2010. október 31., 10:292010. október 31., 10:29
Ezrek gyűltek össze a nagyváradi római katolikus székesegyházban és környékén, hogy tanúi legyenek, amint az egykor titokba felszentelt váradi püspök, Bogdánffy Szilárdot a katolikus egyház boldogainak sorába léptetik. A bazilika és a püspöki palota impozáns kertjében kivetítőt szereltek fel, amelyen azok is végigkövethették az eseményeket, akik már nem fértek be a templomba. A kerítéssel körülvett kert maga, de még annak környéke is már akkor annak látszott, amivé a neves esemény után válni is fog: búcsújáró helynek. Rózsafüzéreket, apró csecsebecséket árultak néhány standnál, sátorral érkezett a Kolbe könyvkiadó, a Caritasnál bárki segítséget kérhetett, aki nem érezte jól magát, de közben a rendőrség, illetve egy mentőautó is készenlétben állt.
A romániai római katolikus egyház gyakorlatilag minden plébániája képviseltette magát, összesen nem kevesebb mint harmincnégy püspök és számos nagyméltóságú egyházi személy vonult be ünnepélyesen a székesegyházba. Böcskei László megyés püspök olaszul köszöntötte az esemény legmagasabb rangú meghívottját, Angelo Amato érseket, a vatikánvárosi Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusát, magyarul pedig Erdő Péter bíborost, prímást, az esztergom–budapesti főegyházmegye érsekét. Felidézte: amikor nagyjából egy évvel ezelőtt Esztergomban Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt avatták boldoggá, még nem is sejtették, hogy mostanra Nagyvárad válik egy ilyen örömteli és jelentős esemény helyszínévé. A váradi főpásztor a meghívottakat anyanyelvükön, románul, szlovákul és németül üdvözölte. Ezután kezdődött el a tulajdonképpeni boldoggá avatási ceremónia. Böcskei László előbb olaszul, majd magyarul kérte meg Amato érseket, közvetítse a Szentatya üzenetét Isten szolgája Bogdánffy Szilárd ügyében. Bogdánffy életútját ezután Szőke János szalézi atya ismertette – ő volt a boldoggá avatási kérelem posztulátora, tehát ő képviselte az ügyet a vatikáni kongregáció előtt.
| Nagyváradon 1192. február 2-án volt hasonló horderejű egyházi esemény, amikor a városalapító I. László királyt avatták szentté. A katolikus egyházban a boldoggá avatás (beatificatio) és a szentté avatás (canonisatio) teológiai tartalma azonos: annak kinyilvánítása, hogy az adott személy hősiesen gyakorolta a keresztény erényeket, vagy pedig életét adta a hitéért. A különbség abban rejlik, hogy a boldoggá avatásnak területileg korlátozott hatálya van. Csak bizonyos régióban vagy adott közösségben engedélyezik a boldoggá avatott tiszteletét, míg szentté avatás esetén az egész katolikus egyház számára kötelező az adott személy liturgikus tisztelete. Így Boldog Bogdánffy Szilárdnak csak a nagyváradi egyházmegyében lesz saját ünnepnapja. A vértanú püspök boldoggá avatását 1992 márciusában Tempfli József akkori megyés püspök kérelmezte. Az események akkor gyorsultak fel, amikor tavaly decemberben Böcskei László jelenlegi püspök kihallgatást kapott Rómában Angelo Amato érsektől, a Szentté Avatási Kongregáció prefektusától. Az ügyet vizsgáló héttagú bíborosi kollégium idén januárban ült össze, majd márciusban XVI. Benedek pápa jóváhagyta a Bogdánffy Szilárd vértanúságára vonatkozó dekrétumot. Kiss Csaba |
Bogdánffy Szilárd 1911-ben született a vajdasági Feketetón. Iskolai tanulmányait Temesváron végezte, majd a váradi papneveldében tanult, később a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen csiszolta tovább teológiai tudását. 1934 júniusában szentelték pappá, majd Váradra visszakerülve számos iskolában nevelte a felnövekvő generációt, leendő papokat és világi tanulókat egyaránt. A nehéz helyzetű emberek, szegények, betegek gondozásában és védelmezésében mindig élen járt. Az akkori pápai nuncius 1949. június 11-én Bukarestben avatta titokban váradi püspökké, amikor a kommunista elnyomás egyre inkább sújtotta a római katolikus egyházat. Még abban az esztendőben letartóztatták, és egészen 1953-ig viselte a szenvedéseket és megaláztatásokat, mígnem október elsején a nagyenyedi börtönben testileg megtörve, magára hagyatva elnyerte a vértanúság koszorúját. Angelo Amato érsek az életút-ismertetés után felolvasta a XVI. Benedek pápa által szignált dekrétumot, amelyben az egyházfő kijelenti: Bogdánffy Szilárdot ezután boldogként tisztelhetjük, és minden év október 3-án ülhetjük meg ünnepét. Záróakkordként az új boldogról készült képet leplezték le a bazilika oltára mellett.
„Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. Féljetek inkább attól, aki a lelket is és a testet is el tudja pusztítani a gyehennában” – szólt Isten igéje Máté evangéliumából. Erdő Péter bíboros olyan megrendítő nagy ünnepnek nevezte ezt a napot, amelyet 57 éve vártak „mindazok, akik tudták vagy sejtették, hogy milyen szörnyű megpróbáltatás nehezedett az egyházra és a hívő emberekre a háború, majd a fanatikus kommunizmus nehéz és sötét évei alatt.” Kijelentette: Bogdánffy boldoggá avatása megtöri a több évtizedes csendet, amely az elnyomást mostanáig övezte. Isten az egyetlen, akit félnünk kell, mert ember csak a testet pusztíthatja el, a lelket nem, és épp ezt tudta a váradiak boldog mártírja is, aki a szenvedésben a végsőkig kitartott hite mellett. „Mert a vértanúk vére nem a keserűség emléke és a földi igazságszolgáltatás követelése, hanem a megbocsátás, a kiengesztelődés és az újjászületés ellenállhatatlan ereje. Magvetés a vértanúk vére, amelyből új hit, új élet és új remény fakad” – zárta beszédét a prímás.
A székesegyház belsejében és kertjében is több ponton folyt az áldoztatás. Azok, akik betértek, hogy részesei legyenek az eseménynek, távozáskor kisebb ajándékokat, ételt kaptak a szervezőktől. Zárásképpen Angelo Amato érsek néhány mondatban méltatta Bogdánffy jellemének nagyságát.
Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása a teljes romániai katolikus egyház számára nagy örömet jelent. A valamennyi romániai katolikus püspököt és érseket magában foglaló püspöki konferencia már egy májusi közleményben kifejtette álláspontját a boldoggá avatásról.
A dokumentum Ioan Robu bukaresti római katolikus érseket idézi, a püspöki konferencia akkori elnökét, aki kifejtette, hogy a teljes romániai katolikus egyház számára örömet jelent az 1953-ban elhunyt nagyváradi püspök boldoggá avatása, hiszen a hitéért vállalt vértanúsága és kitartása mindenki számára példaértékű.
A bukaresti érsek emellett októberi körlevelében a romániai katolikus egyház ünnepének nevezte a boldoggá avatás kihirdetését, és azt kérte a papoktól, hogy a bukaresti érsekség területén lévő valamennyi templomban szombaton délelőtt 11 órakor negyed órán keresztül szóljanak a harangok.
A romániai katolikus egyház magában foglalja az országban található római katolikus, görög katolikus, örmény katolikus és bolgár katolikus egyházmegyék összességét. A püspöki konferenciát valamennyi részegyház és felekezet vezetői közösen alkotják.
Köbméterenként átlagosan 280 lejért értékesített tűzifát a lakosságnak a Romsilva 2026 első kilenc hónapjában, ám a tényleges árak fafajtánként és térségenként jelentősen eltérnek.
Két új, különböző nehézségű hegyi túraútvonalat avatnak fel október végén Jósikafalva (Beliș) térségében. A 21, illetve 7–8 kilométeres körtúrák a környék legszebb kilátópontjait és a víztározó partvidékét érintik.
A Tisza-kormány támogatja a külhoni magyarokat, hogy szülőföldjükön boldoguljanak, de felelősen kívánja elkölteni az adófizetők pénzét – jelentette ki kolozsvári közönségtalálkozóján Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
Három cégcsoport pályázik Erdély látványossága, a fogarasi vár újabb felújítási munkálatainak elvégzésére.
A bukaresti kormány pénteki határozatával felmentette tisztségéből Buzás-Fekete Mária Kolozs megyei alprefektust – közölte a kabinet.
Megkezdődnek a külhoni magyar gyermekek és fiatalok nevelési, oktatási, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatásainak, továbbá a hallgatói támogatások kifizetései – közölte a budapesti Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium.
Minősített emberölés miatt vádat emeltek egy 52 éves, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfi ellen, aki a vád szerint halálra késelt egy 22 éves fiatalt egy Málnás közelében lévő erdőben – közölte a Kovászna megyei ügyészség.
A magyar kormány 110 millió forintos támogatással járul hozzá a szilágycsehi református templom helyreállításához – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a szilágysági városban tett látogatásán.
Hazatérhetnek a csíkszeredai kórházban júliusban született négyes ikrek: a három kislányt és egy kisfiút a jövő hét elején engedik haza a brassói szülészetről.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztert és küldöttségét látta vendégül csütörtök este a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) a nagyváradi Reflex Központban – közölte a KREK.