Megemlékezés Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem udvarán
Fotó: Tőkés László sajtóirodája
Tizenharmadik alkalommal szervezték meg a magyarországi hajdútelepülések elöljárói a hét végén a Bocskai-zarándoklatot, amely a hajdú múlt ápolása és őrzése mellett a határok fölötti magyar nemzeti egységet is hivatott szolgálni.
2019. február 24., 19:522019. február 24., 19:52
2019. február 24., 19:542019. február 24., 19:54
A Hajdúnánás– Hajdúböszörmény–Debrecen–Derecske–Kolozsvár–Gyulafehérvár–Nagyenyed–Nagyvárad–Debrecen–Hajdúnánás útvonalat követő delegáció a Bocskai István (1557–1606) életéhez és uralkodásához kapcsolódó egyes helyszíneket, emlékhelyeket kereste fel a hét végén. Várad volt kapitánya, Bihar vármegye főispánja, a székelyek kiváltságainak helyreállítója 1605. február 21-én lett Erdély fejedelme a nyárádszeredai országgyűlés döntése alapján.
A Partiumi Keresztény Egyetemen, a volt református egyházkerületi székházban Tőkés László európai parlamenti képviselő és id. Pintér István, a Pro Universitate Partium Alapítvány elnöke és ügyvezetője köszöntötték a zarándokokat. Tőkés László méltatta a hagyományossá vált Bocskai-zarándoklatot, ismertetve azokat az emlékezetpolitikai rendezvényeket, amelyek a közelmúltban Nagyváradon is lezajlottak a jelesebb magyar történelmi évfordulók kapcsán. „A három részre szakadt magyarhonban két malom közt őrlődő fejedelem mintegy „második Mózesként” vált Erdély és a nemzet megmentőjévé, aki egyszersmind a hit védelmezőjeként (fidei defensor) hagyott kitörölhetetlen nyomot történelmünkben” – jelentette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke.
Beszédében Tőkés László az időszerűség jegyében emelte ki, hogy Bocskai politikai örökségét folytatva, végrendelkezését szem előtt tartva az lenne szükséges és hasznos Erdély számára, hogy mivel a „korona ott fenn, nálunknál erősebb nemzetségnél”, Bukarestben van, legalább önrendelkezési jogához ragaszkodjon. „Másodsorban egy olyan történelmi szerepcserére van szükség, melynek megfelelően Erdélynek a királyi Magyarországhoz fűződő egykori viszonyában az előbbi szerepét az utóbbi vegye át” – vélekedett az EP-képviselő, hálát adva az anyaországnak, hogy a határok fölötti nemzetegyesítés politikája értelmében alkotmányos felelősséget vállalt az erdélyi és partiumi magyarokért, az idegenbe szakadt nemzetrészekért, síkra száll szabadságukért és boldogulásukért.
A zarándokok és a helybéliek – köztük az EMNT, a PKE és az Erdélyi Magyar Néppárt tisztségviselői – elhelyezték a tisztelet koszorúit Bocskai István éppen egy évtizede álló nagyváradi emléktáblájánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!