Műemlékvédők jöttek-mentek, de még mindig nincs, aki megmentse a papdi Csávossy-mauzóleumot

így néhány éve átadta a műemlék épületet az önkormányzatnak” – mondta lapunknak az alpolgármester. Hozzátette, az egyház eredetileg csak magát a mauzóleumot és körülötte mintegy kétméternyi területet adományozott volna az önkormányzatnak, azonban ekkora területen még a felújítások sem lennének kivitelezhetőek, így hosszas tárgyalásokat követően sikerült elérni, hogy ne csak a műemlék templomot, hanem az ahhoz tartozó 4-5 ezer négyzetméternyi területet is megkapja a polgármesteri hivatal.

– panaszolta Aurel Lup alpolgármester. Mint fogalmazott, az önkormányzat számos kérést nyújtott be Bukarestben a kulturális, valamint a fejlesztési minisztériumhoz, az országos műemlékvédelmi hatósághoz annak érdekében, hogy segítséget kapjanak a mauzóleum megmentésére, de eddig nem jártak sikerrel, pedig sürget az idő, ugyanis egy szélvihar következtében a kupolarésznél a tetőszerkezet elmozdult közel egy méterrel, és a templom teljesen nyitottá vált. Rámutatott, a falak állapota a helyszíni felmérések szerint még menthető, szerkezeti károsodás nem keletkezett, de a beázás, az időjárás és a galambok okozta romlás egyre erőteljesebb. Hozzátette, a felújítási munkákhoz szükséges finanszírozás egyelőre nem áll rendelkezésükre, ha találnak rá forrást, elsődleges céljuk az állagmegóvás lenne, szeretnék megakadályozni, hogy az épület állapota tovább romoljon. Aurel Lup arról is beszélt, hogy az elhagyatott mauzóleum menedékhelyévé vált a környék hajléktalanjai számára, itt keresnek védelmet az eső és szél elől, és „borzalmas állapotban” van miattuk is a templom belseje.

„A helyi emberek érdeklődnek a műemlék sorsa iránt, de csalódottak, hogy bár lenne lehetőség rá, a hatóságok tétlenül nézik, míg lepusztul teljesen a mauzóleum. Tárgyaltunk már arról, hogyan lehetne helyreállítani legalább a kupolát, felmerült, hogy akár egy nagy daruval eltávolíthatnák a megsérült részeket, és a falu mestereinek a közreműködésével helyreállíthatnánk és visszahelyezhetnénk azokat, de eddig ezek a tervek csak beszélgetések szintjén maradtak” – mondta az alpolgármester. Megjegyezte, a papdiak korábban is próbáltak tenni az épületért,

Az alpolgármester elmondása szerint a tősgyökeres papdiak még ismerik a Csávossy család történetét, főleg az idősebb generáció tagjai emlékeznek még a kastélyra, amely valaha a mauzóleummal szemben állt, a szépen rendezett udvarra, az istállókra. Hozzátette, Papdon csupán egy magyar nemzetiségű család él, de ők sem beszélnek már magyarul, Csene községben pedig a legutóbbi népszámlálási adatok szerint a 2670 lakosból 234-en vallották magukat magyarnak, a település iskolájában 1−4. osztályos magyar tagozat is működik. „Sajnos katolikusok is igen kevesen vannak már a településen, havonta egyszer jön ide a pap misét tartani, pedig igény lehet, hogy lenne arra, hogy több alkalommal találkozzanak.

– mondta az alpolgármester.

Timpanonok és kupolák díszítik; homlokzatán a „Divinum auxilium maneat semper nobiscum” (Isten segítsége legyen mindig velünk) könyörgés olvasható. Harangjait Novotny Antal temesvári műhelyében öntötték, festett üvegablakait Münchenből rendelték. Az épület 300 fő befogadására alkalmas, ami megfelel Papd építéskori teljes katolikus lakosságának. A mauzóleumot Csávossy Gyula fia, a jezsuita szerzetesnövendék Elemér örökölte,

A kezdetben üres kripta feletti kápolnát misézőhelyként is használták. Évente ötször tartottak itt szentmisét, az évközi vasárnapokon továbbra is a szomszéd falu plébániatemplomába jártak. 1920-ban a trianoni békeszerződés következtében a birtok a Román Királysághoz került, és Elemér két öccse a földreform értelmében fel kellett hogy ossza a falu lakossága körében. 1928 októberében a templomot is átadták, majd a nevükön maradt ingatlanokat eladva Svájcba, illetve Kanadába emigráltak.

A 2000-es évek elején helyi fiatalok a kriptát megrongálták, a Csávossyak csontjait szétszórták; a falu temetőjében temette őket újra az utolsó harangozó, Vasar József a zsombolyai plébános segítségével.