Ennek kapcsán máris egyfajta prioritásról árulkodik, hogy Semjén Zsolt először az EMNT vezetőségével ült egy asztalhoz a Magyar Köztársaság kincses városi főkonzulátusán, majd elmondta: a magyar állam minél szorosabb együttműködésben, összmagyar összefogásban érdekelt, e téren pedig az EMNT és az RMDSZ kapcsolatát tekinti alapnak, Tőkés László személyét pedig „iránytűnek”.
A Sapientia EMTE rektori hivatalának otthont adó Bocskai-házban rendezett EMEF-ülést követően Markó Béla RMDSZ-elnök elmondta: arra kérték a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettest, hogy a magyar állam fordítson kiemelt figyelmet az erdélyi magyar felsőoktatás, a szellemi élet, a művészeti és oktatási intézmények támogatására. A nemrég az Európai Parlament alelnökévé választott Tőkés László a román–magyar partnerség elmélyítésének fontosságát emelte ki, hangsúlyozva: a két állam közötti jelenlegi közeledés hozzájárulhat a trianoni sebek, valamint a Ceauşescu-diktatúra Erdélyben végrehajtott asszimilációs, homogenizációs politikája okozta sérelmek begyógyításához.
Semjén Zsolt először is köszönetet mondott az erdélyi magyaroknak a magyarországi árvíz sújtotta településeknek nyújtotta adományokért, valamint a román állam által küldött, a gátak megerősítését szolgáló homokzsákokért. A kormányfőhelyettes a magyar állampolgárság kiterjesztése kapcsán is köszönetet mondott Bukarestnek, hiszen elmondása szerint a magyar törvény alapvetően a román állampolgársági jogszabály mintájára készült. „Mint ahogy a világon bárhol élő román is megkaphatja a román állampolgárságot, ugyanígy természetesnek tartjuk, hogy a világ bármely táján élő magyar ember is megkaphassa a magyart” – állapította meg a Fidesszel pártszövetséget alkotó Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Semjén bejelentette, új lendületet kívánnak adni a magyar–magyar párbeszédnek, ennek érdekében már júliusban összehívják a Gyurcsány-kormány által 2004 óta ellehetetlenített Magyar Állandó Értekezletet, ugyanakkor megmarad a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma is. Semjén leszögezte: a budapesti kormány elkötelezett a határon túli magyarok, a közösség intézményeinek támogatása iránt, másrészt pedig szorgalmazta, hogy az általa is felkeresett Házsongárdi temető váljék az európai kulturális örökség részévé.
| Miközben Semjén Zsolt többször is aláhúzta: Budapest a legszélesebb erdélyi magyar egységben érdekelt, és messzemenően üdvözli az RMDSZ és az EMNT együttműködését, a két szervezet között újabb nézeteltérések támadtak. Noha lapunk kérdésére Markó Béla a mostani EMEF-ülés ünnepi jellegével magyarázta, hogy a tervezettektől eltérően várhatóan csak egy hét múlva alakul meg a Kulturális Autonómia Tanács, a Krónika úgy tudja: a KAT létrejöttét elsősorban az akadályozza, hogy az RMDSZ nem ért egyet Tőkésék javaslatával, miszerint a háromnegyedrészt a szövetség tagjai alkotta testület képviselőire vonatkozzanak a lusztráció szabályai, azaz ne tölthessenek be tisztséget a kommunista nomenklatúra kiszolgálói. „Miután református egyházamban végigvittem az átvilágítást, ez annyira magától értetődik, hogy a lusztrációból a KAT esetében sem engedünk” – szögezte le kérdésünkre Tőkés László EMNT-elnök. Információink szerint az EMNT ahhoz is ragaszkodik, hogy tagjai minden kérdésben kapjanak vétójogot a KAT-ban. Rostás Szabolcs |
A Markó Béla RMDSZ-elnök, kormányfőhelyettes meghívására Romániába látogató Semjén Zsolt különben pénteken Bukarestben a legfőbb román közjogi méltóságokkal is találkozott. A Traian Băsescu államfővel folytatott megbeszélésen a magyar kormány képviselője üdvözölte, hogy már csak a román szenátus jóváhagyására vár a Románia történelme és földrajza anyanyelven történő oktatását lehetővé tévő tanügyi törvény, amelyhez – akárcsak a magyar állampolgársági jogszabályhoz – Băsescu pozitívan viszonyult. Markóval és Emil Boc kormányfővel elsősorban a két ország válságellenes intézkedései kerültek terítékre, e téren a román fél különös érdeklődést tanúsított az Orbán-kormány ama terve iránt, miszerint az arányos közteherviselés jegyében a bankok nyereségének közel felét befizettetik az államkasszába. Semjén ugyanakkor az egyházpolitikai kérdésekben való közvetlen kapcsolattartás kialakításában állapodott meg Daniel ortodox pátriárkával.
A magyar kormányfőhelyettes pénteken ellátogatott Sepsiszentgyörgyre is, ahol részt vett a Székely Nemzeti Múzeumnak az épített örökség témájában rendezett kiállításán, majd székelyföldi tanácselnökökkel, polgármesterekkel találkozott. A politikus ismertette: a magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, amelyet az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkot. „Mi a magyarság számára soha nem kívántunk többet, mint ami Európa számos országában megvalósult, elkötelezettek vagyunk a kulturális és területi autonómia mellett.
Románia regionalizációja terén számunkra az fogadható el, ha Kovászna, Hargita és Maros megye egy régiót alkot, a szórványban élő magyarság számára pedig a kulturális autonómia minden formáját támogatjuk” – jelentette ki Semjén, aki tegnap Gyulafehérváron felkereste Jakubinyi György római katolikus érseket, egyúttal pedig leszögezte: a magyar állam azt szeretné, ha nem valósulna meg a Verespatakra tervezett bányaberuházás, mivel nincs garancia a környezet biztonságának szavatolására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A havazás, a viharos szél és a jelentősen romló látási viszonyok miatt fokozott óvatosságra intik a hegyekbe induló turistákat a hegyimentők, az ajánlások az ország valamennyi magashegységében érvényesek.
Újabb halasztás történt a györgyfalvi álépítészként ismertté vált Szeredai Lóránt büntetőügyében. A bíróság idén márciusban három év és öt hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a férfit, aki éveken keresztül szakmai jogosultság nélkül tervezett.
Heves vitát váltott ki Tarr Zoltán bejelentése, miszerint a magyar kormány 110 millió forinttal támogatja a szilágycsehi református templom leomlott tornyának újjáépítését.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) írott sajtó nívódíjában részesült a Krónika munkatársa, Kiss Judit. A szakmai szervezet Csíksomlyón zajló tisztújításán Kacsó Sándort választották a MÚRE új elnökévé.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Látogatottsági adatok