2007. május 29., 00:002007. május 29., 00:00
„Nem célunk leállítani a már megkezdett építkezéseket, hanem a pénzbírság kirovása mellett felszólítottuk a tulajdonosokat, hogy mihamarabb szerezzék be a szükséges dokumentumokat” – mondta el Mild Zoltán, a felügyelőség igazgatója. Hozzátette, az erre vonatkozó határidők kiszabása a helyi önkormányzatok feladata, amelyeknek jogában áll elrendelni a bontást, ha a tulajdonos nem tesz eleget törvényes kötelezettségének. Mild kifejtette, az önkormányzatok vonakodnak elrendelni a bontást, mert az engedély nélkül épült romanegyedek esetében az intézkedés csupán a hajléktalanok számát növelné.
„Egyelőre az országutak mentén lévő építkezéseket vizsgáltuk. Találtunk engedély nélkül épülő házakat, panziókat, halastavat és antennatornyot is” – sorolta az igazgató. Elmondta, az építkezők többsége nem tudja kifizetni az engedélyek kiváltásának több ezer lejes díját, sem a borsos bírságokat. Mild Zoltán úgy véli, az önkormányzatok sokszor fölösleges engedélyeket követelnek az építkezőktől. „Megtörtént, hogy a telefonszolgáltató beleegyezését kérték az építkezéshez egy olyan településen, ahol nincs vezetékes telefonszolgáltatás” – számolt be a felügyelőség igazgatója. Hozzáfűzte, Háromszéken gondot okoz a szakemberek hiánya is: sok az építkezés, és kevés a tervező, ezért lassabban lehet beszerezni a szükséges engedélyeket. A folyamatot az is késlelteti, hogy a polgármesterek csak akkor írhatják alá az építkezési engedélyt, ha főépítészt alkalmaznak a polgármesteri hivatalban. A vidéki önkormányzatok többségénél azonban pénzhiány miatt nem működik urbanisztikai iroda, így annak feladatait a megyei önkormányzat szakirodája végzi. A Kovászna Megyei Tanács 2005-ös leltára szerint a háromszéki városokban 339 építkezésre nem kértek engedélyt, a településeken 112 ilyen ingatlant térképeztek fel. Az összesítés azonban nem tükrözi a valós állapotokat, hiszen egyes településeken – Bölönben, Rétyen, Katrosán, Erdőfülén és Előpatakon – villasorok és romanegyedek épültek fel engedély nélkül.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Zsolnay kerámiával burkolják be a vajdahunyadi vár restaurálás alatt álló Lovagtermének padlózatát, csakúgy, mint bő 130 évvel ezelőtt.
Több mint háromezer erdélyi fiatalnak mutat irányt a cserkészet a képernyők uralta világban. Az időtálló értékekre épülő mozgalomról, a Romániai Magyar Cserkészszövetség 35 évéről, kihívásairól és terveiről beszélgettünk Bálint Lajos Lóránt elnökkel.
Segesvár polgármestere pénteken bejelentette, hogy a közlekedési minisztérium kiadta a Maros megyei város több mint 13 kilométer hosszú terelőútjának megépítésére vonatkozó engedélyt.
Etikai vétséget követett el és valótlanságot állított Parászka Boróka marosvásárhelyi újságíró a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) szerint azáltal, hogy egy munkahelyi konfliktust „metoo” bántalmazásként terjesztett a közösségi médiában.
Hargita megye síterületeinek többsége ezen a hétvégén is nyitva marad, ám az idő felmelegedése miatt jövő héttől várhatóan csökkenhet a működő sípályák száma.
Érkeznek a gólyák a Székelyföldre is: Csíkszentsimon polgármestere a közösségi oldalon jelentette be, hogy megérkezett a településre a tavasz hírnökeként az első vándormadár.
A kolozsvári polgármesteri hivatal az illetékes intézményekkel együttműködve elemezni fogja, milyen megelőző intézkedések szükségesek ahhoz, hogy elejét lehessen venni a magyarellenes incidensek megismétlődésének a városban – írta Emil Boc.
A városvezetés visszásnak nevezi azokat a törvényeket és azokat a civil szervezeteket, amelyek és ahogy a madarakat védik a szárnyasok életmódját elszenvedő lakosokkal szemben.
Újabb engedély kipipálva Erdélyben a Brassó–Bákó autópálya projektjében: a Brassó Megyei Tanács kibocsátotta az önkormányzathoz tartozó nyomvonal területrendezési tanúsítványát.
Az Arad megyei iskolákban létrehozott, a rendbontó vagy erőszakos viselkedést tanúsító diákok elkülönítésére és felügyeletére szolgáló termek többsége üresen áll, csak két tanintézményben használták azokat.
Látogatottsági adatok