Bolyai-ügy: visszakozott a Nobel-díjas Elie Wiesel?

Az egyetem vezetősége azonban a szerzői jogokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra a bostoni egyetemről írt, március 15-ei keltezésű levelet. Ovidiu Pecican, a BBTE szóvivője a Krónikának elmondta, nincs okuk titokban tartani a levél tartalmát, de csak akkor hozhatják nyilvánosságra, amikor a szerzőtől megkapják az erre vonatkozó felhatalmazást. Korábban Gyémánt László, az egyetem keretében működő Judaisztikai Intézet vezetője a holokauszt túlélői nevében tiltakozott, mert úgy vélte, hogy visszaéltek egyes zsidó származású tudósok nevével.
Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) alelnöke lapunknak elmondta, sem Wieseltől, sem az asszisztenseitől nem kaptak a közleményt megerősítő nyilatkozatot, ezért addig nem kívánnak véleményt nyilvánítani az ügyben, amíg hivatalos értesítés nem érkezik. Tavaly ősszel a BKB neves, nemzetközileg elismert tudósokat, személyiségeket kért fel, támogassák az önálló Bolyai Tudományegyetem újraindítását. A Nobel-díjasok levelével tulajdonképpen arra a vádra kívántak reagálni, hogy az önálló magyar egyetem visszaállítását csak a politikusok akarják, a tudomány emberei ezt nem támogatják.
A hazai magyar felsőoktatás kérdéseiről egyébként szombaton tartanak szakmai megbeszélést Kolozsváron, melyre az RMDSZ, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képviselőit is várják. A Fórum a magyar egyetemért című megbeszélésen Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Kötő József, az oktatási minisztérium államtitkára is részt vesz. Terítékre kerül a BBTE új magyar karainak a tervezett létrehozása, de arról is tárgyalnak, hogy a kolozsvári Ioan Andreescu Képzőművészeti Főiskolán, a Gheorghe Dima-zeneakadémián és az agronómián miként lehetne elindítani a magyar nyelvű képzést, a Marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetemen pedig hogyan lehetne létrehozni a magyar tagozatot.