2012. november 19., 08:272012. november 19., 08:27
Mint ismeretes, a Maros megyei táblabíróság nemrég érvénytelenítette a Hargita Megyei Tanács egy korábbi határozatát, amely a székely zászlót nyilvánította a megye hivatalos lobogójává, miután Ilie Şandru maroshévízi nyugdíjas tanár megtámadta a tanácsi határozatot a bíróságon.
A táblabíróság döntése nyomán Şandru felszólította a különböző állami intézmények vezetőit, hogy távolítsák el Hargita megye zászlaját. Borboly Csaba emiatt levélben fordult a megye polgármestereihez, iskolaigazgatóihoz, illetve közintézmény-vezetőihez. A tanácselnök felhívja a figyelmet, hogy az érvényben lévő 2004. évi 554-es számú közigazgatási bíráskodásról szóló törvény 23-as cikkelye alapján a bírósági ítélet érvénybelépésének feltétele, hogy azt közöljék a bíróság kérésére Románia vagy a megye hivatalos közlönyében. Erre mind a mai napig nem került sor, ezért az a fenyegetőző hadjárat, amit Ilie Şandru maroshévízi nyugalmazott tanár folytat, minden jogalapot nélkülöz.
„A helyzet tisztázásáig a vezetők maguk hozhatnak döntést ebben az ügyben, nincs szükség Şandru úr jogi tanácsaira” – vélekedett Borboly Csaba. Hozzátette, tekintettel arra, hogy a táblabíróság döntésének indoklását még nem ismerik, a megyei tanács majd csak annak ismeretében határoz a következő lépésekről. A tanácselnök elmondása szerint az ítélőtábla döntésére hivatkozó, Ilie Şandru által írt levelek a román nacionalizmus székelyellenes támadásainak részét képezik.
„Ennek ékes bizonyítéka, hogy számos más megye és város is rendelkezik saját zászlóval, azok mégsem csípik senki szemét” – mutatott rá Borboly. Amint arról beszámoltunk, korábban három román civil szervezet is keresetet nyújtott be a maroshévízi bíróságon és a Hargita megyei törvényszéken a megyezászló ellen, azonban mindkét hivatal elutasította a keresetet. Két évvel ezelőtt az Országos Diszkriminációellenes Tanács egy feljelentés nyomán úgy döntött, hogy a megyezászló nem diszkriminálja a Hargita megyében élő románokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Látogatottsági adatok