Brassai Zsombor: mindent felülír a magyar ügy

– Nehéz volt meggyőzni az RMDSZ vezetőit, a kollégáit arról, hogy Marosvásárhelyen célszerű közös előválasztásokat szervezni a másik két magyar politikai szervezettel? Többen közülük azt hangoztatták korábban, hogy a szövetségen kívül nincs élet…

– Ésszerű döntést hoztunk, hisz Marosvásárhelyen nem lehet kockáztatni. A politikai pluralizmus olyan megosztottsághoz vezet, amelynek csak kudarc lehet az eredménye. Mindannyian beláttuk, hogy itt egy egészséges politikai összefogásra van szükség. A kollégáim nem kifogásolták az elvet, a Területi Képviselők Tanácsa elfogadta, az állandó tanács pedig egyöntetűen megszavazta a javaslatot. Az ésszerűség egyszerűsíti a meggyőzést.

– Miért nem működött ez az ésszerűség 2012-ben vagy már azelőtt, 2008-ban?

– Azt gondolom, hogy a jó néhány évvel ezelőtt meghirdetett pluralizmust is ki kellett próbálni. Most jött el az ideje annak, hogy mindannyian belássuk, egy olyan közigazgatási egység esetében, mint Marosvásárhely, ahol a népességi arányok nem kedveznek a magyarságnak, óriási kockázatot jelentene a pluralizmus jegyében tovább erőltetni a megosztottságot.

– Mindegyre megosztottságról beszél, de már 2008-ban az akkor létező egyetlen ellenzék, a Magyar Polgári Párt megfogalmazta az összefogás igényét, sőt Bölöni László személyében polgármesterjelöltet is ajánlott; ezt pedig éppen az RMDSZ utasította el.

– Most meg éppen az RMDSZ mondja azt, hogy igenis, közös polgármesterjelöltet kell állítanunk a jövő évi helyhatósági választásokra. Változnak az idők. Az akkori RMDSZ-vezetés valószínűleg úgy látta, a pluralizmus nem veszélyezteti a magyar érdekeket. De erről inkább nem nyilatkoznék, hisz nem én vezettem a szervezetet.

Azóta viszont eltelt hét év, és ennyi idő alatt beérett az összefogás gondolata. Úgy is mondhatnám, hogy szükség volt erre a hét szűk esztendőre ahhoz, hogy megtervezhessük és elkezdhessük a hét bő esztendőt. Ma már tudomásul vesszük, hogy a politikai palettán vannak alternatívák, és tudomásul vesszük, hogy az a mintegy tíz százalék, amit az MPP meg az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) képes lecsípni az összmagyar szavazatokból, elegendő ahhoz, hogy ismét elveszítsük a választásokat.

– Egyelőre az RMDSZ-es Soós Zoltán és a néppártos Portik Vilmos jelentkezett a megmérettetésre. Mi a garancia arra, hogy mindenki elfogadja az előválasztás eredményét, főként abban az esetben, ha nem az RMDSZ jelöltje nyer, vagy nem az a jelölt, akit a felső vezetés szeretne? Merthogy erre is volt precedens.

– Azt hiszem, hogy a politikai pártok erkölcsi magatartása ma már sokkal hangsúlyosabb kérdés, mint bármikor, hiszen a közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy a politikum ázsiója drámaian csökkent. Ez mind a magyar, mind a román politikumra érvényes. Nem tehetjük meg, hogy nem vesszük tudomásul a bizalomválságot.

Nem egy politikai előválasztást tűztünk célul, hanem egy összmagyar kísérletet, amelynek segítségével meg szeretnénk találni azt a marosvásárhelyi magyar személyiséget, aki 2016-ban a közösség élére tud állni. A város magyar közösségétől várjuk el, hogy egyértelmű és világos üzenetet fogalmazzon meg. Azt hiszem, a helyi magyarság ügye minden más önös, hiúsági, pártpolitikai ambíciót felülír, és alázatra késztet. A garanciát a bizalomban látom: ez az előválasztási folyamatnak a kulcsszava.

– Van egy részvételi küszöb, amely hitelesíti az előválasztást?

– Azt hiszem, már önmagában az időtartam is hitelesíteni fogja a procedúrát, amit az előválasztások napjáig, május utolsó napjáig kijelöltünk. Ha négyszáz embert érdekel majd a marosvásárhelyi magyarság politikai sorsa, akkor azt gondolom, az a négyszáz ember mond majd hiteles véleményt. Persze mindenki sokkal jobban örülne, ha akár tíz- vagy húszezren járulnának az urnák elé, és vállalnák a véleménynyilvánítás lehetőségét, felelőségét. Annak érdekében, hogy minél többen éljenek szavazati jogukkal, leegyszerűsítettük a regisztrációs folyamatot.

– Nem tart attól, hogy ha nem tíz- vagy húszezer magyar nyilvánít véleményt, lesznek majd olyan hangok az RMDSZ-ben, melyek megkérdőjelezik az előválasztás hitelességét?

– Előfordulhat, annál is inkább, mivel már a folyamat kigondolásakor is – az általános pozitív reakciók mellett – sokan kritizáltak. Számolunk azzal, hogy mindig akadnak olyanok, akik megkérdőjelezik ennek a politikai folyamatnak a tisztességességét, a végeredményét, a perspektíváját.

Nem zavar, hisz teljesen természetes, elvégre valami újszerű megoldással van dolgunk. Ezek mind olyan kontrollreflexiók, amelyek segítenek a rendszer csiszolásán. Ezért sem törekedtünk az előválasztások túlszabályozására, elvégre nem az a lényeg, hogy a részletekben elvesszünk, hanem az, hogy megszülessen egy erős és hiteles közös döntés.

– Nagyon sokakban felmerült a kérdés: miért kötik regisztrációhoz az előválasztásban való részvételi jogot?

– Az előzetes regisztráció elengedhetetlen a szervezés megkönnyítése és a visszaélések kivédése érdekében. Az RMDSZ közelmúltjában van egy olyan szomorú történet, gondolok a 2009-es marosvásárhelyi tisztújításra, ahol szinte bandaháborúig fajult a két fél közötti harc. Egy adott pillanatban ellenőrizhetetlenné vált, hogy kinek van szavazati joga, kinek nincs, ment a tagságkönyvek gyártása, volt bekiabálás, lökdösődés és még sorolhatnám tovább. Ez egy olyan rossz tapasztalat volt, ami arra késztetett, hogy valamiféle keretet adjunk a mostani folyamatnak. Úgy érezzük, tulajdonképpen ezzel is hitelesítjük az előválaszt.

– A visszajelzések alapján követendőnek bizonyul a marosvásárhelyi példa a megye többi településein, ahol elengedhetetlen lenne a magyar–magyar összefogás?

– A visszajelzések egyértelműek: a kollegák megértették, hogy ott, ahol matematikai, illetve politikai esély mutatkozik a polgármesteri szék megszerzésére vagy visszanyerésére, érdemes összefogni a két másik magyar alakulattal.

– Számíthatunk összefogásra a megyei tanácselnök, illetve az önkormányzati képviselők megválasztása esetében is?

– A racionalitás ezt kívánná. Ez az együttműködés, amit most az előválasztások során beüzemelünk, alapja lehet a majdani politikai egyeztetéseknek. Bízom abban, hogy az ésszerűség domináns, sőt döntő elem lesz ebben a folyamatban. Hosszú éveken keresztül vitáztunk, egymásnak feszültünk.

Tudom, a román politikában megszokott jelenség, hogy egyik-másik párt vagy politikus szapulja egymást, majd kiegyeznek, és egymás nyakába borulva vonulnak a választásokon. A magyar ember sokkal érzékenyebb az efféle pálfordulásokra, nem értené, és nem tekintené természetesnek. Az együttműködést is meg kell szokni, nekünk, politikusoknak, de a közösségnek is. Azért volt fontos most lépni, hogy maradjon egy teljes esztendő az összehangolásra.