Băsescu a Székelyföldön: decentralizáció igen, autonómia nem

Az államfő pénteken feleségével együtt érkezett Kovásznára, és abban a protokollvillában szállt meg, ahol az elmúlt másfél év alatt már négyszer lakott. Szombaton Kovászna és Hargita megyék rendőrfőnökeit, majd a prefektusokat fogadta. Majd ebédre látta vendégül a két megye tanácsának vezetőit és a háromszéki polgármestereket. A találkozó előtt Băsescu azt mondta: hajlandó visszavonni kijelentését, miszerint etnikai tisztogatás zajlik a magyarok által vezetett polgármesteri hivatalokban, ha Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester bebizonyítja, hogy legalább egy román igazgató dolgozik a városházán. Antal Árpád viszont korábban azt mondta, hajlandó elfogadni egy román alpolgármestert, ha a többnyire románokat foglalkoztató militarizált intézmények az önkormányzat fennhatósága alá kerülnek.

A szombati közel ötórás találkozó után Traian Băsescu a sajtónak elmagyarázta: alkotmányellenes a területi autonómia, hiszen az alaptörvény első paragrafusa kimondja, hogy a román állam egységes és oszthatatlan, a 152-es paragrafus viszont arról rendelkezik, hogy az első paragrafus nem lehet módosítás tárgya. Az 1-es paragrafus módosítását a parlamentnek kétharmados többséggel kellene megszavaznia, majd  népszavazást kellene tartani, nem valószínű, hogy Románia polgárainak többsége ezt elfogadja. Az államfő kifejtette, hogy a decentralizáció híve, majd bírálta az RMDSZ-t, hogy hosszú évekig volt kormányon és nem támogatta hatékonyan a két székely megyét.  Az államfő azt is hosszasan magyarázta, hogy a megyehatárok módosítása is a parlament hatáskörébe tartozik, csak sarkalatos törvénnyel lehetséges, és a helyi önkormányzatok szintjén kivitelezhetetlen. Băsescu reméli, hogy jövő tanévtől a magyar gyerekek új tankönyvekből tanulhatják a román nyelvet. Hozzátette, tárgyalt erről Ecaterina Andronescu tanügyminiszterrel, akinek elmagyarázta, hogy a magyar falvakon élő gyerekek egyetlen esélye, hogy elsajátítsák az állam nyelvét, ha azt elemi osztályokban idegen nyelvként tanulják. Az intézményvezetőkről  kifejtette, azokat szakmai és nem etnikai alapon választják ki, de a kormány részéről politikai jelzés lenne, ha a két megyében magyar alprefektust nevezne ki, viszont cserébe „elegáns” gesztus lenne, ha az önkormányzatokban román  alelnökök, alpolgármesterek lehetnének.

Az államfő kijelentette, hogy soha nem létezett semmilyen terv a románok Székelyföldre való betelepítésére. Az államfő annak kapcsán mondta ezt, hogy pénteken Tamás Sándor Kovászna megye tanácselnöke arról számolt be, hogy tavaly ősszel kapott egy levelet a belügyminisztériumtól, hogy rendezze egy Moldva Köztársaságbeli család betelepedési kérését, akik egy kormányprogramra hivatkozva kérték ezt.

Băsescu azt is elmondta: február huszadikán Vasile Blaga fejlesztési, Elena Udrea turisztikai és Radu Berceanu közlekedési miniszterek Csíkszeredában tárgyalnak a megyei vezetőkkel és a nagyobb városok polgármestereivel. Az államelnök számít a Boc-kormány minisztereire, hogy támogatni fogják a térség turisztikai és az infrastruktúra fejlesztésére, valamint a környezet védelmi és az egészségügyi projektek megvalósítását. Antal Árpád Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint ha megvalósul a beígért infrastrukturális támogatás, a román állam régi adósságát törleszti a térség felé.

Antal Árpád átadta Traian Băsescu államelnöknek azt a petíciót, amelyet múlt vasárnapi nagygyűlés résztvevői fogalmaztak meg. Traian Băsescu visszautasította a dokumentum szövegéről való tárgyalást, arra hivatkozva, hogy  ő csak reális problémákról hajlandó beszélni, ám Antal szerint a petícióba foglaltakat a találkozó során 80 százalékban érintették. Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke a találkozó után kijelentette, az államelnök a a szubszidiaritás elve mentén támogatja a helyi autonómiát, a területi autonómiát ellenzi, de egyetért a helyi autonómia kiszélesítésével, és azzal hogy olyan állami intézmények, mint a rendőrség, az oktatás és az egészségügy helyi irányítás alá kerüljenek. A helyi elöljárók Băsescu területi autonómiát ellenző érvére kijelentették, a spanyol alkotmány első cikkelye is a nemzetállamiságot szögezi le, a második azonban a régiók autonómiáját mondja ki, felsorolva ezek hatáskörét.