2013. március 21., 08:552013. március 21., 08:55
Mint ismeretes, a Körösvidéki Múzeum 1968 óta működött az államosított római katolikus Püspöki Palotában, amelyet a püspökség 2002-ben visszakapott. A barokk palotát a múzeum jelenleg csak részben foglalja el, a püspökség ugyanis beköltözött visszaszerzett tulajdonába. A megyei önkormányzat égisze alatt működő intézmény számára az egykori Magyar Királyi Hadapródiskola épületét jelölték ki, amely bár nagyobb a püspöki palotánál, és hosszú évek óta kihasználatlanul állt, teljes felújításra szorul.
A munkálatok évek óta húzódnak, a püspökség egyre türelmetlenebb, a múzeumnak pedig nincs hová mennie. Ilie Bolojan szerint több szempontból is jó lenne, ha a múzeum a hadapródiskola helyett a várba költözne. Elsősorban azért, mert így mind a vár, mind a múzeum vonzereje megnőne, a közgyűjteményt látogató turisták a vár egyéb helyszíneit is megnéznék, és fordítva.
Az sem utolsó szempont, véli az elöljáró, hogy a püspöki palotánál jóval tágasabb hadapródiskola fenntartása csak a közköltség miatt is megterhelő lenne a megyei tanácsnak, az uniós támogatásból a város által restaurált várat pedig mindenképp fűteni kell, múzeummal vagy anélkül. A hadapródiskolát másra is fel lehet használni – az elöljáró szerint a Széchenyi (Traian) téren jelenleg egy épületben működő prefektúra és megyei tanács közül legalább az egyik odaköltözhetne, amivel a közlekedés is gördülékenyebbé válhatna Várad ilyen szempontból egyik legproblémásabb pontján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Soós Sándorral, a „Györgyfalva-modell” ötletgazdájával és fő „kivitelezőjével” beszélgettünk a magyar utcanevekről, a közigazgatási bravúrról, a román–magyar együttélés működőképes receptjéről.
Három medve támadt rá egy férfire kedden a Hunyad megyei Puj községhez tartozó Fégyéren, amikor megpróbálta megmenteni a vadállatok által megtámadott tehenét.
Kijelölték a Románia és Ukrajna között tervezett Nagytarna–Kistarna határátkelőhöz vezető utak csatlakozási pontját. Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke szerint ezzel megtették az első gyakorlati lépést az új határállomás megnyitása felé.
Látogatottsági adatok