
A demográfi ai csökkenés Romániában nem új keletű. A szociológus szerint lehetett számítani arra, hogy drámaian visszaesik az újszülöttek száma
Fotó: Gábos Albin
Az emberek a kockázatos egészségügyi helyzetben nem vállalnak gyereket – többek között ez is oka annak, hogy száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – véli Horváth István szociológus.
2021. február 15., 14:302021. február 15., 14:30
Nemcsak a járvánnyal, hanem a külföldön munkát vállalók arányának növekedésével is összefüggésbe hozható az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közölt adat, miszerint száz év leforgása alatt soha nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint a tavaly – mondta el a Krónika kérdésére Horváth István kolozsvári szociológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója.
Az INS által közölt statisztikai adatokból kiderült:
Az egészségügyi válság is az oka annak, hogy csökkent a gyerekvállalási kedv az elmúlt évben: ez leginkább Vaslui megyében volt érvényes, ahol 25 százalékkal kevesebb gyerek született, mint 2019-ben.
Horváth István kifejtette, az, hogy száz év leforgása alatt nem született olyan kevés gyerek Romániában, mint tavaly, tulajdonképpen nem jelent meglepetést, egy már régóta meglévő tendencia egyik „állomása”.
„A demográfiai csökkenés Romániában nem új keletű, régóta beszélünk róla. A 2020-as évben a születő gyerekek számának csökkenésén nyilván megmutatkozott a járvány hatása. Az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést anyagi okokból is” – mutatott rá a szociológus. Hozzátette, arról is szó van, hogy
„A szülés eleve kockázatos egészségügyi helyzet, és ez beleágyazódott a pandémia még nagyobb kockázatába. Ilyen körülmények közt kevesebben terveznek családot” – mondta a szociológus.
Arról is beszélt, hogy a népességfogyás is fontos tényező. A statisztikai hivatal adatai szerint megduplázódott tavaly a természetes népességfogyás Romániában az előző évhez képest: míg 2019-ben az elhalálozások száma 57 ezerrel haladta meg a születésekét, 2020-ban a koronavírus-járvány közepette 118 587-tel kevesebb gyermek született, mint ahány ember meghalt az országban.
– mutatott rá a szociológus.
Románia természetes népszaporulata csaknem három évtizede, 1992-ben került negatív tartományba, azóta egyre súlyosbodik a népességfogyás. Az állandó lakosság 2014-ben húszmillió alá csökkent, pedig a rendszerváltozáskor még több mint 22 millió volt. A demográfiai adatokat az egészségügyi válság mellett az is kedvezőtlenül befolyásolja, hogy több mint négymillió román állampolgár él külföldön, akiknek zöme az aktív lakossághoz tartozik, vagyis közöttük sokan vannak olyanok, akik a gyermekvállalás szempontjából fontos 25–45 év közötti korosztályhoz tartoznak.
Kevés gyermek született. A szociológus szerint az emberek a bizonytalan helyzetben megfontolják a családtervezést
Fotó: Haáz Vince
Horváth István elmondta, a járvány előtti években is egyre kevesebb gyereket vállaltak a romániaiak, ez a tendencia folytatódni látszik. „Az 1990-es évek elején született nemzedék tagjai nagy számban bekapcsolódtak a migrációba, külföldön dolgoznak, és amíg nincs stabil egzisztenciájuk, nem vállalnak gyereket. A külföldi munkát nagyon sokan átmeneti élethelyzetnek tekintik.
– mondta a szociológus. Hozzátette, az idénymunkára külföldre menők esetében is érvényes ez, nem nagyon terveznek családot.
A magyarok által is lakott megyékben az országos átlagnál valamivel kevésbé csökkent az újszülöttek száma: Maros megyében 4,2 százalékkal, Kovászna megyében 7,1 százalékkal, Hargita megyében 11,1, Kolozs megyében 9,1, Bihar megyében 10,4, Szilágy megyében pedig 5,2 százalékkal született kevesebb gyerek tavaly, mint tavalyelőtt. „Ha a székelyföldi megyék helyzetét a romániai átlaghoz viszonyítjuk, kiderül, hogy ott valamelyest beállt egyfajta „visszarendeződés” a családmodellek tekintetében. Sok esetben a férfi az aktív kereső, és a nő az, aki ellátja a háztartást, ebben benne van a gyerekgondozás is” – mondta Horváth István. A szociológus úgy vélekedett, az, hogy egyes helyeken nem csökkent drasztikusan az újszülöttek száma, összefügghet a nők munkaerőpiaci helyzetének alakulásával is.
„Azokban a régiókban, ahol gyakori volt a tradicionális családmodell, ott ez valószínűsíthetően újra érvényes lett: a férfiak aktívak a munkaerőpiacon, mondjuk évente 9 hónapot külföldön dolgoznak, a nők pedig aktivitásukat a háztartásban végzik – létezik egy ilyen tendencia is” – mondta a szociológus. Mint kifejtette, bár a jelenség nem általános, de létezik: a migráció egyik vonzata, hogy a férfiak idénymunkában képesek annyit keresni, hogy a háztartásnak elég legyen, ez lehetővé teszi, hogy a nők otthon gyereket nevelhessenek – ez pedig kedvez a gyermekvállalásnak.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Az évtizedekig eltűntnek vélt, de három éve előkerült alkotást a felújított templom udvarán kívánják felállítani a Magyar Szórvány Napján – mondta a Krónikának az egyházközség két lelkipásztora.
Elkészült a Mária-út Csíksomlyó és Máriapócs közötti szakasza, a két magyar Mária-kegyhelyet összekötő ötszáz kilométeres zarándokutat a csíksomlyói kegytemplom előtti téren adták át ünnepélyesen.
Fémtüskékkel felszerelt forgalomlassítót helyezett el a nagybányai önkormányzat a városi piac közelében, hogy megakadályozza az autósok szabálytalan behajtását.
Erdélyben egyedi kezdeményezésként egy székelyföldi unitárius templom kerítésére Jézus példázatait illusztráló rajzokat készítenek diákok.
Jelentős lehűlésre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Igazgatóság (ANM) hamarosan akár 10 fokkal is csökkenhet a hőmérséklet.
Az üres épületek sokak számára nem egyszerűen romok, hanem egy letűnt korszak történeteit őrző, felfedezésre váró helyek.
Szeptember-október a gyökerek és a termések időszaka a csipkebogyótól a pitypanggyökérig – de a gyűjtés és a felhasználás közben sok mindenben tévedhetünk.
Együttműködési megállapodást kötött szombaton Marosvásárhely és Debrecen önkormányzata.
A kolozsvári önkormányzat lakhatási programja körüli vitát kivitték az utcára: egy nacionalista román szervezet szombaton tüntetést szervezett a Széchenyi téren, tiltakozva a Pataréten élő családok városi negyedekbe való áthelyezése ellen.
1 hozzászólás