Nagy István agrárminiszter a Szilágycsehben rendezett gazdafórumon
Fotó: Kovács Zoltán
Az Agrárminisztérium (AM) kiemelt feladata a határon túli magyar gazdálkodók érdekképviselete, a kormány segítette a külhoni magyar agrárszervezetek létrehozását, amelynek köszönhetően mostanra az agrártárca egy jól működő, átfogó kapcsolati hálóval rendelkezik, nagyságrendileg félmillió magyar gazdálkodót ér el – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön egy Szilágy megyei gazdafórumon.
2019. január 31., 18:482019. január 31., 18:48
2019. január 31., 18:562019. január 31., 18:56
Nagy István az AM közleménye szerint beszédében kiemelte, hogy a szaktárca fontos célkitűzése az egész Kárpát-medencére kiterjedő agrárkapcsolatok erősítése. Kifejtette: hasonló problémákkal kell megküzdeniük a határ mindkét oldalán dolgozó gazdáknak és az érdekeik is közösek. A miniszter a Szilágycsehben rendezett fórumon elmondta: reméli, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak megfelelően a két állam közti mezőgazdasági együttműködés is szélesedik majd.
A kormányzati illetékes úgy vélte, a XXI. század mezőgazdaságában a hangsúly a versenyképesség növelésén és a pályázati források hatékonyabb kihasználásában van. „A külhoni és magyar gazdák kapcsolatainak élénkülésére kiváló példa a már Szilágy megyében is működő Kárpát-medencei falugazdász program” – tette hozzá. A tárcavezető kitért arra is, hogy az agrárium jelentősen hozzájárult a magyar gazdaság 5,2 százalékos növekedéséhez, amely az európai uniós eredmény két és félszerese. „A gazdák szorgalmas munkájának is köszönhető, hogy az ágazat a nemzetgazdaság egyik hajtómotorjává vált” – mondta a miniszter.
Nagy István szerint a jövőben nagyobb szerepet kap majd a szakképzés fellendítése, a precíziós gazdálkodás és a digitalizáció. Álláspontja szerint a nemzedékváltással párosuló technikai fejlesztés teheti versenyképessé a magyar agráriumot. A tárcavezető az RMDSZ meghívására látogatott Erdélybe. A gazdafórumot követően egyeztetett Kelemen Hunor szövetségi elnökkel az anyaországi és erdélyi gazdák együttműködésének további elmélyítéséről, az erdélyi gazdaságfejlesztési projekt tervezéséről, valamint a szakképzés továbbfejlesztésének közös lehetőségeiről – közölte az AM.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!