2012. december 13., 20:142012. december 13., 20:14
Tőkés László október végén terjesztett beadványt az Unió kormánya elé, amelyben a bányászati ciántechnológia rendkívüli veszélyeire, az Erdély, Románia és a környező országok lakosságát fenyegető „időzített ciánbombák” fenyegetésére hívta fel a figyelmet.
Az EP-képviselő emlékeztette a biztost, hogy 2010-ben az EP elsöprő szavazattöbbséggel döntött a cianidos bányászati technológia betiltásának kezdeményezéséről az Unió tagországaiban. Tőkés László szerint a verespataki aranybánya megnyitása a tiszai ciánszennyezéshez hasonló, de sokszorosan pusztítóbb erejű környezeti katasztrófával fenyeget, és tudatta, ugyanilyen környezeti veszélyforrás van kialakulóban az Erdélyi-érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen.
„Teljes mértékben osztom a cianidos bányászat veszélyeivel kapcsolatos aggodalmait, és egyetértünk abban, hogy minden szükséges megelőző intézkedést foganatosítani kell a ciánkatasztrófák elkerülése érdekében – fogalmazott a napokban eljuttatott válaszában Janez Potocnik. – Az Ön által is hivatkozott, a bányászati hulladékokról szóló 2006/21/EK. számú irányelv szigorú betartása lényegesen csökkenti annak kockázatát, hogy ciánszennyeződés jusson természeti környezetünkbe. Az irányelv arról is rendelkezik, hogy a bányászatkor alkalmazott cián túlnyomó részét semlegesíteni kell, még mielőtt a cianidos hulladék a zagytározókba kerülne.” Potocnik közölte, nem volt tudomása a felsőcsertési aranybánya engedélyeztetéséről, de a tagországoknak nem is kötelességük ezen ügyekben tájékoztatni az EB-t. „Az Európai Bizottság olyan esetekben illetékes egy adott tagországgal szemben eljárni, ha jelzéseket kap, hogy a cianidos bányakitermelés rendjén nem tartják be maradéktalanul az Unió irányelveit és vonatkozó törvényeit.
A felsőcsertési engedély vonatkozásában tudni való, hogy a bányászati hulladékokról szóló irányelv 8. cikkelye teljes átláthatóságot követel meg az európai állampolgárok részére, ellenkező esetben viszont az engedélyt kibocsátó tagországokat terheli a teljes felelősség” – szögezi le Potocnik. A környezetvédelmi biztos levelét azzal zárja, hogy noha az Unióban a ciánalapú bányászat nem esik általános tilalom alá, az érintett tagállamoknak – például a Visegrádi Négyek országainak – módjukban áll határozottan fellépni a ciántechnológia használata ellen saját területükön. Tőkés László szerint Potocnik „biztató” példája nincs tekintettel arra, hogy Románia nem tartozik a visegrádi országok társaságába.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.