A Cenk alatti magyar ünnep Máté Péter- és Cserháti Zsuzsa-emlékkoncerttel indult a Drámai Színház nagytermében
Fotó: Brassói Magyar Napok
A magyar kormány segíti és ezután is segíteni fogja a szórványmagyarságot, hiszen a szórványmagyar közösségek a nemzet bástyái, és ha a bástya gyengül, előbb-utóbb a vár is gyengül – mondta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szomszédságpolitikáért felelős miniszteri különmegbízottja a 13. Brassói Magyar Napok hétfői nyitórendezvényén.
2023. szeptember 11., 22:562023. szeptember 11., 22:56
2023. szeptember 11., 23:102023. szeptember 11., 23:10
„A magyar állam számít önökre, számít minden magyarra és minden magyar számítson a magyar kormányra” – jelentette ki Kalmár Ferenc. Hozzátette: ha a szórványmagyarság elfogy vagy veszít az erejéből, akkor az összmagyarság is veszít. Az erdélyi szórvány egyik legfontosabb magyar rendezvénysorozatán a brassói születésű politikus emlékeztetett, hogy a magyar alaptörvény szerint a kormány felelősséget visel minden magyarért.
„A magyar kormány harmadikként a szülőföldön való megmaradás és boldogulás elvét is vallja” – idézte a magyar kormányilletékest az MTI. Hangsúlyozta, hogy a szülőföldön nem csak megmaradni, hanem boldogulni is kell, ehhez nyújt segítséget Budapest. Példaként a Rákóczi Szövetség idén ősztől Erdélyre is kiterjesztett iskolabuszprogramját említette, mely csak a barcasági Négyfaluban megmentett egy magyar évfolyamot, tehát hathatós a segítség.
Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára a rendezvény fővédnökeként egy, Orbán Viktor miniszterelnökkel készült interjút idézve az egyén és a közösség szembenállására emlékeztetett. Hangsúlyozta: a magyar kormány abban hisz, hogy az életben vannak magasztos célok, melyekért érdemes áldozni, a magyaroknak van miért harcolni. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar nép szívvel-lélekkel harcol az összetartozásért, „hogy a határok felett ismét egyesülhessen Istenben, hazában, családban”.
Fotó: Brassói Magyar Napok
Az államtitkár úgy értékelt, hogy a világ ma hasonlatos a dacos kamaszokhoz, akik függetlenedni akarnak, de idővel belátják, hogy szüleik intelmei szeretetből fakadtak és egyre jobban vágynak vissza a szülői házba. „Ehhez hasonlóan vágynak a külhoni magyarok is az anyaországgal közösen egy nemzetet alkotni. Aki magyarnak született, azt a szíve, és nem a lakhelye teszi azzá” – fogalmazott Vitályos Eszter. „A magyarság a zivataros évszázadok alatt rájött, hogy nem szakíthatnak szét bennünket vélt vagy valós ellentétek, mert az összetartozás és a hit egyesít minden magyart a földön” – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve, hogy
Felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 13 évben a magyar nemzet tagjai újra egymásra találtak, és felsorolta a közös eredményeket, melyek a magyarság mellett a velük élő népek javát is szolgálják. Elmondta, sikerült megerősíteni az intézményrendszert, és a magyar kormány egységes térben gondolkodik és cselekszik az oktatás, a kultúra és a gazdaság területén, ahol ötezer beruházás valósult meg. Úgy vélte, a magyar közösségek megerősödését a magyar napok is mutatják szerte a Kárpát-medencében, ahol meg tudják mutatni magukat a nemzet többi részének és a többségi nemzeteknek.
Toró Tamás főszervező hangsúlyozta, hogy Brassó azon kevés erdélyi nagyvárosok egyike, ahol nincs magyar kulturális intézmény, így a közel 80 programot felsorakoztató Brassói Magyar Napok a kultúrát is jelenti. Legnagyobb vívmányának nevezte, hogy a közel tízezres brassói és harmincezres Brassó megyei magyarság a város emblematikus terein mutathatja meg magát és értékeit. Kirsch Gábor, az RMDSZ Brassó megyei elnökének üzenetét Géczi Gellért, Négyfalu alpolgármestere tolmácsolta, aki a rendezvénysorozat fontossága mellett a jövő felelősségére is figyelmeztetett.
A 13. Brassói Magyar Napok Máté Péter és Cserháti Zsuzsa emlékkoncerttel kezdődött Mahó Andrea, Miller Zoltán és Vágó Bernadett színművészek előadásában.
Újdonságként Brassó megyei néptánccsoportok vonulnak fel a Cenk alatti városban szeptember 11. és 17. között tartandó, 13. Brassói Magyar Napokon, amelynek bővül a programkínálata.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkezdődtek a harmadik alagút munkálatai a Nagyszebent Pitești-tel összekötő autópálya Bojca (Boița) és Cornetu közötti szakaszán - adta hírül szombaton a közúti infrastruktúrát kezelő társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
A Szeben megyei Muzsna (Moșna) erődtemplomának kerítőfalából egy szakasz leomlott szombatra virradóra – közölte a kulturális minisztérium.
Egy elektromos roller okozhatta azt a robbanást és tüzet, amely szombat kora reggel egy temesvári tömbház földszinti lakásában történt. A temesvári balesetben három személy könnyebben megsérült, az épületből 43 lakót kellett kimenekíteni.
Nyomtatott és online kiadványainak valamennyi munkatársától megválik a római katolikus egyház, amely átszervezéssel magyarázza a döntést. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) méltánytalannak tartja az újságírókkal szembeni bánásmódot.
Lemondott tisztségéről Elena Micicoi Temes megyei prefektus, miután péntek reggel házkutatást tartott a lakásán az Európai Ügyészség.
Nagykalota és Kalotaszentkirály között kirajzolódtak a Kalota-patakon épülő víztározónak a körvonalai. A gátnak elsősorban árvízvédelmi szerepe lesz, de a majdani víztükör turisztikai vonzerejére is számítanak Kalotaszentkirályon.
Fotócsomagok, bankettek, ajándékok, limuzin és olykor korlátlan italfogyasztás is növelheti a végzős év költségeit, amelyek egyes családoknál több ezer lejre rúgnak. Kolozs megyei szülőket és pedagógust kérdeztünk a költekezés határairól.
Mintegy fél évszázada biztosít fórumot a román és magyar történészek szakmai párbeszédének a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság. A testület XXVII. ülését Déván rendezték meg, Nagy Levente magyar társelnök nyilatkozott az eseményről a Krónikának.
Még be sem mutatta miniszterjelöltjeinek listáját, a kormányalakítással megbízott Eugen Tomac máris elveszítette egyik kiszemeltjét. Adrian Papahagi kolozsvári bölcsész bejelentette: nem kívánja irányítani a kulturális tárcát a kormányban.
Az aradi önkormányzatnak 37 ezer lej pénzbírságot kell fizetnie, amiért a jogerős bírósági ítélet ellenére sem aszfaltozott le egy utcát. Korábban a bíróság kártérítést ítélt meg az egyik lakó javára.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!