Tőkés László szerint emlékezni kell arra, hogy „honnan indultunk, nyíltan szembenézve azzal, hogy három évtized elteltével hová és mire jutottunk”
Igazság- és jóvátétel nélkül „országunk jelenlegi válságos állapota nem orvosolható”, és az egykor elkezdődött rendszerváltozás sem vihető sikerre, amiért „mi is mindnyájan meghátrálás nélkül harcolunk, és amiben állhatatosan reménykedünk” – jelentette ki Tőkés László európai parlamenti képviselő Brüsszelben kedden.
2019. február 19., 13:522019. február 19., 13:52
2019. február 19., 14:282019. február 19., 14:28
Tőkés László az 1989-es temesvári forradalom 30. évfordulójára emlékező, az Európai Parlamentben rendezett konferencián hangsúlyozta, hogy a forradalom megnyitotta Románia útját a szabad és demokratikus egyesült Európa felé.
A kelet- és közép-európai rendszerváltozás pedig „új fejezetet nyitott öreg kontinensünk történetében”, és lehetővé tette a vasfüggöny, illetve a hidegháború által megosztott Európa újraegyesülését – hangoztatta.
„Romániából nézve, illetve az Európai Unióban körülnézve méltán lehet hiányérzetünk annak láttán, hogy a rendszerváltó országok és az unió, valamint az utókor miként becsüli meg korszakváltó közös múltját, ezzel együtt pedig önmagát” – fogalmazott.
Mint emlékeztetett, annak idején egy kis református temesvári gyülekezet vívta élet-halál harcát az ateista-kommunista Ceaușescu-diktatúrával és hírhedt titkosszolgálatával, a Securitatéval. Noha Románia ma „fürdik” a nemzetközi reflektorfényben,
– emlékeztetett.
Kiemelte, a „nemes kezdetekről és reményekről nem szabad elfeledkezni”, emlékezni kell arra, hogy „honnan indultunk, nyíltan szembenézve azzal, hogy három évtized elteltével hová és mire jutottunk”. Véleménye szerint a kérdésekre adott válaszok nem mondhatók megnyugtatónak. A kezdeti reményekben és tervekben ugyanis csalódni kellett, mivel
és attól fogva forgatókönyvek szerint alakultak a dolgok, melyek végletes módon megakasztották és eltérítették a romániai rendszerváltozást.
Egy pillanatra sem szabad megfeledkezni a múlt század totalitárius rendszereinek ártatlan áldozatairól és gyászos tanulságairól, hogy az 1989-ben elkezdett „rögös úton” haladva valóban együtt lehessen tovább építeni az „erős, egységes és versenyképes Európát” – húzta alá.
Tőkés László kijelentette,
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő beszédében kiemelte, az elmúlt évtizedek alatt semmi sem változott Romániában, ahol ugyanolyan másodosztályú állampolgárokként néznek a magyarokra, mint korábban. Az elszenvedett veszteségek „újabb pofont jelentenek” a bizakodni merő erdélyi magyarság számára.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy Temesvár nélkül nem valósult volna meg határnélküliség, nem hallathatná hangját a kisebbségi magyarság az Európai Parlamentben, és nem lenne annyi magyar állampolgár Erdély-szerte, sem magyarországi támogatás számukra.
„Éberségre, emlékezésre és az erdélyi magyar közösség jussának megőrzésére tanít Temesvár, amely aki nem apadó remény szimbólumává vált” – tette hozzá Gál Kinga.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!