszkrimináció tényét, bírságolja meg a hivatalt, illetve kötelezze azt a honlapnak magyar nyelvű tartalommal való feltöltésére. Arra hivatkozik, hogy a megye lakosságénak 73,7 százaléka magyar nemzetiségű, a mindössze román nyelvű honlap pedig azt bizonyítja, hogy az intézmény semmibe veszi a megye magyar közösségét.
Codrin Munteanu prefektus álláspontja szerint a honlap néhány menüpontja alatt van magyar tartalom. Azzal védekezett, hogy mandátumát kampányidőszakban vette át és semmit nem módosított a honlapon, azonban nemsokára orvosolja a kifogásokat. Ugyanakkor azt állítja: a panaszos nem képviseli a magyar közösséget, mivel nem egy olyan civil szervezetet képvisel, amely az emberi jogok védelmével vagy a hátrányos megkülönböztetéssel foglalkozik.
A hivatal a prefektus érvelését elutasította, ugyanakkor a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt idézve megállapítja: rendkívül fontosnak tarja, hogy egy kisebbségi közösség tagja akadálytalanul használhassa anyanyelvét, mivel ez egyike a legfontosabb eszközöknek, amelyek segítségével megőrizheti és kinyilatkoztathatja az identitását. Ez ugyanakkor a szólásszabadság egy eszköze is – állítja. Megemlíti azt is, hogy a helyhatósági törvény is kitér a nyelvhasználatra, a jogszabály szerint ugyanis azon közigazgatási egységekben, ahol a kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, az adott kisebbség nyelve is használható a közigazgatásban.
A CNCD megállapítja: a kisebbségi nyelv használata semmiben nem érinti hátrányosan az állam hivatalos nyelvének státusát.
A CNCD úgy értékeli, a kizárólag román nyelvű honlap egy törvény által elismert jog korlátozását jelenti, ez pedig sérti a magyar közösség azon jogát, hogy anyanyelvén juthasson a közérdekű információkhoz.
A november 11-én kelt döntésében a testület megállapítja a hátrányos megkülönböztetés tényét, bírságot ellenben nem rótt ki a hivatalra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok