Románia kulturális minisztere szerint dollármilliárdokat veszítene Románia, ha Verespatak felkerülne az UNESCO védett kulturális örökségek listájára; a tárcavezető „butaságnak” nevezte a Cioloș-kormány ez irányú lépését.
2019. május 05., 14:222019. május 05., 14:22
2019. május 05., 16:322019. május 05., 16:32
Daniel Breaz az Alba24 hírportálnak nyilatkozott az Erdélyi-szigethegységben fekvő település sorsáról, meghiúsult világörökségi státusáról. A Viorica Dăncilă-kormány kulturális minisztere úgy vélekedett, a román állam több mint négymilliárd dollárt veszít, ha Verespatakot felvették volna az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) védett kulturális örökségek listájára.
Daniel Breaz közölte: ha Verespatak felkerül a világörökségi listára, akkor Románia elveszítette volna a településen aranybányát nyitni akaró kanadai Gabriel Resources által indított kártérítési pert, amelyben a tengerentúli társaság 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól. „Egyetértek az épített örökség védelmével, viszont nem zárhatjuk be az egész országot azáltal, hogy nem építünk semmit. Gondolnunk kell a fenntartható fejlesztésre is, nem élhetünk örökké az emlékekből és az újjáépítésből” – fogalmazott az Alba24 hírportálnak Daniel Breaz.
A művelődési miniszter „butaságnak” nevezte, hogy a Dacian Cioloș vezette szakértői kormány 2016-ban – megfogalmazása szerint – „erőltette, gyorsított eljárásban kezdeményezte” Verespatak UNESCO világörökségi jelölését. „Abban a formában, ahogy a dossziét összeállította a technokrata kormány, Verespataknak nincs mit keresnie az UNESCO-listán” – jelentette ki a miniszter. Breaz értelmezése szerint a Fehér megyei település világörökségi státusa esetén lehetetlenné válna az építkezés, az infrastruktúra fejlesztése a térségben, az általa irányított kulturális tárca pedig jelenleg arra törekszik, hogy a román állam megnyerje a kanadai bányatársaság által indított kártérítési pert.
Verespatakon és környékén a kanadai Gabriel Resources és a román állam által létrehozott Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarta megnyitni, ahol vitatott ciántechnológiával bányásztak volna ki 330 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt. 2013-ban nagyszabású tüntetések robbantak ki a beruházás ellen, ezért a bukaresti parlament 2014 júniusában elutasította az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet. A Gold Corporation 15 évig próbálkozott a szükséges engedélyek kiváltásával, különböző beruházásokat el is végeztek. Végül a kanadai vállalat a Világbank egyik kereskedelmi bíróságán 2017-ben beterjesztett keresetében 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemet mondott a bányászati tevékenységre a Szeben megyei Resinár község lakossága: a vasárnap megrendezett népszavazáson urnákhoz járulók 98,43 százalékos arányban utasították el a bányanyitást.
Perrel fenyegetőzik Kereskényi Gábor, Szatmárnémeti RMDSZ-es polgármestere, miután olyan információk láttak napvilágot, hogy jogosulatlanul vett igénybe rendőri kíséretet.
„Ha elcsúszunk öt percet, az egész napunk rossz” – mondja Kovács Katalin, miközben a konyhán aznap 3600 gombóc készül.
Az RMDSZ soha nem támadta az AUR-t és a román embereket. Mi akkor reagálunk, amikor a magyarellenesek belénk állnak – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a Facebook-oldalán vasárnap este közzétett videós posztban.
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!