2012. november 19., 08:272012. november 19., 08:27
Mint ismeretes, a Maros megyei táblabíróság nemrég érvénytelenítette a Hargita Megyei Tanács egy korábbi határozatát, amely a székely zászlót nyilvánította a megye hivatalos lobogójává, miután Ilie Şandru maroshévízi nyugdíjas tanár megtámadta a tanácsi határozatot a bíróságon.
A táblabíróság döntése nyomán Şandru felszólította a különböző állami intézmények vezetőit, hogy távolítsák el Hargita megye zászlaját. Borboly Csaba emiatt levélben fordult a megye polgármestereihez, iskolaigazgatóihoz, illetve közintézmény-vezetőihez. A tanácselnök felhívja a figyelmet, hogy az érvényben lévő 2004. évi 554-es számú közigazgatási bíráskodásról szóló törvény 23-as cikkelye alapján a bírósági ítélet érvénybelépésének feltétele, hogy azt közöljék a bíróság kérésére Románia vagy a megye hivatalos közlönyében. Erre mind a mai napig nem került sor, ezért az a fenyegetőző hadjárat, amit Ilie Şandru maroshévízi nyugalmazott tanár folytat, minden jogalapot nélkülöz.
„A helyzet tisztázásáig a vezetők maguk hozhatnak döntést ebben az ügyben, nincs szükség Şandru úr jogi tanácsaira” – vélekedett Borboly Csaba. Hozzátette, tekintettel arra, hogy a táblabíróság döntésének indoklását még nem ismerik, a megyei tanács majd csak annak ismeretében határoz a következő lépésekről. A tanácselnök elmondása szerint az ítélőtábla döntésére hivatkozó, Ilie Şandru által írt levelek a román nacionalizmus székelyellenes támadásainak részét képezik.
„Ennek ékes bizonyítéka, hogy számos más megye és város is rendelkezik saját zászlóval, azok mégsem csípik senki szemét” – mutatott rá Borboly. Amint arról beszámoltunk, korábban három román civil szervezet is keresetet nyújtott be a maroshévízi bíróságon és a Hargita megyei törvényszéken a megyezászló ellen, azonban mindkét hivatal elutasította a keresetet. Két évvel ezelőtt az Országos Diszkriminációellenes Tanács egy feljelentés nyomán úgy döntött, hogy a megyezászló nem diszkriminálja a Hargita megyében élő románokat.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.